"Kutya és zene nélkül lehet élni, de minek"
Újraéledt lemezbörzék, ikonikus lemezboltok és gyűjtőtársaságok. Egyre inkább tombol a már majdnem elfeledett vinylláz. De milyenek a mai gyűjtők és hol vásárolnak lemezt a XXI. században?
„Szeretik az eladók, szeretik a vásárlók is. Van, aki nem feltétlenül lemezt akart venni, hanem itt járkál a városban, meglátja, bejön és böngészik. Jó a helyszín” – mondja a budapesti belvárosi lemezbörze, a LemezPiac szervezője. Oroszi Iván szavaiból átüt, hogy a havonta megrendezett, igazi tömegeket megmozgató rendezvénye már más minőséget képvisel, mint elődje, a néhai PeCSá-s Lemezbörze. Már csak azért is, mert ide a belépés ingyenes.
Ráadásul a Király utcai helyszín miatt sok a külföldi vásárló, ezért az eladók is nagyobb számban, nagyobb kínálattal vannak jelen. Iván nem lát veszélyt arra, hogy a zenehordozók kora a közeljövőben lejárna a zeneipar átrendeződése miatt: „Gyűjtők mindig lesznek. Itt azoknak csinálunk vásárt, akik még ragaszkodnak a fizikai formátumhoz.”
Erre pedig egyre több városban van igény Budapesten kívül is: tavaly óta például már Győrben is működik a Győri Lemezbörze, de számos nagyvárosban van hasonló rendezvény.
A lemezbörzékre a legkülönbözőbb korosztály látogat, van, aki csak nézeget, de vannak, akik már komoly gyűjtők, akik céltudatosan és türelemmel böngészik az óriási kínálatot. Pont úgy, ahogy az előző generációk tették és ugyanolyan gyermeki mosollyal örülnek egy-egy korongnak is, ismerve azok pontos eredettörténetét.
Megjelennek persze a nagy öregek is, akik több századik vagy ezredik lemezüket veszik meg, a legnagyobb kincseikről pedig nem múló izgalommal mesélnek. Sok esetben közülük kerülnek ki a börzék eladói is, a standok között járkálva mesélik el egymásnak, hogy aznap mit vásároltak. És természetesen mindenhol fejből tudják készletüket, bármennyi dobozzal is érkeztek.
Harminc lemezből 1700
Ez persze minden gyűjtőre igaz, ha a kollekciójukról van szó. A gyűjtemény mérete igencsak változatos tud lenni – persze az értékük nem ettől függ.
Farkas Zoltán Ryannél a bakelit szeretete gyerekkorában kezdődött, mikor egyszer az édesanyjától és nagymamájától hallott mese egy este lemezen szólalt meg. 2002-ben a rajongásból gyűjtés lett, aminek ma már 6-7000 lemez az eredménye. Papp Szabolcs már 1991 óta gyűjti a lemezeket, a havi többszázezer forintos költés pedig mára 10 ezer korongot eredményezett. GZs a 90-es évek második felében kezdett el vinylt vásárolni, sokáig úgy gyűjtött, hogy lejátszója sem volt – ma már 1000 címletből álló gyűjteménye van.
Vannak új fiúk is: Keszü Benjámin két éve vágott neki kollekciójának, miután megnézte egy barátja gyűjteményét: aznap este már 30 korongot "boltolt le" amiből mára 4-500 korong lett. Narozsnik Zoltán hasonlóan 20-30 darabos gyűjteménnyel indult, ami elérte már az 1700-at. Igaz, volt már, hogy átmenetileg hátat fordított a bakelitnek: a kilencvenes évek elején áttért a cd-re, az a szerelem viszont hamar elmúlt. Hasonlóan járt Éri István is, akinek ma 250 lemeze van, ám gyűjteményének jó részét még eladta a 90-es évek elején. "Azt hittem, letűnt idők formátuma. Rosszul gondoltam."
Indie rock, hip-hop, cigányzene, Madonna és játék
Benjámin gyűjteményében az instrumentális, indie rock, new wave és hip-hop lemezek mellett a cigányzene is favorit, Szabolcsnál pedig a hip-hop a filmzenékkel és a brazil ill latin zenékkel párosul. Zoltán sok előadó mellett játékzene lemezeket is gyűjt, amik különösen drágák és ritkák a piacon. A lemezeinél egy szabály van: "Kizárólag olyan lemez marad meg, amit hallgatok".
GZs komoly perspektívákat fogalmaz meg kollekciójával kapcsolatban: "Az a célom, hogy minden meghatározó darab meglegyen a gyűjteményemben. Vannak kedvenc zenekaraim, amiktől nemcsak a teljes diszkográfiát igyekszem begyűjteni, de az egyes sorlemezek különböző színváltozatait is."
De honnan ennyi lemez?
A hasonlóan komoly célokra és igazi nagy ritkaságok beszerzésére sokszor nem a börzék vagy piacok a legjobb helyszínek. Sok gyűjtő ápol szoros viszonyt kiadókkal és forgalmazókkal is, ezen felül pedig ott van a világ összes megjelenő zenei hordozóját nyilvántartó és piacként is működő Discogs, az Ebay, a Vatera és persze a közösségként és piactérként is működő Facebook-oldalak is.
A Madonna-gyűjtő István például leginkább online Facebook-klubokban szeret üzletelni: igazi nemzetközi Madonna-maffia működik a világ körül, ahol komoly harcok és pénzek foroghatnak egy alternatív borítós 80-as évekbeli lemez körül.
És persze ott vannak a boltok, például a Média Pont Lemezbolt, ami 17 éve a budapesti Hollán Ernő utca egyik legmenőbb ékköve. Az emberek halkan böngésznek és sztoriznak, a tulajdonos, István pedig nem csak fejből tudja az egész kínálatot, de bárkivel el is beszélget.
