Kifejezetten a fiatalokra, konkrétan a 16–29 éves magyar fiatalokra fókuszált az MTA által támogatott, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete friss kutatása, amely vizsgálta a koronavírus-járvány hatását a fiatalokra, felmérte a kivándorlási szándékaikat, illetve a generációs képüket, az általuk vélt legfontosabb problémákat. A kutatás negyedik blokkja a 16−29 évesek politikai elköteleződését vizsgálja, a legfontosabb megállapításai pedig a következők:

• A fiatalok hatvan százaléka elégedetlen a demokrácia működésével;
• A 16−29 évesek 43 százalékának nincs vagy nem ismert a pártpreferenciája;
• A Fidesz–MPSZ és az MKKP a relatíve legtámogatottabb párt;
• A magyar fiatalok körében a liberális, az européer, valamint a zöld orientáció a legnépszerűbb értékcímke.

Nézzük a részletes megállapításokat. Bár a 16−29 évesek túlnyomó többsége elégedett az élete különböző aspektusaival, a saját jövőbeni kilátásaikat közepesnél csak egy hajszállal értékelik jobbra: 39 százalékuk bizakodó szemben a 31 százaléknyi szkeptikussal. A magyar fiatalok egyharmada jellemzően sötéten látja a jövőt úgy általában, és ezen belül a saját jövőjét is.

De nincs túl fényes véleményük a demokrácia helyzetéről sem. A kutatás adatai azt mutatták, hogy a 16-19 évesek mindössze 15 százaléka elégedett a magyar demokráciával, ebből 7 teljesen, ezzel szemben 60 százalékuk inkább vagy kifejezetten elégedetlen. A közepes mértékben elégedettek aránya 25 százalék.

Különösen elégedetlenek a férfiak/fiúk, az anyagi helyzetüket negatívan megítélők, valamint a tanuló fiatalok. Más részről viszont nagyon negatív a demokrácia megítélése a külföldi kivándorlást fontolgatóknál, valamint azon fiataloknál, akik tartanak a jövőtől.

MTA poszt-COVID jelenségek kutatás, TK PTI, 2023

A demokráciával való elégedettség – egyébként nem meglepő módon – erősen együttjár a pártpreferenciákkal. Egyetlen olyan párt van, amelynek a támogatói az 1−5 fokú skála átlagánál magasabbra értékelik a hazai demokrácia működését, ez pedig a Fidesz (3,36 átlagpont). De ebben a táborban sincs többségben az elégedettek aránya, sőt van egyötödnyi elégedetlen is.

A Mi Hazánk fiatal szavazói ennél is elégedetlenebbek (2,6 átlagpont). A 2022-ben együtt induló ellenzéki pártok vizsgált támogatói azonban rendkívül elégedetlenek, több mint háromnegyedük egyes vagy kettes értéket választott, az elégedettek aránya pedig mindössze 6 százalék. Azonban még hozzájuk képest is elégedetlenebbek a Magyar Kétfarkú Kutya Párt szavazói: 83 százalékuk elégedetlen, az elégedettek pedig 7 százalékot tesznek ki.

Sokan nem találják az elfogadható pártot

A pártok támogatottságával kapcsolatos legfontosabb eredmény, hogy a magyar fiatalok relatív többsége az ún. ismeretlen preferencia kategóriájába tartozik (pártoktól távolságot tart), azaz nem tudja, hogy melyik pártra szavazna egy most vasárnap esedékes parlamenti választáson (15 százalék), vagy tudja ugyan, de nem akarja megmondani (14 százalék), esetleg kijelenti, hogy nem kíván részt venni a következő választáson (14 százalék). Együttesen ez a három kategória 43 százalékot tesz ki, tehát

a magyar fiatalok nagy csoportjai számára nincs igazán elfogadható politikai párt a jelenlegi erőviszonyok között.

A 2023. májusában zajló online adatfelvétel szerint a 16−29 évesek körében két, egymástól hibahatáron belüli lévő, közepes támogatottságú párt követi egymást. A Fidesz–MPSZ-re a vizsgált korcsoport 15 százaléka szavazna egy most vasárnap esedékes parlamenti választáson, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt támogatottsága pedig 1 százalékponttal alacsonyabb. Még három párt támogatottsága haladja meg az 5 százalékos parlamenti belépési küszöböt a 16–29 évesek körében: a Mi Hazánk Mozgalom, a Jobbik – Konzervatívok és a Momentum Mozgalom. A többi ellenzéki párt választottsága 1 és 4 százalék között mozog. A 2022-es országgyűlési választáson egy listán induló pártok együttes támogatottsága egyébként jelentősen meghaladja a Fideszét.

MTA poszt-COVID jelenségek kutatás, TK PTI, 2023

A kutatás szerint a Fidesz–MPSZ legstabilabb fiatal támogatói két rétegből kerülnek ki.

• a községben élő, alacsony kulturális tőkét felhalmozni tudó családban élőknél és a jelenleg legfeljebb szakiskolába járó fiatalok közül
• a legmagasabb státusú, a jövőjüket igen pozitívan ítélők, az anyagi helyzetüket nagyon jóra értékelők, illetve a diplomások közül.

A státusjellemzők mellett azonban a legfontosabb szempont a vallásosság. Más politikai szociológiai kutatásokkal összhangban az egyháziasan vallásos fiatalok a kormányzópárt legerősebb támogatói, a kutatás szerint közel háromtizedük (ami a teljes népességben mértnek a duplája) szavazna a Fideszre.

A másik érdemi támogatottságú pártra, a MKKP-ra legnagyobb arányban a fővárosban élő fiatalok, a legfeljebb 8 osztályt végzettek és ezzel összefüggésben jelenleg gimnáziumba járók, a diplomások és a kulturális tőkével jobban ellátott kibocsátó családban élő 16–29 évesek szavaznának.

Ahogy nincs a magyar fiatalok körében egy domináns támogatottságú párt, úgy nincs kiemelkedően magas elfogadottságú értékcímke sem. Relatíve legtöbben (14 százalék) a liberális, szabadgondolkodású ideológiai értékcímkét fogadják el, amit az européer, nyugatos követ (10 százalék). A zöld, környezetvédő már 10 százalék alatti. A második legnépszerűbb címkék is ugyanezek, csak a sorrend változik kissé. A zöld, környezetvédő címkét három válasz alapján együttesen 28 százalékuk választja, a liberálist 27, míg az européert 22 százalék.

A jobboldali, erős nemzeti érzésű és konzervatív címkék – amelyek együtt koherens ideológiát alkotnak – nagyon hasonló választottságúak, a fiatalok 3−6 százaléka fogadja el önmagához legközelebb állóként. Így összességében az erős nemzeti érzésű eszme 15 százalékuk számára elfogadható, a jobboldali 12, míg a konzervatív 14 százalékos választottságú.

MTA poszt-COVID jelenségek kutatás, TK PTI, 2023

Külön is megvizsgálták a kormányzópárt és az MKKP fiatal szavazóinak politikai értékstruktúráját. E szerint leegyszerűsítőnek és túláltalánosítónak tűnik minden olyan közkeletű állítás, amely megpróbálja homogén tömbként bemutatni a Fidesz 16−29 éves támogatóinak ideológiai térképét, nincs ugyanis a szavazótáboron belül egy dominánsan elfogadott politikai értékcímke, a legtöbben a jobboldalit választják 34 százalékkal. Ezt az erős nemzeti érzésű (26 százalék) és a konzervatív (23 százalék) követi (ez a három címke azonban jellemzően összetartó, egymással konzekvensen kapcsolatban álló eszmerendszert takar). Mindazonáltal a zöld, környezetvédő a negyedik leginkább elfogadott címke a kormánypárti fiatalok gondolkodásában, a liberális, szabadgondolkodású pedig megelőzi a hivő, vallásos nézetrendszert. Az ideológiai paletta legvégén a baloldali és a szociáldemokrata önmeghatározás található.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt fiatal szavazóinak politikai ideológiai hovatartozása lényegesen eltér a fentiektől, a politikai értéktérképükben a liberális, az européer és a zöld címke a legmeghatározóbb. Ezek mindegyike magasabban választott, mint a Fidesz-szavazók legnagyobb arányban elfogadott címkéje, a jobboldali.

MTA poszt-COVID jelenségek kutatás, TK PTI, 2023