A feltárt főoltár előtti kripta környékén nemcsak a szentély leomlott késő gótikus boltozatának darabjait hozták a felszínre, hanem egy több száz évvel ezelőtti összecsapás nyomait is megtalálták.

Mindez a visegrádi vár és környékének megújulását célzó Visegrád Reneszánsza című, 2021-ben indult fejlesztési programban történt, a régészeti feltárás során. Tavaly az egykori királyi palota közelében találtak rá egy 700 éves, aranyozott ruhakapocs párra, amelynek tulajdonosa Piaszt Erzsébet királyné, I. Károly (Róbert) hitvese is lehetett, mivel a feltárt épület feltehetően az ő házának épült.

A kutatás márciusi folytatása során először a török hódoltság korából származó település nyomaira bukkantak az alsóvárban.

Előkerültek 16-17. századi kerámiák, bepecsételt pipák és egy női kozmetikumokhoz köthető ezüstkészlet,

valamint fémből készült lövedékek, lábvasak, csontnyelű kések, továbbá középkori érmék, oszmán-török akcsék, II. Mátyás és II. Ferdinánd dénárjai. Érdekesség, hogy az oszmánok által használhatott épületekben többségében hamisított érmék voltak, ezek közül kiemelkedik egy 17. századi francia ezüst Écu megbarnult másolata. Feltártak a fellegvár kaputornyánál egy feltehetően török temetkezési helyszínt, és egy ovális alakú, beomlott boltozatú kemencét is. Ezek az előkerült leletanyag alapján az 1680-as években keletkezhettek.

A régészek számára legígéretesebbnek a királyi palota szomszédságában található teniszpálya feltárása bizonyult, ahol egykor a Zsigmond király alapította ferences kolostor állt. Már az első napon megtalálták a templom maradványait, majd a főoltár előtt egy kripta is előkerült, amelyre ráomlott a szentély több mint száz darab késő gótikus boltozati bordája.

A beomlott kripta törmelékei között három holttest csontmaradványa feküdt.

A mellettük talált tárgyak, például egy sarkantyú és számos ólom puskagolyó alapján feltehetően katonák lehettek. Egy réztál volt a közelükben, amit talán védekezésre használtak, mivel felületén fegyverek által ejtett mélyedések láthatók. A régészek szerint ez arra utalhat, hogy a templom nemcsak a fosztogatásnak, hanem egy véres összecsapásnak is színhelye lehetett. A kripta valószínűleg 1544 után omolhatott be, amikor Visegrád oszmán-török kézre került, így évszázadokra eltemette a királyi vár egykori gazdagságának és pusztulásának emlékeit.