A Kaland az Állatkertben című rövidfilmben tűnt fel gyerekszínészként, az országos áttörést viszont az 1962-es Ki mit tud? hozta el Kern András számára, ahol osztálytársával, Pintér Gáborral adott elő színészparódiákat, amivel meg is nyerték a tehetségkutatót.

„Óriási szerencsém volt, hogy televíziószereplőként mutatkoztam be a Ki mit tud?-on. Kijöttünk onnan, és eszünkbe nem jutott, hogy mekkora népszerűséget fog az okozni. Megismertek az emberek az utcán, és onnantól kezdve én lettem az ország Andriskája. És ez tulajdonképpen a mai napig tart” – mondta öt éve a hvg.hu-nak.

A Ki mit tud? egyik zsűritagja a Vígszínház akkori igazgatója, Várkonyi Zoltán volt, aki meghívta Arthur Miller Közjáték Vichyben című drámájának kamasz szerepére, így már harmadikos gimnazistaként olyan partnerekkel léphetett színpadra, mint Latinovits Zoltán, Darvas Iván és Benkő Gyula.

Kern András: "Egyáltalán nem szeretem a rendet, inkább a rendetlenség híve vagyok"

70 éves lesz, köszöni, jól van. Évekig nem akart színpadra állni a dalaival, most mégis számos vendéggel feldíszített koncertet ad. Erről, a Woody Allen magyar hangja effektusról, a saját filmjeiről, rendről és rendetlenségről, sikerről és a Marton-ügyről is beszélgettünk egy rendezett budai kávéházban.

Ennek ellenére Kern továbbra is rendező szeretett volna lenni, de érettségijének évében a Színház- és Filmművészeti Főiskolán nem indítottak ilyen osztályt, ezért a színész szakra jelentkezett. 1970-ben diplomázott, majd rögtön a Vígszínház társulatához szerződött, amelynek azóta is tagja.

„Odakeveredtem, és azt megszerettem, és azóta is szeretem. Az a hely olyan sokszínű, és olyan átjáróházszerű is, attól, hogy nincs állandó rendezőgárdája egy jó ideje, annyian megfordulnak ott, mintha az ember más színházakban is lenne. Nem hiányzik nekem az, hogy egy másik színháznak legyek a tagja. Ha meg néha hiányzik, akkor mindig közbejön valami meghívás, vendégszereplés. Azok mind összeadódnak azzá, hogy ne akarjak én onnan elmenni. Jól vagyok én ott” – mondta erről a korábbi interjúnkban.

Fortepan

Kern András a magyar színjátszás egyik legnépszerűbb, legtöbbet foglalkoztatott művésze, akinek sajátos karaktere, fanyar humora, bensőséges játékstílusa tudatos szerepfelépítéssel párosul.

Százharmincnál is több darabban szerepelt, alakította Raszkolnyikovot a Bűn és bűnhődésben, Svejket, III. Richárdot, Willy Lomant Az ügynök halálában, Rank doktort a Nórában, Peacockot a Koldusoperában, Yossariant A 22-es csapdájában.

A Vígszínházban és a Pesti Színházban jelenleg is több darabban lép színpadra, például Hanoch Levin Az élet mint olyan című tragikomédiájában, az Egy szerelem három éjszakája című zenés drámában, Florian Zeller Az apa című „keserves bohózatában”, a legendás Kabaré című musicalben, valamint szerepel Woody Allen – több mint harminc éve futó – Játszd újra, Sam! című darabjában is.

Mellesleg sok emlékezetes szinkron is fűződik nevéhez, többek között több Woody Allen-filmben is az ő hangján szólal meg az amerikai színész-rendező. Később már mást kértek fel erre, de Kern nem bánja: „Valahogy egyszer csak leszoktak rólam, de nem is bánom túlzottan, kicsit sok volt a Woody Allen-ségből, meg abból, hogy mindig megkaptam, hogy »itt megy a magyar Woody Allen«. Nem jó az, ha egy színészre ezt mondják, ha azt várják, hogy legyen olyan, mint Woody Allen, csináljon magyar Woody Allen-filmeket, játsszon magyar Woody Allen-színdarabokat, legyek én a magyar értelmiségi nevettető. Vagyok egyébként, de ezt a skatulyát untam.”

