A lelátókon már kora reggel lefoglalták nemzeti színű zászlókkal a helyüket a magyar szurkolók, akik egy percre sem hagyják biztatás nékül a magyar csapatot, egyfolytában zúg a taps, az éljenzés. De nemcsak a hazaiak biztatják Széll Tamásékat, akik rendkívül magabiztosan, kiegyensúlyozottan versenyeznek.

A csarnokban szinte mindenki róluk beszél, ha a legszimpatikusabb csapat díját is kiadnák, a közönségszavazatok alapján talán a legesélyesebbek lennének rá.
S hogy egyébként milyen esélyeik vannak? A legvisszafogottabb szakmai előjelzések is az ötödik helytől felfelé, dobogóközelbe predesztinálják Széll Tamásékat. Rasmus Kofoed, a csapat dán konzulense, aki minden idők legsikeresebb Bocuse d'or-versenyzőjének számít, Geranium nevű étterme pedig három Michelin-csillagos, három ország versenyzőit tartja érdemesnek a dobogóra: USA, Norvégia, Magyarország.

Még javában szorítunk, szorítunk, de nem álom ez, valóság. Hajrá, magyar csapat!