szerző:
Deutsche Welle
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Vannak, akik az ukrajnai háború elől, mások hazájuk autoriter politikai rendszere elől menekülnek, ami azonban biztos: Mexikóból orosz és ukrán menedékkérők is próbálnak a szomszédos Egyesült Államokba jutni. Az egyiknek sikerül, a másiknak nem. A Deutsche Welle helyszíni riportja.

Háború Ukrajnában
„Különleges katonai műveletnek” nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok 2022 február óta tartanak, a Nyugat fegyverszállításokkal és gazdasági szankciókkal nehezíti az oroszok előrenyomulását. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk.
Friss cikkek a témában

Jönnek Kijevből vagy Lvivből, mások Moszkvából vagy Szentpétervárról. Akadnak olyanok is, akik nem egyenesen Mexikóvárosba repülnek, hanem Törökországban szállnak át, nehogy bárki gyanút fogjon. Persze, nem maradnak a mexikói fővárosban, hanem felszállnak az első Tijuanába induló járatra. Ha rajtuk múlik, a kétmillió lakosú északnyugat-mexikói metropolisz az egésznapos út utolsó előtti állomása lesz – Tijuana ugyanis világszerte az Egyesült Államokba irányuló bevándorlás ugródeszkájaként ismert.

Az orosz és ukrán menekültek úticélja a repülőn megtett tízezer kilométeres út után kézzelfoghatóan közel van: a kaliforniai San Diego városa, amely mindössze tíz kilométerre található Tijuanától. Arról álmodoznak, hogy örökre maguk mögött hagyják az ukrajnai orosz háborút, és az Egyesült Államokban, távol a hazájuktól új életet kezdenek. Ezen a helyen keverednek az újonnan érkezők azokkal, akik gyalog, vonattal vagy busszal érkeztek ide, ráadásul sokan közülük nem először próbálkoznak átjutni a határon.

„Biden, kérem, engedjen be minket!” – hondurasi menekült pólójának felirata Tijuanában
ASSOCIATED PRESS/ Gregory Bul

„A menedékkérők nagy része mexikói, akik az országukban dúló erőszak elől menekülnek. Latin-Amerika más országaiból, főleg Hondurasból, Salvadorból, Guatemalából, Kubából és Haitiről is érkeznek ide olyanok, akik vagy erőszakot, vagy a gazdasági nehézségeket akarják maguk mögött hagyni. Mostanában azonban egyre több menedékkérővel találkozunk Ukrajnából és Oroszországból is" – mondta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) munkatársa, Stephanie Galeano.

Számkivetett oroszok

Az ukrajnai orosz invázió így a mexikói-amerikai határ forgalmára is kihat, már csak azért is, mert Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy biztosítja a legális beutazást százezer ukrán és az oroszok ukrajnai háborúja elől menekülő, más nemzetiségű állampolgár számára. Az ügy azonban nem ilyen egyértelmű.

Mi legyen azokkal az oroszokkal, akik határozottan elutasítják Vlagyimir Putyint, de Moszkvából vagy Szentpétervárról jönnek, vagyis nem háborús övezetből?

„Az Egyesült Államok néhány nappal ezelőtt elkezdte kiadni az ukrán menekültnek az egy évre szóló humanitárius tartózkodási engedélyt, míg az orosz menekültek kérelmét rendre elutasítják. De úgy, hogy erről nincs hivatalos állásfoglalás” – mondta az Al Otro Lado („Másik oldal”) nevű, menekülteket támogató segélyszervezet igazgatója, Erika Pinheiro.

Joe Biden amerikai elnök ukrán menekültekkel Varsóban
AP Photo/Evan Vucci

Míg az oroszországi menekültek többsége szállodákban szállt meg, néhány tucat orosz állampolgár napokig táborozott a San Ysidro-i határátkelő melletti gyalogos zónában. Takarókba burkolózva, vékony matracokon ücsörögve, karnyújtásnyira a babakocsitól – miközben rögtönzött lakhelyüket bőröndökkel bástyázták körbe. Ezeknek a családoknak a legfőbb gondjuk az, hogy a készpénzből lassan kifogynak, mexikói pesót pedig az Oroszország elleni szankciók miatt nem tudnak felvenni a pénzautomatákból.

Sok orosz most azt tapasztalja meg, amit évek óta élnek át venezuelaiak, salvadoriak és hondurasiak ezen a határátkelőhelyen. A senkiföldjén, ahonnan nincs esély továbbhaladni, ugyanakkor nincs már visszaút sem. Ráadásul a szorult helyzetükre félnek felhívni a média figyelmét, mert

attól tartanak, hogy őket vagy a még Oroszországban élő családtagjaikat atrocitás érheti emiatt.

