szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Kilenc Cézanne, hat-hat Gauguin és Van Gogh volt egykor magyar magángyűjteményekben. Mára egyetlen darab maradt belőlük, a többi Oroszországba és Amerikába vándorolt.

A Monarchia évtizedeiben akadt egy rövid nyugalmi időszak, amikor a háborítatlan vagyoni gyarapodásnak köszönhetően ma már elképzelhetetlenül gazdag műgyűjtemények jöttek létre Magyarországon – mondja Molnos Péter művészettörténész, aki Elveszett örökség címmel könyvet írt a korszak jelentős kollekcióiról.

A kollekciók felépítésében a Monarchia aranykorában a zsidó nagypolgárság járt az élen, Nemes Marcell mellett Kohner Adolf, Herzog Mór Lipót, Hatvany Ferenc. A három utóbbi nemcsak bárói címével akart az arisztokráciához hasonlítani, hanem gyűjteményével, mecenatúrájával is. Az aranykornak azonban hamar vége lett, egyetlen kollekció sem maradt egyben, a műtárgyakból is csak mutatóba maradt néhány idehaza.

A gyűjtőket az első sokk a Tanácsköztársaság idején érte, amikor a vörös kormány a legjelentősebb műveket köztulajdonba vette. Nagyobb érvágást jelentett az 1929–33-as gazdasági világválság, ekkor dőlt romba a legnagyobb, tudományos igénnyel és kiváló ízléssel felépített kollekció, báró Kohner Adolfé.

Ki járt rosszabbul? Aki a palotájában, vagy a bankok széfjeiben rejtegette kollekcióit? Hogyan került egy kép a párizsi Musée d'Orsay-ba? A műtárgyak kalandos útjáról a ma megjelent friss HVG hetilapban olvashat.

©

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!