Életet menthetne a még több légkondi, de a jövőnket is pusztítaná
Bár egyre több van belőlük, még több háztartásban is elkelnének a légkondicionálók. Használatukkal ugyanakkor fokozzuk a már most szemmel látható felmelegedést. HVG-Ténytár.
Térképre tettük, hogy 1979 óta mennyit kellett volna hűteni ahhoz, hogy a szobákban valóban szobahőmérséklet legyen.
Az az energiamennyiség, amelyre szükség van ahhoz, hogy egy helyiséget szobahőmérsékletre (22 °C) hűtsünk, arányos a napi minimum-, maximum- és középhőmérséklet alakulásával. Ezzel az energiamennyiséggel arányos a hűtési foknapok száma, ami arra a kérdésre adja meg a választ, hány fokkal kell lehűteni a belső tereink hőmérsékletét a kinti levegő hőmérsékletéhez képest, hogy az emberi szervezet számára komfortos legyen. Ha ezeket az értékeket összegezzük, az adja meg az úgynevezett hűtési foknapok számát. Tehát azt, összesen hány fokot kellett (volna) hűtenünk a lakásainkban egy év alatt, hogy végig komfortos legyen a hőmérséklet.
Ezeket az adatokat gyűjtötte össze 1979-től kezdve az Eurostat, amit most térképre tettünk, hogy kedvére böngészhesse, hogyan melegszik egyre inkább a kontinens:
A témával ebben a cikkben foglalkoztunk bővebben:
Bár egyre több van belőlük, még több háztartásban is elkelnének a légkondicionálók. Használatukkal ugyanakkor fokozzuk a már most szemmel látható felmelegedést. HVG-Ténytár.
Egy tucat belvárosi pár éve Szandára költözött. Három évvel első riportunk után visszamentünk, hogy lássuk, hogyan alakult a sorsuk.
Ezúttal egy költségvetéssel kapcsolatos cikkre reagált a miniszterelnök.