Jól ismert, hogy egyes emberek genetikailag hajlamosak lehetnek a rövidebb élettartamra. Az is jól ismert, hogy az életmódbeli tényezők, különösen a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az étrend és a fizikai aktivitás hatással lehetnek a hosszú élettartamra. Mostanáig azonban nem volt olyan kutatás, amely azt vizsgálta, hogy az egészséges életmód milyen mértékben ellensúlyozhatja a genetikai adottságokat.

A BMJ Evidence-Based Medicine című folyóiratban most közzétett vizsgálat eredményei szerint az egészséges életmód 62 százalékkal ellensúlyozhatja az életet megrövidítő gének hatását, és akár öt évvel is meghosszabbíthatja az életet. A tanulmány készítői hangsúlyozzák, hogy éppen ezért az egészséges életmód javítását célzó közegészségügyi intézkedések hatásos kiegészítői lennének a hagyományos egészségügyi ellátásnak, és mérsékelnék a genetikai tényezők hatását az emberi élettartamra.

A kutatás során 353 742 embert vizsgáltak, és kimutatták: akiknél magas a genetikai kockázat a rövidebb élettartamra, 21 százalékkal nagyobb a korai halálozás kockázata, mint az alacsony genetikai kockázatúaknál, az életmódtól függetlenül.

Eközben az egészségtelen életmódot folytató embereknél 78 százalékkal nagyobb az esélye a korai halálnak, függetlenül a genetikai kockázatuktól. Az egészségtelen életmód és a rövidebb élettartamot valószínűsítő gének több mint kétszeresére növelik a korai halálozás kockázatát a szerencsésebb génekkel és egészséges életmóddal rendelkezőkhöz képest. A magas genetikai kockázattal rendelkező résztvevők ugyanakkor kedvező életmóddal körülbelül 5,22 évvel meghosszabbíthatják a 40 éves korban várható élettartamot.