Túry Gergely

Számos filmben és tévéjátékban szerepelt, a legemlékezetesebbek: a Régi idők focija, a Ripacsok, Az elvarázsolt dollár, a Meseautó, a Csocsó, az Egy szoknya, egy nadrág. Bujtor István Ötvös Csöpi-filmjeiben ő volt Kardos doktor, a kétbalkezes nyomozó. A miniszter félrelép című filmvígjátékot közösen rendezte Koltai Róberttel, a Sztracsatellának nemcsak főszereplője, hanem forgatókönyvírója és rendezője is volt.

2016-ban mutatták be Gondolj rám című filmjét, amelynek rendezése mellett a főszerepet is eljátszotta. Ez utóbbi fogadtatásával nem volt elégedett. „Lehet, hogy igazuk van a tőlem humort elváró embereknek, lehet, hogy akkor egy humorosabb, nevetősebb filmet kellett volna készítenem. Mert ez nem volt egészen olyan. Tulajdonképpen olyan volt, amilyet én szeretek csinálni.” Egy biztos, több filmterve is van még.

Rendszeres vendége volt a Rádiókabarénak, itt hangzottak el frenetikus sikerű, legendássá vált számai: a Taxi, a Halló, Belváros (benne a levehető ajtós NDK turmixgép) vagy az Evőolimpia. A Heti hetes című músor állandó szereplője volt, ahol rendszerint egy saját maga által írt „elfogott levelet” olvasott fel.

1985 óta több lemeze is megjelent: Kern (1985), Ez van (1989), Engem vársz (1998), Mi van velem? (1999), Üvegtigris és üveggyöngy (2000), Khernádi (Hernádi Judittal, 2001), A Lövölde tértől a Szardíniáig (válogatás, 2002), Semmi baj... (2010).

„Én ebbe a műfajba, a rockba mindig bele voltam szeretve. Azt hiszem, ebben úttörő voltam, hiszen az én első lemezem előtt nem volt olyan, hogy egy színész ne sanzont énekeljen. Addig az volt, hogy valaki zongorázott, és egy színésznő azt énekelte, hogy (utánoz) Ó mily szép az élet, ááá, ó jaj jöjjetek, mire a mély hangú színész azt mondta (megint utánoz): Igen, igen, szeretlek drágám. Én meg azt mondtam, hogy énekeljünk olyat, mint a rockzenészek, csak, hát olyat, amihez nem kell olyan nagy hang” – magyarázta a hvg.hu-nak.

2002-ben adták ki az Elfogtunk egy levelet című kötetét, Bárdos András 2012-ben könyvet írt róla Kern András – Ezt nem lehet leírni! címmel. Hangoskönyveken is hallható a hangja, többek között Lázár Ervin-meséket, Rejtő-regényeket, Harry Pottert és Hrabal Sörgyári capriccióját tolmácsolja.

Művészi munkáját számos kitüntetéssel ismerték el, többek közt 1978-ban Jászai Mari-díjat kapott, 1989-ben érdemes, 2003-ban kiváló művész, valamint a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja lett. 1995-ben megkapta a Karinthy-gyűrűt, 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2004-ben a Déri János-díjat, 2007-ben a Páger Antal-színészdíjat, ugyanebben az évben Kossuth-díjjal tüntették ki sokoldalú művészi munkásságának elismeréseként. 2010-ben a Pro Urbe Budapest díjat, 2011 szeptemberében a nyíregyházi Vidor Fesztivál életműdíját vehette át. 2020-ban Ruttkai Éva-emlékgyűrűt kapott Az apa című előadásban nyújtott alakításért, ezért a szerepéért 2021-ben Ajtay Andor-emlékdíjjal is jutalmazták.

Hetvenötödik születésnapját január 28-án a KERN című koncerttel ünnepli a Vígszínházban, amelyen több népszerű művész is partnere lesz. A FILIMO pedig ingyenes filmekkel ünnepli a születésnapját.

Még több Kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: