„Füvet szívni tilos!” – egyre több a tiltó tábla Amszterdam De Wallen nevű piros lámpás negyedében. Akit szabályszegésen kapnak, akár 100 euróra (38 ezer forintra) is büntetheti az önkormányzat. A helyiek azonban maguk is „megfékeznék az őrületet”, amelyet az Amszterdam belvárosában tomboló buliturizmus okoz. A legtöbb látogató ugyanis kizárólag a prostitúció, az alkohol és a füvezés miatt megy oda. A Deutsche Welle riportja.
„Azért jöttem, hogy egy kicsit nyaraljak, füvezzek és jól érezzem magam” – mondja a Deutsche Welle riporterének egy fiatal Newcastle-i turista. A fiatalember a Oudesijds Voorburgwal csatorna partján álldogál, a „Smoke Boat” (szabadfordításban Füvező Hajó) mólójánál, közvetlenül egy luxushotel bejáratával szemben. Türelmesen vár a járműre, melynek fedélzetén legálisan fogyaszthat majd kannabiszt. A hajó naponta többször is elindul egyórás csatornatúrájára, amely a városnézéssel együtt a füvezés lehetőségét is felkínálja tucatnyi utasának.
Egy másik angol turista, aki egy kertészeti vásárra érkezett Amszterdamba, és szabadnapját a piros lámpás negyedben tölti, épp egy füves cigarettát tart a kezében. Tudja, hogy ez így illegális, de nem igazán tart attól, hogy lennének rendőrök, akik megbüntetik.
„Partituristák, kíméljetek!”
Az amszterdami óváros hemzseg a látogatóktól, majdnem olyan zsúfolt, mint a koronavírus-járvány előtt. Amszterdam vonzó turistacélpont, amelynek a 17. századi aranykorból származó épületei és csatornái az UNESCO világörökségi listáján szerepelnek.
Idén is 20 millió vendégéjszakára számítanak. A város 2021-ben úgy döntött, hogy ennél több szállásfoglalást nem is engedélyeznek egy szezonban, mert elegük lett abból, hogy érzésük szerint szinte mindent ellepnek a turisták. A másik, egyre nagyobb problémát a buliturizmus jelenti: a partik kedvéért ide érkezők éjjelente a belváros szűk utcáin és hídjain barangolnak, rendszerint jó nagy zajt csapnak és összeszemetelnek mindent.
A túlkapások ellen idén február óta új szabályok vannak érvényben. A piros lámpás negyedben lévő bordélyházaknak, bároknak és kocsmáknak két órával korábban kell zárniuk, mint korábban.
Nemrég arról is döntött az amszterdami városi képviselőtestület, hogy megtiltja a nemzetközi luxushajók kikötését a városközpont közelében. Ezen kívül „Stay Away” („Maradj távol”) címmel online kampányt indítottak, amely a rendkívül bulizós briteket hivatott távol tartani a várostól. Egy felmérés szerint a szigetországból érkezők féktelen kannabisz-fogyasztásukkal tűnnek ki. Mértéktelenségük miatt pedig – figyelmeztetnek a „Stay Away" videoklipek – ezek a turisták gyakran a rendőrségen vagy a kórházban végzik. 100 eurós büntetésre számíthatnak azok, akik alkoholt fogyasztanak a nyílt utcán, valamint akik nem érnek el időben a legközelebbi nyilvános vécéig.
„Állítsuk meg az őrületet!”
A „Stop de gekte!” (Állítsuk meg az őrületet!) nevű lakossági kezdeményezés képviselője, Els Iping úgy véli, hogy ezek az első lépések korántsem elégségesek. Az amszterdami nő hangsúlyozta, hogy a történelmi belvárosban még mindig élnek helyi lakosok, köztük gyermekes családok is. Ő például már 40 éve lakik itt, és ezalatt gyakran előfordult, hogy reggelente a lakásához vezető lépcsőkről turisták hányását kellett eltakarítania, mert azok rosszul lettek az alkoholtól és a kábítószerektől. Az asszony hozzátette azt is, hogy sok látogató nem is a gyönyörű óváros miatt jön a központba, „hanem a kirakatokban ülő prostituáltak, a kávézók és az utcai dílerek miatt. Vagyis, hogy berúgjon és betépjen”.
Els Ipsin nem akarja elfogadni, hogy a legális füvezés és a kirakatprostitúció okvetlenül a városhoz tartoznának. „A nyitott ablakú bordélyok már az 1960-as évek óta működnek, de amikor én ideköltöztem, még marginális jelenségnek számítottak. Akkoriban ez a városrész még számos más kereskedő székhelye volt, telis-tele volt üzletekkel. Mára minden a szexről, a drogokról és a gyorséttermi kínálatról szól”.