Az amerikai határőrség (CBP) saját adatai szerint 2021-ben 13 240 alkalommal próbálkoztak orosz bevándorlók belépni az Egyesült Államokba – jó néhányan többször is megjelentek a határon. Csak idén januárban, vagyis még a háború kitörése előtt 11 783 ilyen esetet regisztráltak, és a számuk egyre nő. Ennek nemcsak a háború az oka, hanem a koronavírus-járvány is: a pandémia alatt ugyanis az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége hosszú ideig zárva tartott.

Orosz menekültek Tijuanában, miután megtagadták tőlük a belépést az USA-ba
AFP/Mario Tama

Az Egyesült Államok az ukrán menekültek körében sem számít különleges úticélnak. 2021-ben 9378 határátlépési kísérletet jegyzett az amerikai határőrség, és idén januárban már 4338-at. A menedékkérőknek az országba való belépéskor fel kell mutatniuk útlevelüket, meg kell nevezniük az Egyesült Államokban egy személyt, aki kezeskedik értük, és azt is igazolniuk kell, hogy hazájukban veszélyhelyzetnek voltak kitéve.

„Naponta mintegy 150-350 ember érkezik Tijuanába. A háború kezdete óta legalább 3000 ukrán állampolgár kért itt bebocsátást. És ez egyelőre így fog folytatódni, hiszen a háború megy tovább” – jósolta a Határmenti Fiatal Civilek nevű segélyszervezet munkatársa, Andrea Rincón.

Hoppon maradnak

Rincón szerint még azok az ukrán menekültek is reménykedhetnek a tartózkodási engedély megszerzésében, akiknek nem sikerült kezest szerezniük.

„Bíróság előtt kell bizonyítaniuk, hogy veszély fenyegetné őket, ha visszatérnének a hazájukba. Kezes nélkül kisebb az esélyük, de a döntés végső soron a bíró kezében van” – tette hozzá.

Ukrán útlevél birtokában többnyire problémamentes a belépés az USA-ba
AFP/MARIO TAMA

A segélyszervezetek dicsérik a Biden-kormányt, amiért lehetővé teszi, hogy ukrajnai menedékkérők a lehető legkisebb bürokrácia mellett jussanak be az Egyesült Államokba. Másfelől Amerikában ugyanaz történik, mint ami Európában már bevett gyakorlat: a más országokból érkező menekültek hoppon maradnak, és sokaknak a határátlépés leküzdhetetlen akadály marad.

„Az Egyesült Államok és a nemzetközi közösség közben nem hanyagolhatná el más krízishelyzetek kezelését sem, amelyek szintén emberek millióit sújtják Latin-Amerikában és a karibi térségben” – mondta a Nemzetközi Menekültügyi Bizottság munkatársa, Daniel Berlín.

„Ezeknek az embereknek védelemre van szükségük a származási országukban és a menekülésük alatt egyaránt. Ezen kívül működőképes áttelepítési programok kellenek és egy olyan menekültügyi rendszer, amely gyorsan tud reagálni a világ összes válsághelyzetére, és nemcsak kevesek számára nyújt átmeneti megoldást” – figyelmeztetett.

Szerző: Oliver Pieper A fordítást készítette: Valaczkay Gabriella. További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatóak.   

A Deutsche Welle (DW) és a HVG együttműködése keretében heti rendszerességgel jelennek meg DW-s helyszíni riportok, beszámolók vagy elemzések a hvg.hu-n. A DW egy német közszolgálati hírcsatorna, amely a világ 32 nyelvén tudósít. Újságírói jelen vannak Európa és a világ minden táján. A hvg.hu minden héten a teljes tudósítói hálózat legérdekesebb cikkeiből válogat.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Deutsche Welle Világ

Bunkerben szülnek a kismamák a háború közepén Kijevben

Zúgnak a légvédelmi szirénák, miközben vonulnak le a még szülés előtt álló és újdonsült kismamák az óvóhelyre, amelyet az egyik szülészeti klinika alagsorában alakítottak ki Kijevben. Az alkalmi szülészet mindenre fel van készítve, ami a normál üzemmódhoz kell. A Deutsche Welle helyszíni riportja.

Deutsche Welle Élet+Stílus

„Félek bevallani, hogy orosz barátom van” – mihez kezdenek a háborúban az orosz-ukrán szerelmespárok?

Oroszország ukrajnai invázója gyökeresen megváltoztatta az orosz-ukrán szerelmespárok életét. Miközben az egyik fél a moszkvai propaganda híreit hallgatja, addig a másik a saját szemével látja a háború valóságát. Mit lehet kezdeni ezzel a helyzettel? Két fiatal pár álnéven mesélte el történetét a Deutsche Wellének.