Mint írták, a hosszú vándorlás után elfogott, múlt szerdán pedig szabadon engedet barna medve a riadalmon kívül más gondot nem okozott. A napokban azonban újabb medvét láttak Sajókeresztúron, Szirmabesenyőn, Mezőkeresztesnél és Miskolcon is.
Patkó László, a WWF Magyarország nagyragadozó-programjának vezetője szerint a média közelmúltban megjelent híradásai azt a téves képzetet keltik, hogy a medvék újbóli felbukkanása egy kivételes és aggodalomra okot adó hír. Pedig ez nem igaz. Magyarországon a barna medve őshonos, fokozottan védett faj, amelyet azonban az 1800-1900-as években csak ritkán figyeltek meg az országban. Az 1980-as évektől viszont egyre többször észleltek kóborló példányokat az ország területén. A barna medvék május és június környékén szaporodnak, ilyenkor a nagyobb távolságok megtétele sem ritka a párkeresés érdekében. Az Északi-középhegység területén dolgozó természetvédelmi szakemberek, erdészek, állattartók és vadgazdálkodók eddig is tisztában voltak vele, hogy ezek a nagyragadozók előfordulhatnak a területükön. Állománynövekedésük egy természetes folyamat, amely Európa legtöbb országára jellemző.
Az sem újdonság, hogy a Sajó-mentén bukkant fel egy medve, korábban ugyanis több híradás is érkezett már Sajópüspökiről, amelyek azt jelzik, hogy ez a rész fontos zöldfolyosó lehet a faj számára.
Fontos: ne hajszoljuk a medvét!
Az országon átkóborló, Robinak keresztelt medve a megfigyelések alapján főleg gyümölcsökkel táplálkozott, ami egyébként is jellemző a barnamedvére, hiszen táplálékforrásuk akár 60-80 százaléka növényi eredetű lehet. Sem ő, sem az újonnan feltűnt állat – egyes romániai társaival ellentétben – nem szokott be a városokba és nem kukázik élelem után kutatva.
Az, hogy települések környékén jelentek meg, a szervezet szerint sokkal inkább emberi zavarásra vezethetők vissza. "Éppen ezért nagyon fontos, hogy ha medvét látunk, ne próbáljuk gépkocsival vagy traktorral hajszolni egy jó felvétel érdekében, hanem értesítsük az illetékes nemzeti parkot a weboldalukon szereplő telefonszámon" – magyarázta a Patkó László.
A WWF Magyarország kéri a lakosságot, hogy ne kövesse, ne kergesse, és semmilyen módon ne zavarja a nagyragadozókat, így a települések közelében esetlegesen előforduló medvét se. A hajszolással megijeszthetjük a medvét, míg az jó eséllyel magától visszatérne megfelelő élőhelyére.