Szerinte a hely egyik igazi titka a nyugalom: "Az emberek többsége rohan és képtelen egy picit megállni, élvezni a zenét, egy-egy albumot csak úgy végighallgatni. Itthon önmagában az új zenék keresésének, megismerésének, érdekességek után kutatásnak, a szubjektív kincskeresésnek sajnos nincs kultúrája. Kevesen érzik át egy lemezgyűjtemény igazi értékét: nem árban, zenében."
A bolt halad a korral is: Facebook-oldala Magyarország egyik legeredetibbje. István a napi zeneajánlatot a saját és a vendégek kutyáinak tippjeiként mutatja be: "Hiszen kutya és zene nélkül lehet élni, de minek."
Emlékezetes lemezek
A jó gyűjtő sztorik viszont általában nem a boltokban születnek. Benjámin élete bizniszét egy kocsmában kötötte, ahol nagyjából 100 lemezhez jutott hozzá két sörért, Szabolcs pedig volt, hogy Barcelonában kedvenc spanyol hip-hop együttesének tagjától vett lemezt, akikkel egy egész estét is végigbulizott.
A kedves gesztusok nem ritkák. Éri István még 1986 környékén rádióból vett fel egy albumot kazettára, amire ráfirkantotta, hogy "Dover", ám az együttest éveken keresztül sehogyan sem tudta megtalálni. Az albumra végül a Discogson találta rá majd 30 év után, ám lemezt ott sem tudott szerezni. Végül felvette a kapcsolatot a zenésszel, aki hamar visszaírt, hogy már csak néhány lemez van nála is, de abból egyet postázott is, saját költségen. Hasonlóan járt Benjámin is, aki barátnőjétől kapott egy Edward Sharpe and the Magnetic Zeros albumot, ami mellé a banda tagjai egy személyes köszönő levelet is küldtek, mondván, Magyarországra még nem postáztak eddig korongot.
Van, hogy egy lemez azért fontos, mert egyszerűen kevés létezik belőle – néha akkor is, ha népszerű dalról van szó. Jó példa erre Csontos Attila kedvenc lemeze, az I Follow Rivers Lykke Litől, „mely a mai napig hatalmas sláger. Pont abban az időszakban, 2011-ben készült, amikor a bakelit a mélyponton volt és nagyon kevés zene jelent meg lemezen.”
Kis pénz, nagy érték, még nagyobb szerencse
A lemezgyűjtés egyik fénypontja a vadászat – állítják egybehangzóan a gyűjtők. Zoltán egyszer egy lemezboltban egy egész átnézetlen dobozt vett meg 50 euróért, amiről kiderült, hogy volt benne több ritkaság is – például 150 Eurót is kóstáló Pet Shop Boys lemez. GZs a 2000-es évek elején – mikor nem lehetett tudni mi lesz a formátummal – egy újságban talált egy hirdetést, amiben Burzum lemezeket akartak elcserélni egy komolyabb horgászbotra. A horgászbotok helyett fizetett 30 ezer forintot, a két lemez darabja pedig ma már 600-700 eurót kóstál.
Vörös István eddig leginkább online bukkant kincsekre: volt, hogy egy igencsak értékes, 1992-es nyomású, Erotica-lemezt bagóért vásárolt meg: a hirdető az albumot Exotica címen hirdette. Sokan nem tudják, mit adnak el.
Nem lehet leállni
Persze ezek a pénzügyileg szerencsésebb sztorik. A lemezgyűjtés valójában sok esetben pénz és időigényes hobbi, de a környezet mindenhol megértő – nagyjából.
"A család néha furán néz, hogy 60 kilométert utazom egy 500-600 forintos lemezért. Ők nem értik, hogy az milyen jó áron van éppen most és ott" – meséli István. GZs feleségével két éve egyezett ki egy 1000 lemez tárolására alkalmas szekrény feltöltésében, ami azóta betelt, de a korábbi ígéret már elhalványulni látszik, hiszen "a lemezek begyűjtésével nem lehet leállni." Ryan párja pedig nem csak hogy támogató, de már maga is túl van a saját első 50 lemezén.
Kár pálcát törni bárki felett is – vallja Laci – hiszen mindenkinek van valami pénzkidobásnak tekinthető hobbija, "amire könnyedén elköltenek annyit, mint én lemezekre. Más, káros szenvedélyekről nem is szólva."
Honnan a szenvedély?
A vinyl szenvedélye mindenkinél máshol gyökerezik. Gzs élvezi, hogy végre megszerezheti azt, amire gyerekként nem volt pénze, Ryan szerint az ember a bakelittel „egy darabka zenetörténelmet vásárol”, Zoltán szerint pedig a művész megálmodott koncepciója a vinylen jön át a legjobban. Más pedig egyszerűen a legjobb minőséget keresi.
István a rituálét látja a bakelit igazi erejében: "Kiveszed a borítóból, felteszed a lejátszóra, szépen beindítod, hogy forogjon, de még csak a szénszálas kefével tisztítod, és ha kész, akkor végre hallgathatod a zenét." Szabolcs szintúgy: "Jó érzés egy lemezt megvenni, várni a megjelenésre, a postára, kibontani és nézegetni a borítót. Sok lemez manapság limitált, ezeket befektetés céljából is érdemes megvenni."
A Madonna-gyűjteménnyel büszkélkedő István szintúgy üzletet is lát kollekciójában, felesége ezért is partner a bővítésben, bár a pénzről persze vannak viták. Kislányuk számára pedig sokszor jó játékszer egy-egy lemez vagy cd. Mondjuk, az apuka ennek kevésbé örül.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
