Tutanhamonra – aki csupán 8-9 éves lehetett, amikor trónra lépett, és 19 évesen már meg is halt – nem vezetői képességei miatt emlékezünk, hiszen fiatal kora miatt mások vezették a birodalmát. Fáraóként azért lett híres, mert nyughelyét nem találták meg a sírrablók, így múmiája és a vele eltemetett kincsek mind megmaradtak az utókor számára.

Howard Carter egyiptológus megszállottan kutatott, míg 1922-ben rábukkant a sírkamrára. Tutanhamon sírkamrája jóval kisebb, mint a Királyok Völgyében található többi fáraósíré. Valószínűleg, hogy eredetileg nem is a 18 vagy 19 éves korában elhunyt fiatal fáraónak, hanem az udvarhoz közel álló más főrangú személynek építhették. Az építmény mindössze egyetlen folyosóból, egy előtérből, az ebből nyíló díszes sírkamrából, valamint két mellékkamrából áll.

„A több mint ezer lelet életnagyságú hiteles rekonstrukciója és a díszletek révén megtapasztalhatjuk az érzést, milyen is a túlvilágra áthajózó Tutanhamon misztikus világába belépni. Igazi felfedezőnek érezhetjük magunkat; nem csupán a 3300 éves egyiptomi kultúrát és egy érdekes egyiptomi korszakot ismerhetünk meg, hanem a 100 évvel ezelőtti régészeti aranykor világát is. A 2200 négyzetméteres kiállítás igazi kalandot ígér kicsiknek és nagyoknak egyaránt: interaktív sarkok, audiovizuális és hologramtechnológiai újítások teszik még izgalmasabbá a látogatást.”

A Tutanhamon rejtélye és kincsei című tárlat 2020. március 1-ig tekinthető meg a budapesti Komplexben, a Király utca 26. szám alatt.