Kilenc Cézanne, hat-hat Gauguin és Van Gogh volt egykor magyar magángyűjteményekben. Mára egyetlen darab maradt belőlük, a többi Oroszországba és Amerikába vándorolt.
A Monarchia évtizedeiben akadt egy rövid nyugalmi időszak, amikor a háborítatlan vagyoni gyarapodásnak köszönhetően ma már elképzelhetetlenül gazdag műgyűjtemények jöttek létre Magyarországon – mondja Molnos Péter művészettörténész, aki Elveszett örökség címmel könyvet írt a korszak jelentős kollekcióiról.
A kollekciók felépítésében a Monarchia aranykorában a zsidó nagypolgárság járt az élen, Nemes Marcell mellett Kohner Adolf, Herzog Mór Lipót, Hatvany Ferenc. A három utóbbi nemcsak bárói címével akart az arisztokráciához hasonlítani, hanem gyűjteményével, mecenatúrájával is. Az aranykornak azonban hamar vége lett, egyetlen kollekció sem maradt egyben, a műtárgyakból is csak mutatóba maradt néhány idehaza.
A gyűjtőket az első sokk a Tanácsköztársaság idején érte, amikor a vörös kormány a legjelentősebb műveket köztulajdonba vette. Nagyobb érvágást jelentett az 1929–33-as gazdasági világválság, ekkor dőlt romba a legnagyobb, tudományos igénnyel és kiváló ízléssel felépített kollekció, báró Kohner Adolfé.
Ki járt rosszabbul? Aki a palotájában, vagy a bankok széfjeiben rejtegette kollekcióit? Hogyan került egy kép a párizsi Musée d'Orsay-ba? A műtárgyak kalandos útjáról a ma megjelent friss HVG hetilapban olvashat.
HVG
Öt évtizede Steven Spielberg A cápával megteremtette, két évre rá barátja, George Lucas a Csillagok háborújával megerősítette a nyári bombasiker intézményét. A vakáció idején korábban olyan filmeket mutattak be, amelyektől nem vártak kirobbanó eredményt.
A napokban az orosz közlekedési miniszter is így járt, majd néhány órával később holtan találták meg az autójában.
A világ valaha élt leggazdagabb emberének nevét Nyugat-Afrikán kívül szinte senki nem hallotta, de mi a helyzet a többiekkel?
