„Menekülnél Putyin elől? Fizess elő az all-inclusive csomagra!”
Hamarosan új életet kezdhetsz Németországban! – így reklámozhatná szolgáltatásait az az orosz férfi, aki maga is Berlinig szökött Putyin és az ukrajnai háború elől. Szergej P.-nek azonban nincs szüksége reklámra: megkérdőjelezhető módszerei ellenére könnyen jut „ügyfélhez”. A Deutsche Welle riportja.
Amióta Putyin lerohanta Ukrajnát, oroszok tízezrei menekültek külföldre. Vannak, akik a háborúellenességük miatt tartanak a megtorlástól, mások a katonai behívó elől lépnek meg. Németország az egyik legnépszerűbb célállomás, a bürokrácia miatt azonban nem könnyű itt letelepedni. Ezért sokan hajlandóak busásan fizetni azért, hogy valaki segítsen a hivatali ügyintézésben. Erre a keresletre harapott rá a Berlinben élő Szergej P., aki a Németországba készülő honfitársainak kínál „beutazási csomagokat”, amelyek a menedékkérelem benyújtását is tartalmazzák.
Szergej úgy nevezi saját projektjét: „evakuálás Putyin birodalmából”. Állítja, hogy nem keres a szolgáltatáson egy fillért sem, pedig
már a legelső telefonos tanácsadásért is több mint 350 eurót (kb. 140 ezer forint) számol fel.
Ráadásul annyi megkeresés érkezik hozzá, hogy nem is tud mindenkivel beszélni. Elmagyarázza, hogy azt a pénzt ő nem is látja, az átutalás direkt az oroszországi rokonai számlájára érkezik, és ebből támogatja az édesanyját is. Ugyanakkor az Instagramon posztolt fotókon hol Rómában, hol Marseille-ben látni, máskor meg Rodoszon pózol. Oroszországban rekedt honfitársainak pedig azt ígéri: „Ti is elérhetitek mindezt, ha egyszer végigcsináljátok, amit én.”
A Szabad Oroszország Berlin nevű egyesület munkatársa, Alekszej Kozlov csak a fejét csóválja a hasonló „segítségnyújtási ajánlatok” hallatán. Az utóbbi hónapokban az ő szervezetét is szinte elárasztották a németországi menedékjoggal kapcsolatos megkeresések Oroszországból. Kozlov szerint a beutazással és letelepedéssel kapcsolatos tanácsadás nem illegális, ám amit Szergej P. tesz, az nem más, mint visszaélés mások kiszolgáltatottságával.
Egy blogger átalakulása
Szergej P. 39 éves, az orosz iparvárosban, Nyizsnyij Tagilban született, és 2020 februárja óta tartózkodik Németországban. Hazájában politikai üldözöttnek számított, amiért bírálta a dél-oroszországi hatóságokat, mert szerinte szinte semmit sem tettek a falujában okozott környezetszennyezés ügyében. Az esetet az Instagramon hozta nyilvánosságra, mire válaszul a hatóságok nyomozást indítottak ellene.
Ügyéről a DW is beszámolt, a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet pedig támogatta Németországban benyújtott menedékkérelmét, amelyet végül 2020 végén elfogadtak. Nem sokkal később azonban valóságos pálfordulás következett be Szergej P.-nél: sietve törölte korábbi Instagram-oldalát, azt, amelyen az orosz hatóságokat kritizálta, és másik fiókot nyitott helyette. Itt már az alábbiakat adta meg tevékenységként: „Németországi bevándorlást támogató tanácsadó iroda menedékkérők és menekültek számára”.
Új feladatkörében a gyors és hatékony megoldások emberének tüntette fel magát az egykori környezetvédő. „Orosz útlevél négy nap alatt, spanyolországi schengeni vízum négy héten belül” – hirdette például Telegramján. Hogy kell ezt elképzelni a gyakorlatban? Azt mondja, vannak barátai Moszkvában, akik segítenek neki a papírok beszerzésében. A részletekbe nem megy bele. Mindenesetre négy nap szokatlanul rövid határidő Oroszországban az útlevél-ügyintézéshez.
