Megtalálták a zöldminisztériumba elszippantott WWF-igazgató utódját
Vetier Márta lesz a WWF Magyarország új vezetője.
#WWF Magyarország
Sipos Katalin: Karboncsőlátás, ha csak a klímaváltozásra koncentrálunk a környezetvédelemben
Hozzászoktunk a karbonlábnyom-logikához, csakhogy az ökológiai válsághoz más megközelítés kell – véli Sipos Katalin, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium újdonsült helyettes államtitkára, aki az alábbi interjút még kinevezése előtt, a WWF Magyarország igazgatójaként adta a HVG-nek. Egyebek mellett arról kérdeztük, hogyan mérhetők az élő környezet hasznai úgy, hogy a cégek is el tudják számolni, amit érte tesznek?
A WWF igazgatója, Sipos Katalin lesz Gajdos László egyik helyettes államtitkára
Sipos Katalin természetvédelemért felelős minisztériumi vezető lesz.
Félszívvel adna hátszelet a kormány a szélturbináknak
Keveslik a szélenergia terjedésének könnyítését célzó kormányzati szándékot. A WWF Magyarország szerint nem elég támogató és módszertani szempontból is megkérdőjelezhető a közelmúltban közzétett rendelettervezet.
Nézegessen önfeledten hempergő farkaskölyköket az Aggteleki-karszton – videó
Idei kölykök játszadoznak egy felnőtt falkataggal az avarban a WWF vadkamerája előtt.
Bár továbbra is tele van érthetetlen furcsaságokkal a kormány szélstratégiája, de azért van jó hír is
Egész országrészek maradhatnak ki a szélenergiás fejlesztésekből az október elején kiadott friss építési szabályozás nyomán, de ez még mindig jobb, mint a korábbi teljes tiltás. Bár a kormány továbbra sem mer nagy lenni a szélenergiában, készül már az a felmérés, amely szerint az ország 1-2 százaléka is elég annyi szélturbinához, ami megoldást jelenthet az időjárásfüggő megújuló energiatermeléssel járó problémák zömére. Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője elmagyarázza, hogyan.
„És akkor farkasüvöltést hallottam, háromszor egymás után”
Január végén farkasok elpusztítása miatt vettek őrizetbe három borsodi vadászt. A nagyragadozók visszatérése az erdő-mező ökológiai sokszínűsége szempontjából üdvös, de jelenlétük érdekeket sért. A természetvédők örülnek, a gazdálkodók és a vadászok ellentmondásosabban viszonyulnak hozzájuk. Jelenlétüknek azonban talán nagyobb a füstje, mint a lángja. De mit gondol róluk a természetvédő, a gazdálkodó és a vadász? Videóriport.
„A szakácsoknak, séfeknek kutya kötelességük lenne kimenni dolgozni a földekre”
Tischler Petra a Michelin-csillagos éttermi konyhát hátrahagyva privát séfként ma már a saját útját járja. Hazaköltözött Szekszárdra, ahol veteményese és gyümölcsöse van, és keményen kritizálja azokat a szakmabelieket, akiknek fogalmuk sincs arról, mi történik a természetben. „Kitalálják, hogy nekik csak olyan cukkini kell, ami 16 és 18 centi között van, mert abból tudnak szép kockákat kivágni, de az élet nem egy laboratórium” – mondja. Interjúnkban többek között celebséfekről is beszélgettünk, és arról, hogy miért nem főz paprikás krumplit.
Melyik kóbor farkas a rekorder: a nálunk lelőtt svájci vagy a Spanyoloroszágig jutó német?
Világrekorderként emlegették azt a farkast, amely Németországból Spanyolországig vándorolt a közelmúltban. Korábban viszont a jeladós svájci farkas, M237 rekordjától volt hangos a sajtó. Most akkor melyiküké az elsőség?
Alkotmánybíróságon köt ki a „Lex Akku”, amely alapján szabályszegés esetén a hatóság nem köteles büntetni
Az új, a szabályok ellen vétő üzemeknek kedvező változtatás ellen tiltakoznak a környezetvédők, a Párbeszéd, és az LMP is.
Gálhidy László, WWF: Magyarországon szinte mindenhol zajlik fakitermelés védett területeken
A fakitermelés növekedése miatt egyre több fát vágnak ki a védett területeken, még akkor is, ha az erdőgazdaságok egyelőre nem élnek vissza a lehetőséggel, hogy egyszerűbben és olcsóbban termeljék ki a fájukat – mondja Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője.
Most tényleg egy széttépett, pedigrés póni miatt fordulna rá a farkasokra Brüsszel?
