Több gyereket akarnak, nem készülnek külföldre költözni és konzervatív nézeteket vallanak a fiatalok - állítja a Századvég a késve kiadott, módszertanilag megalapozatlan jelentésében. Független kutatók követelik a valós kutatási adatok közzétételét.
Az oktatás, a lakhatás, a munka, a család; minden egyre jobb, a kormánynak köszönhetően nagyon jó fiatalnak lenni Magyarországon – röviden így foglalható össze Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter önfényező beszéde, amit elvileg kutatási adatokkal is altámasztott. Hogy milyenekkel, na, azt nem tudjuk.
A magyar fiatalok egyharmada jellemzően sötéten látja a jövőt úgy általában, és ezen belül a saját jövőjét is – derül ki egy friss MTA-kutatásból. Hiába elégedetlenek azonban a demokráciával, sokan nem találják a számukra elfogadható pártot a jelenlegi kínálatban.
Az eddigi ifjúságkutatásokban ez még soha nem merült fel, de a legfrissebb kutatásban már az egyik legfontosabb problémaként említik a 16-29 éves fiatalok.
A külföldi letelepedést legkevésbé a Fidesz-szimpatizáns fiatalok fontolgatják, akik mennének, azok a magyarországi politikai helyzettel nem elégedettek.
Egy friss MTA-kutatás szerint, bár a fiatalok felét közvetlenül is érintett a koronavírus-járvány, az nem bizonyult tartós és mély strukturáló tényezőnek körükben, az infláció, az oktatási rendszer például sokkal jobban befolyásolja a jövőbeni terveiket.
Másfél évig titkolták a 2020-as magyar ifjúságkutatás adatait, így csak most derült ki, hogy a kormányközeli Nézőpont Intézethez köthető Társadalomkutató nevű műhely gyorselemzésében jócskán torzított, így végül a kormányra nézve kedvezőbb képet mutatott be. Ezt rajzolta át húsz társadalomtudós, aki átbogarászta a végül mégiscsak nyilvánossá tett adatokat.
Akkor beszélünk generációról, ha az adott korosztályt összekovácsolja egy meghatározó, mindenki által azonosan értelmezett élmény – mondja Szabó Andrea szociológus-politológus és Nagy Ádám kutatóprofesszor, akik szerint olyan, hogy alfa generáció még nincs, és az egész betűgenerációs narratíva egy félreértésen alapul. A társadalomtudósok úgy vélik, ma számos generációs szakértő pontatlanul, túl sarkosan fogalmazva nyilvánul meg.
Magyarországon már az oktatási rendszer is arra nevel, hogy egy fiatalnak ne legyenek kérdései, azt szeretik, aki nem beszél, nem lát, nem hall, csak teszi a dolgát.
Más problémákkal néznek szembe a külhoni magyar fiatalok, mint az itthoniak, vonható le az Új Nemzedék Központ ifjúságkutatásának határon túli eredményeiből. A határon túliak alapvetően elégedettek anyagi helyzetükkel. A külföldön lehetőséget keresők pedig már egyre kevésbé akarnak Magyarországra jönni.
Az M1 maroknyi nézője megtudhatta, hogy a magyar fiatalok optimisták, nem is mennek külföldre, sokat vannak online, továbbá nincs Magyarországon gleccser, és legközelebb is csak Izlandon van.
A fiatalok számára az okostelefon, az internet-hozzáférés és a közösségi oldalak kiemelt fontossággal bírnak. A Magyar Ifjúság 2016 kutatás készítői kiderítették, hogy saját bevallásuk szerint menyi ideig bírnák ki ezek nélkül a fiatalok.
A magukat gazdagnak mondó családok gyerekei közül minden harmadik aggódik „csak” a jövőjéért, míg a szegények között ez az arány 81 százalék. Minden tízedik középiskolás más országban képzeli el az életét – derül ki egy friss kutatásból. Balog Zoltán egy másik tanulmányra hivatkozva derűlátó, igaz, a kutatásvezető állításai ezt ott sem támasztják alá.
Magyarországon nem túl fényesek a kilátások: Kelet-Közép-Európát tekintve itt érzik magukat a legkevésbé boldognak a fiatalok – derült ki egy friss nemzetközi ifjúságkutatás eredményeiből.
Még a fideszes politikusokat is meglepte az a felmérés, mely szerint a kormánypárt toronymagasan vezet a fiatalok, különösen a 28–32 éves korosztályban. Ugyanis a Fidesznek nincs kiérlelt ifjúságpolitikája, nem kampányol a fiatalok körében, ifjúsági szervezete alig ad életjeleket magáról, politikusai koravének. A felmérések alaposabb elemzése alapján a kép összetettebb: a fiatalok nagy többsége tesz a politikára, a közvélemény-kutatásokból pedig hiányzik az a 300 ezer fiatal és középkorú, akik az elmúlt években elhagyták az országot.
Az egész oktatási rendszerben új alapokra kell helyezni a konfliktuskezelést, az individualista versengést fel kell váltania a kooperatív versenynek – mondta Jancsák Csaba ifjúságkutató a november 26-ai pécsi lövöldözésre reagálva az Edupressnek.