Tizenöt percbe belefér több YouTube-videó és néhány cikk átpörgetése, meg pár gyors üzenetváltás a Messengeren – párhuzamosan. Tizenöt perc rengeteg mindenre elég, és bőven van időnk elhagyni/eldobni a számunkra unalmas tartalmat. Ennyi idejük van a TEDxYouth@Budapest előadóinak is, ami a nézők felé óriási kérés, a prezentálók részéről pedig elsőre ijesztőnek tűnő vállalkozás.

Az előadók egyik csoportjának próbáján azonban még úgy tűnik, hogy a legfőbb problémát az jelenti, hogy minden gondolatukat ebbe a negyedórába sűrítsék. Életutakat, többéves folyamatokat ilyen időkeretbe passzírozni elsőre lehetetlen feladatnak tűnik, a másik oldalon mégis ott a jogos érv: ha ennyi időben nem lehet összefoglalni egy értékes gondolatmenetet, akkor az nem is érdekes.

Fülöp Máté

Az egóból el kell venni

Ráadásul a próbán, ahogy magán a rendezvényen is, a legkülönbözőbb hátterű előadók gyúrják emészthető, izgalmas formába szövegeiket. Akad itt papagájok viselkedését kutató biológus, hagyományőrző néptáncos, vagy az Y generációra szakosodott, HR-céget alapító fiatal vállalkozó is.

“Már a jelentkezésnél az előadásuk szöveges változatát küldik be az előadók, ami aztán közös beszélgetéseken formálódik tovább a kiválasztottakkal, hogy kialakuljon egy nyersanyag, amit aztán a közös próbákon lehet finomhangolni” – jellemzi a folyamatot Szijártó Adrienn, aki trénerként már a finomhangolásnál kapcsolódik be. A próbán azonban már ügyel arra, hogy ne utasításokkal, inkább kérdésekkel terelje az előadókat.

Nagyon fontos, hogy az alapvető üzenet megmaradjon, és hogy a változtatásokkal együtt is magukénak érezzék a prezentációt. Ha nem tudnak azonosulni a előadással, a hamisság azonnal lejön a színpadról.

A szenvedélyes munkavégzés lehetőségeiről előadó Detrik Szimonetta például a többiek visszajelzésének hatására alakítja néhol munkahelyi prezentációra hasonlító előadását sztorizósabb, személyesebb hangvételű beszéddé. Így derül ki milyen fura igényei vannak az Y generációnak, vagy azt, mennyire félreérti egymást sok esetben a munkaadó és a fiatal munkavállaló.

Adrienn szerint általános probléma (nem csak a TEDx-es előadóknál) hogy egy-egy előadásra amolyan leckefelmondásként tekintünk.

Nagyon ügyesen kivonatolunk, összefoglalunk, ezt jól megtanítják nekünk az iskolában, de azt már kevésbé, hogyan tegyük a mondandónkat átélhetővé.

Emiatt fordul elő sokszor, hogy egy-egy TED-es előadó is még közhelyes mondatokba szalad a próbákon. A rendezvény célja azonban nem tetszőleges Oravecz Nóra- vagy Coelho-mondatok variálása, hanem az inspirálás.

Fülöp Máté

“Az egóból el kell venni. Ne azt halljuk, hogy hogy milyen sikeres vagy most, hanem hogy mennyit küzdöttél érte. És így már elhisszük az üzeneted” – hangzik el a próbán a tanács, ami aztán könnyen tetten is érhető az előadások alakulásában. Így épül be humorral egy személyes szál, a tériszony leküzdése egy az emberség jövőjét firtató szövegbe Bővíz Marcell előadásában; vagy hogy milyen élmény egy a népi kultúrában elmerülő tizenéves csapat, a Gatyamadzag tagjainak, amikor az addig csak “adatközlőként” ismert naiv művészt személyesen megismerik.

Túl sokat nem bír el a 15 perc

Azt gondolhatnánk, hogy a személyesebb, könnyedebb hangvétel pont azoknak okozhat kisebb gondot, akik maguk is történetmeséléssel foglalkoznak. Kaponay Réka például 14 évesen publikálta első regényét angol és magyar nyelven, azonban Adrienn szerint még őt is figyelmeztetni kellett arra, hogy előadása túl magasztos, és kevés benne a valódi, átélt sztori.

Az Ausztráliában született, 34 országban megforduló, magyar származású Réka előadásának fordulópontja például a változtatások után lett átélhetőbb: amikor kiderül, hogy a kiadók udvarias, de sokatmondó (“de aranyos vagy, hogy 14 évesen regényt írtál!”) visszautasító levelei után végül saját családja közreműködésével adta ki szerzői kiadásban első regényét, amelynek alapját addigi utazásai adták.

Asszonyi Eszter

De a legnagyobb változtatás az eredeti verzióhoz képest a matematikusnak tanuló, a napokban első novelláskötetét megjelentető Mécs Anna előadásában történt, akit szintén a többi előadó hozzászólásai, kérdései figyelmeztettek arra, hogy egyszerűen túl sok mindent sűrített a 15 percbe. Adrienn szerint így a legnagyobb kihívást az jelenti ezeken a próbákon, hogy az előadások követhetőek, és személyesek maradjanak az apróbb változtatások, vagy akár a szövegek teljes kiforgatása után is."

November 25-én kiderül, kinek sikerült végül úgy alakítani a beszédét, hogy az 15 percre elfeledtesse minden hallgatóval a csábító külvilágot.

A TedxYouth@Budapestet november 25-én rendezik, a részletes programról a hivatalos oldalon talál információkat. Az előadásokról a hvg.hu is beszámol majd élőben.