Nagy könnyebbséget jelentett a felvételizőknek, amikor negyedszázada a felvi informatikai alkalmazás lehetővé tette, hogy úgy jelentkezhessen valaki több helyre, hogy az általa meghatározott prioritások ne veszélyeztessék a kevésbé kívánt helyre való felvétel lehetőségét. Az intézményi szóbelik 2005-ös megszüntetésével pedig a több helyre történő jelentkezés a felkészülésnél sem jelentett többletterhet – emlékeztet a Civil Közoktatás Platform (CKP).

Ez a helyzet most megváltozott. A tanulmányi és az érettségi felvételi pontok számítását – ezekből összesen 400 pont szerezhető – jogszabály határozza meg. Mostanáig így volt ez a pluszpontokkal (maximum 100) is. Mostantól azonban kizárólag az intézményen múlik, hogy a 100 pontos kereten belül miért és mennyi pluszpontot ad. A jogszabály ugyan felsorol olyan területeket, amelyért különösen indokolt pluszpontot adni (emelt szintű érettségi vizsga, nemzetiségi nyelv és irodalomból tett érettségi vizsga, speciális, szóbeli vagy írásbeli felvételi vizsga, kompetenciateszt, nyelvvizsga vagy nyelvtudás, tanulmányi és művészeti versenyek, sporteredmények, szakképesítés, esélyegyenlőség, munkatapasztalat, részképzésben való részvétel, felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél), de ezekért nem kötelező pontot adni, és bármi mást is jutalmazhat az intézmény pluszpontokkal.

Két esetben vannak előírt pluszpontok. Az egyik a sport: olimpiai 1-8., világbajnoki 1-3., európa-bajnoki 1. helyezetteket bárhova fel kell venni állami ösztöndíjasnak, illetve az Nemzeti Közszolgálati Egyetemen maximum 5 százalék lehet ennél kevesebb eredménnyel is sportösztöndíjas; a másik a katonai szolgálat, amiért 16, 32 vagy 48  többletpontot kötelező adni. (Emellett a sporttudomány, művészet és művészetközvetítés képzési területeken csak a felvételi számít, nincsenek intézményi pontok)

Az intézményi pontszámot a képzés évét megelőző második év novemberében kell meghatározni. A felvételi rendszer módosítása 2022 szeptemberében történt meg, így az intézményeknek kevés idejük volt a 2024-es intézményi pontszámok meghatározására. Ezért sokan nagyjából ugyanazért adnak most többletpontot, mint korábban – emelt szintű érettségiért, hátrányos helyzetért, tanulmányi verseny eredményért stb. Félő azonban, hogy a hallgatókért folyó versenyből adódó kényszer őket is a tanulók számára kedvezőtlen megoldásokra kényszeríti, és az idei tájékoztatóban még több egyetemspecifikus többletponttal találkozunk majd.

Voltak azonban már tavaly is „kreatív” egyetemek. Például Egerben az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen – amelyet két éve adott át az állam az egyháznak – a ministrálásért, az egyházi iskoláért, a hittanért, a cserkészségért jár plusz pont a felvételizőknek, köztük a tanároknak, szociális munkásoknak. Nagyon sok egyetem pluszpontot ad a saját felvételi előkészítőjének az elvégzéséért, saját rendezvényeinek látogatásáért, saját versenyein való részvételért.

Mint írtuk, egy új ötlet is előkerült: ezután akár hetven többletpontot is kaphat több egyetemen az a középiskolás, aki elvégzi az MCC Középiskolás Programját. Ezzel az MCC képzése gyakorlatilag a nyelvvizsgával és az emelet szintű érettségivel versenyzik.