Egy ideig a „Stop de Gegkte” nevű lakossági kezdeményezés tagjai is portyáztak a környéken. Sárga láthatósági mellényekben hívták fel a hangoskodók figyelmét arra, hogy az óvárosban életvitelszerűen is élnek emberek, akiknek szükségük van éjszakai pihenésre. A legtöbb turista barátságosan reagált a figyelmeztetésekre, és elnézést kért.
Nemrégiben azonban a lakossági civil szerveződés felhagyott éjszakai körútjaival. Tagjai belátták, hogy a helyi kereskedők – akiknek üzletei szexre, drogra és alkoholra építenek, és most a korlátozások miatt két órával korábban kell bezárniuk –, az ő mozgalmukat hibáztatnák a veszteségükért. Zaklatnák és sértegetnék őket. És valóban: nem telik el sok idő, miközben a De Wallen-negyedben beszélgetünk, Els Ipinget is hangosan szidalmazni kezdi az utca túloldaláról a piros lámpás negyedben lévő egyik vendéglátóegység alkalmazottja.
Turizmus a fogyasztói társadalomban
Az Amsterdam & Partners nevű marketingcég vezetője, Geerte Udo úgy véli, hogy ismertsége és népszerűsége miatt klasszikus városmarketingre nincs is szükség Amszterdam esetében. Ugyanakkor ő is elismeri, hogy a tömegturizmus negatív velejárói a holland nagyvárosban is komoly problémákat okoznak. „Minden városban tiszteletben kell tartani a helyi kultúrát, az elmúlt tíz-tizenöt évben ezt itt mintha kicsit szem elől tévesztettük volna. Ugyanakkor a fogyasztói társadalom egyes szereplői abban a hiszemben voltak, hogy bármit megúszhatnak, hiszen fizettek érte.”
Amszterdam nemcsak tilalmakkal és új szabályokkal akar fellépni a bosszantó partituristákkal szemben, hanem a kínálatán is változtatni akar. Évek óta vannak például javaslatok arra vonatkozóan, miként tiltsák be a kannabisz-fogyasztást az odautazók körében, és hogyan szorítsák ki a prostitúciót a belvárosból. Azt tervezik, az év végére új negyedet jelölnek ki a szexmunkások számára, mégpedig Amszterdam egyik külső kerületében. Ezt a tervet azonban sok prostituált és részben maguk a helyiek is elutasítják, többek között arra hivatkozva, hogy a városszéli helyszín még több veszélyt rejt magában.
Ami a füves kávézókat illeti, ezzel kapcsolatban az Els Ipinghez hasonló helyi lakosok egyszerűen csak azt követelik, hogy a város tartassa be a törvényt. Eszerint ugyanis kannabiszt csak Hollandiában lakóhellyel rendelkező személyeknek lehet értékesíteni. A szabály alól Amszterdam mindeddig kivonta magát. Arra a kérdésre pedig, hogy az új szabályok – főleg a nyitvatartás lerövidítése – változtatott-e valamit az áldatlan állapotokon, Els Iping azt válaszolta: „A piros lámpás negyed szívében élők úgy tapasztalják, hogy a helyzet némiképp javult, különösen éjszakánként.”
Szerző: Andreas Kirchhoff. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette. A szöveget Bogár Zsolt szerkesztette.
További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatók.
| A Deutsche Welle (DW) és a HVG együttműködése keretében heti rendszerességgel jelennek meg DW-s helyszíni riportok, beszámolók vagy elemzések a hvg.hu-n. A DW egy német közszolgálati hírcsatorna, amely a világ 32 nyelvén tudósít. Újságírói jelen vannak Európa és a világ minden táján. A hvg.hu minden héten a teljes tudósítói hálózat legérdekesebb cikkeiből válogat. |
Miért vett meg egy nagy múltú, de veszteséges üzletláncot? Mit kellene csinálni ahhoz, hogy ne legyen méregdrága egy croissant? Mi a legnagyobb baj azzal, hogy a Balatonon még mindig ugyanúgy sütik a lángost? És miért nem érdemes mindenkinek akciózni a tejfölt? Andrejszki Richárddal, a Chef Market tulajdonosával beszélgettünk annak kapcsán, hogy cége a Culinaris új tulajdonosa lett.
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Izrael vezetősége kemény válaszcsapásra szólította fel a hadsereget Teherán ellen.
Oroszország sorra veszti el szövetségeseit.
2029-től csak nonprofit cég végezheti a visszaváltási díjas rendszerek üzemeltetését. De van egy kiskapu.
Egyesével hívták be a munkásokat hétfőn, tömött sorokban várták a sorsukat vasmű bejárata előtt.