Szergej P.-nek nincs irodája, nincs ügyvédi engedélye, ráadásul töri a németet. Ismer azonban néhány berlini ügyvédet és újságírót, képes megnyerni magának az embereket, és ami a legfontosabb: azzal tud érvelni a „tanácsadásokon”, hogy ő maga is épségben kijutott a német menekültügyi rendszer útvesztőiből.
Szergej P., mint „garancia”
A férfi 2020 végén azon kevés oroszok egyike volt, akik menedékjogot kaptak Berlinben. Miközben a német média nyár vége felé a megmérgezett és a berlini Charité kórházban kezelt orosz ellenzéki politikusról és bloggerről, Alekszej Navalnijról szóló híradásokkal volt tele, Szergej P. a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) előtt úgy nyilatkozott, hogy ő egy dél-oroszországi ellenzéki környezetvédelmi blogger. A BAMF hitt neki, és helyt adott a menedékkérelmének.
Szergej azt mondja, nem talált ki semmi újat, csupán azt ajánlja fel másoknak, hogy kövessék a példáját. Az egykori blogger csomagjában azt ajánlja, segít a schengeni vízum megszerzésében, a bonyolult repülőutak megtervezésében, szállást intéz, ügyvédet közvetít. Ezidáig rendben is lenne minden.
Csakhogy a Telegramon Szergej egyéb, megkérdőjelezhető szolgáltatásokat is kínál. Többek között segítséget nyújt a menedékkérelem indoklásának, a hozzá kapcsolódó „történetnek a megírásában”. És bár Szergej P. állítja, hogy nem keres semmit az egészen, minden közösségi média oldalán az áll: „A tanácsadás díjköteles”. Amikor erről kérdezzük, a férfi azt magyarázza, hogy „az első telefonhívás valóban 30 ezer rubelbe kerülhet”, ami több mint 140 ezer forint. „De, aki túl lusta ahhoz, hogy végigolvassa az összes posztját, melyekben ismerteti a részleteket, az fizessen.”
Putyin vidéki ellenlábasai
Maria K. egy szibériai faluból való, a Bajkál-tó partjáról. A 33 éves tanárnő még soha nem járt külföldön. 2022 nyarán eladta a lakását, görög turistavízumot szerzett, majd egy többnapos, jó néhány ezer kilométeres – novoszibirszki, moszkvai, isztambuli és athéni megállókkal tűzdelt – út végén Berlinbe érkezett. A nő egyike azoknak a menekülteknek, akiket Szergej német újságírókkal kötött össze, hogy interjút adjon. Maria elbeszélése szerint az orosz titkosszolgálat a háborúellenes megnyilvánulásai miatt zaklatta őt. Tanárként nem volt hajlandó az állam által előírt irányvonalat, a háború iránti lelkesedést terjeszteni az órákon. Fel is jelentette az egyik kollégája. „Nem volt jövőm Oroszországban, előbb-utóbb letartóztattak volna, amiért képtelen voltam befogni a számat” – mondta a szibériai pedagógus a DW-nek. Mindössze 27 nappal később a német hatóságok menedékjogot adtak neki.
Néhány héttel később újabb rendszerkritikus menekült érkezett Berlinbe – ismét egy fiatal, hajadon nő, újra az egyik legelhagyatottabb vidéki régiból: ezúttal egy ápolónő. Ő is állami üldöztetésről számolt be egy nagy példányszámú német napilapban, ám ő már kevésbé volt szerencsés: mivel olasz vízummal lépett be az országba, a német hatóságok vissza akarják toloncolni Olaszországba. Ennek ellenére továbbra is Berlinben tartózkodik, Szergej ugyanis állítólag egyházi menedékjogot intézett neki.
1500 eurós előleg – majd néma csönd
Egy szentpétervári házaspár még kevesebb szerencsével járt: nekik már a németországi beutazási kísérletük is meghiúsult. A bajukat tetézi, hogy
korábban 1500 eurót utaltak át Szergejnek, amit ő nem akar visszafizetni.
A 32 éves Daniil G. azóta Isztambulban él, pedig a törökországi vízuma rég lejárt. Barátnőjével 2022 tavaszán menekült Szentpétervárról Üzbegisztánon keresztül Törökországba. Mindketten tovább akartak utazni Európába, de nem sikerült vízumot szerezniük.