Sokan felkapták a fejüket, amikor hétfőn közleményben figyelmeztetett a haszonállatokat fenyegető farkasveszélyre az Európai Bizottság, amely elnökének pónijával tavaly végzett egy németországi nagyragadozó. Ha van is személyes érintettsége abban, hogy az EU-ban napirenden van a farkasok védettségének felülvizsgálata, tőle függetlenül is erősödik azok hangja, akiknek szúrja a szemét a farkasok gyarapodása. A természetvédők viszont figyelmeztetnek: összetett a kérdés, amit a jogilag körülbástyázott puskalövések nem fognak tudni megoldani, ehhez véres verejtékkel újra meg kell tanulnunk, hogyan tudunk együtt élni velük.
zCast: Megúszhatja-e az erdőtüzeket Magyarország?
Mi okozza az erdőtüzeket, és hogyan teszi gyakoribbá őket a klímaváltozás? Mit jelent az, hogy egy erdő „alkalmazkodik" hozzá? Mennyire kell tartanunk attól, hogy Magyarországra is elérnek a Dél-Európában mindennapossá váló tragédiák? Ezekről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunkban Gálhidy Lászlóval, a WWF Magyarország Erdő programvezetőjével.
„60–70 méterről, távcsővel nem illik elnézni egy farkast"
Mi vezethet oda, hogy fokozottan védett állatra lőjön valaki? Életszerű, hogy más fajnak nézi? Miből fakadnak a hazai tájakra visszatérő nagyragadozókkal kapcsolatos konfliktusok? Valóban ilyen minden vadász? Egy természetvédővel és egy vadásszal igyekeztük körbejárni a svájci farkas, M237 feltételezett kilövésének kérdéskörét. Az biztos, kevés hasonló eset kerül napvilágra, és a bizonyítás is nehéz.
Tudta? Nem csak óraátállítás lesz a hétvégén, de villanyoltás is a Föld órájában
Arra biztat mindenkit a Természetvédelmi Világalap, hogy szombat este fél kilenc és fél tíz között kapcsolja le a villanyt.
Svájctól a Vértesig kóborolt egy fiatal farkas, és minden jel szerint még nincs vége az útjának
M237 arra megy, amerre csak akar, és addig, amíg egy nőstényt nem talál. A Vértesben aligha telepedik le, de lehet, hogy elég csak a Börzsönyig eljutnia, ahol már lehet esélye összefutni egy fajtárssal – jó eséllyel pont egy nősténnyel. Konkrét nyomára még nem bukkantak itthon, de azt tudni, hogy egyelőre tartja a keleti irányt.
Mankót nyújt a kormánynak a WWF ahhoz, hogyan járjon el az akkugyárak ügyében
Szalámitaktika az engedélyezésnél, elmulasztott hatásvizsgálatok, elégtelen jogszabályi környezet, nem végiggondolt stratégia, az egyeztetés hiánya – sorolja a WWF a legfőbb problémákat a kormány akkumulátorgyáras törekvéseivel kapcsolatban. A környezetvédők szerint nem lenne baj a gyárakkal, ha kormányzat jobban odafigyelne, hova és hogyan telepítik őket, és számolna a hatásaival. Tíz pontban össze is szedték, hogyan kellene csinálni.
A kormánypárti képviselők távolléte miatt határozatképtelen volt az akkumulátorgyárak miatt összehívott bizottsági ülés
A megjelentek közül többen is kijelentették, hogy nem az akkumulátorgyártással van gondjuk, hanem azzal, ahogyan a kormány most megvalósítani igyekszik azt.
Így is lehet fenntarthatóan gazdálkodni egy erdőben
Magyarország területének nagyjából egyötödén található erdő, ennek mintegy 22 százaléka védett vagy fokozottan védett, közel 40 százaléka pedig Natura 2000-es besorolású. Az elmúlt év súlyos aszálya, az erdőtüzek, valamint az augusztusban megjelent tűzifarendelet ismét ráirányította a figyelmet Magyarország erdeire. Kosdon jártunk Flamich Gábor erdejében, ahol betekintést nyerhettünk a természetközeli erdőgazdálkodásba.
Folyóvizeink védelme a jövőnk szemponjából kulcsfontosságú
Hogyan lehet közelebb hozni folyóink gazdag élővilágát az emberekhez? Többek között ez a vezérfonala a WWF Magyarország részvételével futó projektnek, amely egy egyedülálló bioszféra-rezervátumban zajlik, öt országon és három folyón átívelve.
