Cipőkre nagyon szeretnek panaszkodni a magyarok

Javult a magyar fogyasztói tudatosság, ugyanis az év első három hónapjában a fogyasztók 15 százaléka élt panasszal valamilyen termék vagy szolgáltatás miatt, szemben a 2016 utolsó negyedévében mért 14 százalékkal – derül ki a CP Contact fogyasztóvédelmi tájékozottságot és attitűdöt felmérő kutatásából.

  • MTI MTI
Cipőkre nagyon szeretnek panaszkodni a magyarok

A CP Contact a Nielsen piackutatóval közösen készített havi rendszereségű, országos reprezentatív mintán végrehajtott kutatása, amely 800 ember megkérdezésén alapul, kiterjed a fogyasztói tudatosságra és a kereskedőkkel szembeni bizalom változásaira is.

Ezekből a felmérésekből áll össze a Fogyasztóvédelmi Index, ami a vásárlók fogyasztóvédelmi attitűdjeinek negyedéves változásairól ad tájékoztatást. Az index eredményeit most közölték először. 

Az első három hónapban mért emelkedés oka, hogy a felmérések szerint a fogyasztók az adventi időben vásárolt termékeket február-március környékén viszik vissza különböző hibák, problémák miatt. A havonta végzett felmérésekből példaként említették a márciusit, amikor a vásárlók 19 százaléka tett panaszt valamilyen termékekre, míg januárban ez az arány csupán 12 százalék volt. 

A termékreklamációk között ebben az időszakban is az élelmiszerek álltak az első helyen, valamint a ruházati cikkekkel, ezen belül is főként a cipőkkel kapcsolatos problémákat emelték ki a vásárlók.

A bizalmatlan vásárlók aránya 2017 első negyedévében 51,7 százalék volt, ami mérsékelt növekedést jelent az előző negyedévi 51 százalékhoz képest.

A bizalmatlanság és a reklamációk száma azért nőtt meg egy időben, mert ilyenkor magasabb az elutasított kifogások száma is, ami azonnal erősíti az üzletek iránti ellenszenvet. Mindezt azzal magyarázták, hogy a válaszadók jelentős része félrevezetésnek értékeli, ha a kereskedő vagy a szolgáltató hibásan értelmez egy fogyasztóvédelmi szabályt.

Révész Sándor: A Pride betiltása nem szólhat a Pride-ról

Révész Sándor: A Pride betiltása nem szólhat a Pride-ról

A gyülekezés joga arról szól, hogy egy véleménycsoport megmutatja magát köztéren a köznek: „Itt vagyunk, ezt gondoljuk, ilyenek vagyunk, ezt akarjuk!” Aki ezt nem teheti meg, az az önkifejezés, a közéletben való részvétel alapvető jogától van megfosztva.