Szergejnek a házaspár számára is volt kész terv a tarsolyában: németországi átszállással foglaljanak repülőjegyet egy vízummentes országba, a tranzit alkalmával pedig kérjenek menedékjogot. 1500 eurónyi előlegért Szergej ügyvédet szerzett, a meghatalmazás másolatai ma is nála vannak. A megbeszéltek szerint a jogásznak a repülőtéren kellett volna várnia az isztambuli párt, és mellettük lennie a menedékjog igénylésekor. A terv azonban kútba esett.
Daniil és barátnője két, orosz állampolgárok számára vízummentes országba is vettek repülőjegyet: Szerbiába és Marokkóba. Ám a légitársaságok személyzete mindkét alkalommal megállította őket az isztambuli repülőtéren. A trükknek ugyanis gyorsan híre ment, és azóta a légitársaságok már nem engednek felszállni a járataikra érvényes vízum nélküli utasokat, akik állítólag csak „át akarnak szállni” Németországban.
Amikor Daniil megkérte berlini tanácsadóját, hogy adja vissza a pénzét, az rövid úton megszakította vele a kapcsolatot. Szergej állítja, hogy az összes pénzt továbbította az ügyvédnek. Daniil 2022 júliusában humanitárius vízumot kért az isztambuli német konzulátuson, az ügye azóta elbírálásra vár. Útlevele – benne a lejárt török vízummal – több mint hat hónapja hever a német konzulátus vízumügyintézési osztályán.
Gyorsan továbblépett
Aki Szergej P-t a fenti történetek részleteivel szembesíti, megtapasztalja a férfi személyiségének másik oldalát. Miután a DW orosz nyelvű műsora beszámolt kétes hírű bizniszéről, a férfi kilencperces dühös videóban vádolt meg két orosz emberjogi aktivistát, hogy gyűlöletkampányt indítottak ellene. A DW riporterét perrel fenyegette, valamint azzal, hogy bíróságnál fogja kezdeményezni: tiltsák el „szakmája gyakorlásától”.
Egy nappal később Szergej P. újra jelentkezett: a megjelent tudósítás végül 4000 új feliratkozót hozott neki a Telegramon. Vagyis az élet megy tovább. A gyanús tanácsadó újabb videót posztolt a berlini repülőtérről. Onnan megint elhozott valakit, aki minden nehézség ellenére eljutott Németországba. Egy fiatalembert, aki állítólag a kiutazási tilalom és a sorozás elől menekült Oroszországból. „Én azonban lehetővé tettem neki, hogy új életet kezdjen Európában" – mondta Szergej. Teljesen önzetlenül, természetesen.
Szerző: Vladimir Eszipov. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.Címlapkép: Valery Sharifulin/ITAR-TASS/imago image
További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatóak.
| A Deutsche Welle (DW) és a HVG együttműködése keretében heti rendszerességgel jelennek meg DW-s helyszíni riportok, beszámolók vagy elemzések a hvg.hu-n. A DW egy német közszolgálati hírcsatorna, amely a világ 32 nyelvén tudósít. Újságírói jelen vannak Európa és a világ minden táján. A hvg.hu minden héten a teljes tudósítói hálózat legérdekesebb cikkeiből válogat. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
„Túlhajszoltak vagyunk, nem gondolunk gyerekvállalásra”
Az év végére már nem Kína, hanem India lesz a világ legnépesebb országa. Bár a kormány egyre több eszközt bevet, ezek egyelőre hatástalanok a demográfiai krízis ellen. Nagyon sok kínai fiatal nem szeretne nemhogy három, de egy gyereket sem vállalni. A munkaerőpiac zsugorodása és a szociális ellátórendszer túlterheltsége az egyik legnagyobb probléma az ázsiai országban. A Deutsche Welle riportja
„50 éve nem volt ekkora tanárhiány Németországban!”
Németország iskoláiból lassan elfogynak a pedagógusok. Órák maradnak el, szakképzetlenek foglalkoznak a diákokkal és a foglalkoztatási statisztikákat is kozmetikázzák. A mélyrepülés megfékezésében külföldön diplomázott szakemberek segíthetnének, de a német bürokrácia a terv útjában áll. Egy Berlinben élő magyar tanárnő elmesélte, hogy milyen akadályokat kellett legyűrnie ahhoz, hogy elismerjék általános iskolai tanárként. A Deutsche Welle riportja.
