Túry Gergely

Idén már elvileg egy két éve bejáratott rendszer lenne a 9. és 11. évfolyamos középiskolások számára meghirdetett nyári, kéthetes külföldi nyelvtanulási program, de mint az életünk szinte minden területét, ezt is felülírta a koronavírus. A hírek szerint 2022-ben indulhat el először a magyar oktatás rendszer egyik legnagyobb, bonyolult szervezést igénylő projektje.

Orbán Viktor 2019. februári évértékelőjén jelentette be meglepetésszerűen, előtte semmilyen szakmai fórumon nem egyeztetve, hogy a kormány minden 9. és 11. évfolyamos tanulónak térítésmentesen kéthetes nyári külföldi nyelvtanfolyamot biztosít. A bejelentéskor senki nem tudott a programról semmit, ám szép lassan az is kiderült, hogy minderre a kormány évente 90 milliárd forintot szán, sőt a program külön miniszteri biztost is kapott Bartos Mónika fideszes képviselő személyében, a szakmai koordinációs feladatok ellátására pedig a Tempus Közalapítványt (TKA) jelölték ki.

A magyarok – minden felmérés szerint aggasztóan rossz, uniós szinten sereghajtó – idegennyelv-tudásának javítására hivatott (mint majd látjuk, szakmailag erős kétségeket felvető) program az elmúlt két nyáron nem tudott elindulni. Több iskolaigazgató mondta kérdésünkre, hogy ők úgy tudják, 2022 nyarán viszont – hacsak megint nem durvul be a járvány – már valóban elindulhatnak „világgá” az állam (vagyis az adófizetők) pénzén a 9. és 11. évfolyamos diákok, de semmilyen tájékoztatást erről nem kaptak. Más iskolavezetők az információhiányból azt szűrték le, hogy idén sem indul el a program.

Nyelvórán

MTI

„Egy ilyen kaliberű, sok tízezer diákot és sok ezer pedagógust érintő program megszervezésére alaposan fel kell készülni. Mivel semmit nem tudunk most, fél évvel nyár előtt, nem is nagyon tudom elképzelni, hogy meg lehet szervezni. De azért szárazon tartjuk a puskaport, figyeljük a híreket” – mondta a hvg.hu-nak egy vidéki igazgató, aki eddig nem is tett semmilyen előkészületet az ügyben. Más iskolák viszont már óvatosan tájékoztatták az érintett szülőket a lehetőségről, és elkezdték felmérni az igényeket, még akkor is, ha hangsúlyozták, egyáltalán nem biztos, hogy meg is valósul a kéthetes nyári program.

Hírzárlat

Próbáltunk hivatalos információkat szerezni a minisztériumtól és a lebonyolításért felelős Tempus Közalapítványtól, hogy várható-e a program indulása idén vagy sem. Utóbbi azt a tájékoztatást adta, hogy ők nem jogosultak nyilatkozni a sajtónak, kérdezzük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hiszen oda tartozik Bartos Mónika miniszteri biztos is. Az Emmi sajtóosztálya azonban több napja nem válaszol kérdéseinkre, még annyit sem árultak el többszöri telefonos megkeresésünkre, hogy egyáltalán várhatunk-e válaszokat.

Az információhiány azért problémás, mert minden magyar középiskola (a gimnáziumok és a technikumok, szakgimnáziumok is) mintegy 140 ezer diákja és azok családjai várják a választ arra a kérdésre, hogy 4–5 hónap múlva indul-e a program vagy sem. A szervezést ugyanis el kellene kezdeni, még akkor is, ha a koronavírus újabb hullámai nyilván továbbra is bezavarhatnak az utakba.

Túry Gergely

A nyelviskolákat kijelölték, pályázni még nem lehet

A rendelkezésre álló – a TKA honlapján hozzáférhető - információk szerint mindenesetre idén már valóban indulhat a program. Az érintett tanulók nyáron „egyéni vagy csoportos nyelvoktatásban vehetnek részt a tantervi keretek között tanult, választható idegen nyelvek (angol, francia, német, kínai) célországaiban: Ausztriában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Írországban, Máltán, Németországban és Kínában” (Kínai nyelv csak abban az esetben választható, ha azt a kedvezményezett tanuló NAT szerinti első nyelvként tanulja. Ez csak a Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium tanulóit érinti.)"

A honlapon fel is vannak sorolva a programban részt vevő célországi nyelviskolák, amelyekkel fel kellene vennie a hazai iskoláknak a kapcsolatot, ami után benyújthatnák a pályázatot. A pályázatok benyújtása azonban egyelőre nem lehetséges.

20 milliárddal kevesebb

Egy 2020. decemberi kormányhatározat alapján 2021-re, csak a program előkészítésére félmilliárd forintot kellett a pénzügyminiszternek biztosítania, „a 2019–2027 közötti idegen nyelvi stratégia megvalósítása jogcímcsoport terhére”, illetve 2022. évtől a költségvetésbe be kell tervezni évi 70 milliárd forintot „bázisjelleggel” a program lebonyolítására. Azaz az eredetileg tervezett évi 90 milliárd helyett már csak 70 milliárd forint jut erre. Mivel a 2021 decemberében megjelent költségvetési kiigazításban az is szerepelt, hogy az idegennyelvi stratégiából 30 milliárd forintot le kellett faragni, elképzelhető, hogy ez a megszorítás is érinti ezt a programot. Erre is rákérdeztünk az Emminél, továbbá arra is, hogy az elmúlt két évben elmaradt programra szánt 90–90 milliárd (vagy 70 milliárd?) forintnak mi lett a sorsa, ám cikkünk megjelenéséig válaszokat erre sem kaptunk.

