Megjelent az a kormányhatározat, amely azt részletezi, pontosan mely költségvetési tételeken húz a kabinet 2022-ben annak érdekében, hogy az éves hiány ne a GDP 5,9, hanem csak 4,9 százaléka legyen. Illetve egész pontosan 605,4 milliárd forintnyi előirányzatcsökkentés van meghatározva, még legalább 150 milliárdot a pénzügyminiszternek, vagyis Varga Mihálynak kell találnia az érintett miniszterek bevonásával.

Először csak 350 milliárdról volt szó

Varga Mihály először a 2022-es finanszírozási terv bemutatásakor beszélt arról, hogy a kormány 4,9 százalékra tervezi csökkenteni a 2022-es hiánycélt. Mindezt úgy vezette fel, mintha köze lenne ahhoz, hogy a kormány 5 százalék feletti növekedést vár 2022-re. Erről valójában nem lehet szó, hiszen már az eredeti költségvetési törvény is 5 százalék feletti (egész pontosan 5,2 százalékos) növekedéssel számol. A növekedés az aktuális előrejelzések (például a jegybanké) szerint egyébként el fog maradni az 5 százaléktól.

A Pénzügyminisztérium korábban 350 milliárd forintnyi beruházás halasztásáról adott ki közleményt, majd 750 milliárdos összegről konkrétan 2022-t illetően – a 350 milliárdos bejelentésből nem volt világos, az mennyire érinti a 2021-es, és mennyire a 2022-es évet.

Majd ezt követte a kormányhatározat a konkrétumokkal.

Főleg a beruházási tartalékból áldoznak

Bár konkrétumokról beszélni erős túlzás, a 605 milliárd legnagyobb szelete, 400 milliárd forint a Beruházási Alap nevezetű tartalék elvételéből származik. Tartalékkeretről van szó, így a büdzsé nem részletezte, mire tervezte a kormány költeni – vagyis nem tudni, milyen konkrét projektek, beruházások finanszírozásából fog hiányozni ez az összeg. A többi tétel a Portfolio összesítésében:

1. 40 milliárd forinttal lesz kevesebb az eredetileg 270 milliárd forintosra tervezett jövő évi Paks II. Zrt. tőkeemelése.
2. A 2019–2027 közötti idegen nyelvi stratégia megvalósítására szánt 30 milliárd forintos működési kiadást teljesen elveszi most a kormány.
3. A Beruházás ösztönzési célelőirányzat 20 milliárd forinttal lesz kisebb, mint az eredeti 80 milliárd forint.
4. A Turisztikai fejlesztési célelőirányzat 20 milliárd forinttal csökken a döntés nyomán, amivel az eredeti 40 milliárdos előirányzat lefeleződik.
5. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozó HUMDA Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos beruházási kiadásokat 15,75 milliárd forinttal csökkenti.
6. 15 milliárd forinttal tervez a kormány kevesebbet költeni az Adósságszolgálattal kapcsolatos jutalékok és egyéb költségek jogcímének dologi kiadás során.
7. 13,2 milliárd forinttal vágja vissza az Egészséges Budapest Program kiadásait, ami azt jelenti, hogy – ha csak átmenetileg is, de – a teljes jövő évi EBP keretösszeget elvette most a kormány.
8. A Nagyvállalati beruházási támogatásokat 10 milliárd forinttal vágja vissza a kormány. Eredetileg erre a célra 25 milliárd forintot szánt volna a kormány.
9. 10 milliárd forinttal kevesebb jut az MNV-nek ingatlanokkal és ingóságokkal kapcsolatos kiadásokra.
10. Külügyi fejlesztési és kutatási programokra 9 milliárd forinttal ad kevesebbet a kormány.
11. Foglalkoztatási támogatásokra 6,5 milliárd forinttal költ kevesebbet jövőre az állam, mint eredetileg tervezte.
12. Fővárosi fejlesztésekre 4,7 milliárd forinttal jut kevesebb jövőre.
13. 4,52 milliárd forinttal vágja vissza a kormány a Helyi Önkormányzatok támogatásai soron az egyéb felhalmozási célú kiadásokat.
14. 3 milliárd forinttal csökkenti az egyéb gazdaságfejlesztési programok előirányzatát a kabinet.
15. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Közgyűjtemények jogcímen szenved el 2,1 milliárd forintos beruházásvisszavágást.
16. 1,5 milliárd forinttal kevesebb forrás jut reptéri fejlesztésekre.

Megcsapolják az újraindítási alapot

Az elvonások nagy része a Gazdaság-újraindítási Alapot érinti. Vagyis, ha úgy tetszik, a kormány a gazdaság újraindításából áldoz fel annak érdekében, hogy alacsonyabb legyen a hiány 2022-ben. No meg persze azért, hogy legyen pénz a választások elé időzített, a költségvetésbe eredetileg be nem tervezett szavazatvásárlásra népjóléti intézkedésekre, mint például a gyermekesek szja-visszatérítése vagy a teljes 13. havi nyugdíj kifizetése.

Voltaképpen persze nem a gazdaság újraindítását áldozza be a kormány, hiszen a Gazdaság-újraindítási Alap legtöbb tételének a világon semmi köze a gazdaság újraindításához. Az alapba – leánykori nevén: Gazdaságvédelmi Alap – a kormány lényegében minden olyan tételt összesöpört, aminek bármi köze van a gazdasághoz. A fejezetek ráadásul jórészt az illetékes minisztériumok fennhatósága alatt maradtak, lényegében csak formailag kerültek a költségvetési törvényben egy kalap alá.

A kormány még a járványválság legkeményebb időszakában sem gazdaságvédelemre vagy -újraindításra költötte az alapból átcsoportosított pénzeket sem, a hvg.hu januári gyűjtése szerint a gazdaságvédelemre szánt pénzek legfeljebb negyede mehetett ténylegesen válságkezelésre.

És mégis újraindult

Ezzel együtt a jelek szerint immár a kormány is úgy látja, hogy a gazdaságot nem kell már újraindítani, mivel az újraindult. Matolcsy György jegybankelnök egy ideje már hevesen ostorozza a kormányt, amiért az továbbra is önti a pénzt a gazdaságra, ezzel egyfelől magasan tartja az éves hiányokat és az államadósságot, másfelől gerjeszti az inflációt és súlyosbítja a gazdaságban meglévő kereslet-kínálati egyensúlytalanságokat.

A kormány egy ideig azt hangoztatta, hogy a gazdaság még élénkítésre szorul – közben persze azt is, hogy jobban teljesít. Jobban a vártnál, jobban a versenytársaknál, az uniós átlagnál stb. Úgy tűnik, immár szempont az óvatos fiskális politika a kormány számára. Annyira azért nem, a 2022-re jelenleg tervezett 4,9 százalékos hiány még mindig magasnak számít. És hiába fogja vissza a kormány a beruházásokat, ha közben ezermilliárdos összeget szór ki a választások előtt. Ami borítékolhatóan felfelé hajtja majd az inflációt. Amit a jegybank most épp éves átlagban 5 százalékra vár 2022-re, úgy, hogy év végén csökkenhet a 4 százalékos felső sávhatár alá.