szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ez azt jelenti, hogy már jóval korábban is éltek emberek az amerikai kontinensen, mint ahogy azt eddig a kutatók feltételezték.

Az új-mexikói sivatagos területen bukkantak rá amerikai kutatók megkövesedett emberi lábnyomokra, amelyekről azt feltételezik, hogy 21–23 ezer évesek lehetnek. Körülbelül tízezer évvel idősebb fosszíliák ezek, mint a kontinensen eddig a legrégebbinek vélt emberi lábnyom – idézi a brit Természettudományi Múzeum oldala a Science folyóiratban publikált tanulmány.

A megkövesedett nyomok az Egyesült Államok 47. tagállamában található White Sands Nemzeti Park egyik kiszáradt tavának feltárt fenekén fekszenek, a kutatók szerint gyerekek és felnőttek lábnyomairól van szó. Valószínűsítik, hogy a feltárási terület egykoron vadászterülete volt a jégkorszak emberének, aki ebben az időben olyan, azóta már kihalt állatokkal élt együtt, mint a mamut, az óriásfarkas vagy az óriáslajhár (ezeknek az állatoknak a nyomait is megőrizte az iszap).

HANDOUT / NATIONAL PARK SERVICE AND BOURNEMOUTH UNIVERSITY / AFP

A táj abban az időben lápos, mocsaras, édesvizekben gazdag környék volt. Ez 12 ezer évvel ezelőtt, a klíma megváltozásának következtében kezdett módosulni, így a végén a terület elsivatagosodott – az állatok és az emberek valószínűleg ekkor vándoroltak innen tovább.

Az azonban a kutatók számára a mai napig rejtély, hogy pontosan hogyan és mikor is kerültek az amerikai kontinensre az emberek. Ázsiából juthattak át Amerikába, de egyes feltételezések szerint csónakokkal, más elméletek szerint az északi, Alaszkát és Szibériát összekötő Bering-földhídon vándorolva érkezhettek meg a kontinensre. A földhíd a jégkorszak után, a felmelegedés következtében tűnt el a víz alatt, addig átjárást biztosíthatott a két földrész között. Egészen a mostani felfedezésig a kutatók azt valószínűsítették, hogy az emberek Amerikát 12–15 ezer évvel ezelőtt népesítették be.

Hol fognak grasszálni a mamutok, ha most felélesztjük őket?

Az ember egyértelműen istent játszik, mikor fel akarja éleszteni a mamutokat, de mennyi a realitása a Colossal nevű cég projektjének, amely hat éven belül mesterségesen létrehozna egy mamutra emlékeztető embriót? És ha sikerül a küldetés, hová tesszük majd az állatokat? Hogyan festhet egy sokezer évvel ezelőtt kihalt faj jövője a 21.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

Mamutok gyomortartalma mesél a jégkorszakbeli Szibériáról

A mostanihoz hasonló lehetett a táj a mai Észak-Szibériában a jégkorszak idején, amikor még mamutok és gyapjas orrszarvúk lakták a területet – állapították meg a brnói Masaryk Egyetem botanikusai, a hatalmas növényevők gyomortartalmának elemzése révén.

Csatlós Hanna Élet+Stílus

Hol fognak grasszálni a mamutok, ha most felélesztjük őket?

Az ember egyértelműen istent játszik, mikor fel akarja éleszteni a mamutokat, de mennyi a realitása a Colossal nevű cég projektjének, amely hat éven belül mesterségesen létrehozna egy mamutra emlékeztető embriót? És ha sikerül a küldetés, hová tesszük majd az állatokat? Hogyan festhet egy sokezer évvel ezelőtt kihalt faj jövője a 21. században?