Ha elindul a program, az mindenestere ingyenes lesz a diákoknak: az állam állja az utazás, a nyelvi kurzus, az ellátás, a szállás és a transzfer költségeit, és még zsebpénzt is biztosít a fiataloknak. A program ráadásul előfinanszírozott, tehát a szülőknek nem kell előteremtenie az összeget. Ha megvan a fogadónyilatkozat a kinti nyelviskolától, akkor a TKA azonnal utalja az összeget.

Túry Gergely

Ki lesz a kísérő?

A programban a diákok egyéni vagy csoportos kiutazási formában vehetnek részt. Előbbiben a diák maga pályázik, maga szervezi a kiutazását, és vesz részt vesz a célországi nyelviskola nyelvtanfolyamán. A legtöbben azonban a korábbi években a csoportos kiutazást választották volna, várhatóan így lenne ez most is. Ezt kizárólag hazai köznevelési intézmények (vagy fenntartók) szervezhetik a saját tanulóik számára, ehhez kísérő pedagógusokat is biztosítanak.

Egy 2019-es felmérés szerint, ha akkor indult volna a program, az érintett mintegy 140 ezer diák közül közel 90 ezren éltek volna a lehetőséggel, ezek 90 százaléka csoportos úton vett volna részt. A döntő többség (80%) angol nyelvet tanult volna, mintegy 17 százaléka német, és 2,5 százaléka a francia nyelvterületre akart kiutazni. Vélhetően idén is ehhez hasonló lenne az érdeklődés, az idei nyárról ilyen felmérés egyelőre nem készült.

A csoportos utazás esetén nyolc diákra egy kísérőtanárt kell találniuk az iskoláknak. A kísérőtanár feladata elsősorban a háttértámogatás biztosítása lesz a tanulók számára. Ez azonban nem lesz egyszerű az általunk megkérdezett igazgatók elmondása alapján. Bár volt korábban némi ígéret, hogy a nyári szünetben végzett munkájukat a minisztérium megfelelő mértékben honorálná, erről biztosat egyelőre szintén nem lehet tudni. Nem kevés pedagógusról van szó, ha csak idén is 90 ezer diákkal számolunk, akik közül 80 ezren csoportosan utaznának, akkor az mintegy 10 ezer (az adott idegen nyelvet beszélő) tanárt jelent. 

Túry Gergely

Nem ez a leghatékonyabb módszer

A kéthetes, ingyenes, célországi nyelvtanfolyamok ötlete nagyon látványos lépés, de hogy épp egy ilyen program tudná a diákok nyelvtudásának látványos erősödését elérni, arról megoszlanak a vélemények. Az általunk korábban megkérdezett szakértők szerint 70–90 milliárdból például minden középiskolára ki lehetne terjeszteni a nyelvi előkészítő évfolyamot. Ha egy évig a középiskola előtt magas óraszámban minden diák tanulna idegen nyelvet, valószínűleg sokkal inkább hozzásegítené őket a biztosabb nyelvtudáshoz, mint kétszer két hét külföldi nyelvtanfolyam.

Egy nyelv megtanulására jelenleg diákonként 2,5 millió forintot biztosít öt év alatt az állam, egy 70 ezres évfolyamnak tehát 175 milliárdot. Ebből következik, hogy egy évre vetítve, átlag 35 milliárd forint most egy teljes évfolyam évi nyelvtanulása.

A program mellett szólhat azonban, hogy a tanulók a célnyelvi környezetben közvetlenül megtapasztalják a nyelvtudás előnyeit, a jól szervezett és színvonalas nyelvtanfolyamok, a nemzetközi kortársi kapcsolatok is nagy motivációt jelenthetnek számukra. Ez jelentős attitűdváltozást eredményez majd a nyelvtanulás, a minőségi nyelvtudás megszerzése iránt. Az is tény, hogy a hazai középiskolások elenyésző részének van lehetősége támogatás nélkül a célországokban nyelvi képzésen részt venni, sőt jelentős részük még sosem járt, nem járna külföldön.

A szakemberek szerint azok a diákok profitálhatnak a kéthetes kurzusokból többet, akik már legalább a középfok körüli szinten beszélik az adott nyelvet, de mindenkinek hasznos lesz.

AFP

A leghatékonyabb azoknak lehet a program, akik egyéni utazással mennek ki a nyelvtanfolyamokra, hiszen ők valóban két hétig meg sem fognak szólalni magyarul. Ám egy ilyen út megszervezése sok szülőnek nagyon nehézkes, és valószínűleg csak olyan érett, önálló, utazási tapasztalattal is rendelkező és már eleve jól beszélő diákoknak való az egyedi út, akiket nyugodt szívvel elengednek a szüleik külföldre. A többségnek a csoportos lehetőség az opció, sokan vannak olyanok, hogy e nélkül soha nem jutnának ki külföldi tanfolyamra. Attól nem kell tartani, hogy a nyelvórákon magyarul fognak beszélni, de az iskolai programok után egymás között nyilván az lesz az általános.