Ahhoz, hogy a gyerekek egészséges testi-lelki fejlődéséhez szükséges körülmények között nőhessenek fel, arra van szükség, hogy a valódi veszélyt jelentő problémáktól védjük meg őket. A most bejelentett népszavazás tömegeket mozgósít egy olyan kérdésben, amiben nincsen valódi szakmai vita, ezzel elveszi az erőforrást és a figyelmet a gyerekekre valódi veszélyt jelentő kérdésektől – kezdi a szakember a wmn.hu-n megjelent írását, amelyben összefoglalja, mitől kellene megvédeni a gyerekeket.

Kirekesztés és megkülönböztetés

A kirekesztés és diszkrimináció a 2020-as év egyik legfontosabb gyermekjogi problémája volt. Az Alaptörvény 9. módosítása kizárt bizonyos gyerekeket és szülőket az alkotmányos jogi védelem köréből, megszűnt az önálló Egyenlő Bánásmód Hatóság, elutasította a Parlament az Isztambuli egyezmény ratifikálását, és nehéz helyzetbe kerültek az örökbe fogadni kívánó egyedülállók, valamint az azonos nemű párok. A koronavírus pedig tovább növelte az egyenlőtlenségeket. Az eltérő bánásmód egyébként a hétköznapokban is problémát jelent. Egy 2019-es kutatás szerint a magyarországi gyerekek fele érezte már úgy, hogy nem fogadja el a többi gyerek.

Erőszak

2020-ban minden tizedik gyerek veszélyeztetett volt, legtöbben közülük, közel 103 ezer gyerek, valamilyen erőszak vagy elhanyagolás miatt. Jelentősen nőtt a 0–13 éves gyerekekkel szemben elkövetett bűncselekmények száma, 6310 esetben indult eljárás, ahol kiskorú volt a sértett. Hiába van zéró tolerancia a gyerekekkel szembeni erőszakkal szemben, a felnőttek 38 százaléka szerint „egy pofontól nem lesz baja a gyereknek”. 

Szexuális kizsákmányolás, emberkereskedelem

2020-ban az év szinte minden napjára jutott egy gyerek, aki szexuális kizsákmányolással összefüggő bűncselekmény sértettjévé vált (304 lány és 45 fiú). A 0–13 éves gyerekek ellen elkövetett harmadik leggyakoribb bűncselekmény a szexuális erőszak volt, a szexuális erőszak gyerekáldozatainak száma 60 százalékkal 222-re nőtt 2019 óta.

Ezek mellett Németh Borbála szerint fontos lenne megvédeni még a gyerekeinket a nem megbízható információktól (a családok felében, az iskolák 60 százalékában tabu a szexualitás, háromból két szülő pedig elégedetlen az iskolai felvilágosítással, ha a gyerekek egyedül maradnak a kérdéseikkel, akkor az interneten keresnek rá választ), a mentális egészségüket fenyegető kockázatoktól, a korai terhességtől (2020-ban naponta öt kiskorú magyar gyerek hozott világra gyereket), a drogoktól (minden hatodik 9.–10. évfolyamba járó fiatal használt már marihuánát, minden tizedik vett már be altatót és nyugtatót orvosi javaslat nélkül, minden huszadik pedig dizájnerdrogokat is kipróbált), meg kellene védeni továbbá  a gyerekeinket a szegénységtől, anyagi bizonytalanságtól és a politikai visszaélésektől.

 „A »gyermekvédelmi« népszavazás kampányeszközzé teszi a gyerekeket, hamis látszatot kelt, és félrevezető – már a nevével is. A valódi gyerekvédelem a kirekesztés ellen küzd, és nem erősíti azt. A valódi gyerekvédelem szakmailag vezérelt, és nem a politikai kommunikáció mentén zajlik.  Ha bármely fenti kérdésben olyan erőforrás-mozgósítás lenne, mint amit a nemváltás és az LMBTQ-téma körül gerjesztett vitában, az évtizedes elakadásokat mozdítana el semmi perc alatt. Tény, hogy a valódi problémák nehezebb csatákat ígérnek. De együtt ez is sikerülne” – zárja sorait Németh Barbara.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: