szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A YouTube a legnépszerűbb közösségi platform, a TikTok viszonylag kevesebb felhasználó számára elengedhetetlen, de ez az oldal veszi el a legtöbb időt a mindennapjaikból az NMHH felmérése szerint.

Minél gyakrabban használja valaki a TikTokot, annál nehezebben ismeri fel az álhíreket – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss kutatásából, amelyben a 13–25 év közötti fiatalok kritikus gondolkodását és álhírfelismerési képességét vizsgálta, valamint azt, hogy mennyire befolyásolják őket a platformon megjelenő tartalmak.

A kutatás szerint a válaszadók a YouTube használatát tartják a leginkább elengedhetetlennek, közek kétszer annyira, mint a Facebooké. A tiktokozást viszonylag kevés felhasználó nevezte elengedhetetlennek, mégis ez az oldal veszi el a legtöbb időt a mindennapjaikból. A legtöbben napi két óránál is hosszabb időt töltenek rajta, és kétszer annyi nő használja, mint férfi.

A kutatás során vizsgálták a fiatalok álhírfelismerési képességét is. A válaszadók többsége azt mondta, úgy ellenőrzi a TikTok-videók állításait, hogy más forrásokban is utánanéz az információknak. A résztvevőknek a kutatás során konkrét, a platformon terjedő, valós vagy hamis információkat tartalmazó videókról kellett megállapítaniuk, hogy manipuláltak-e vagy valósak. A kutatás során nem vált egyértelművé, hogy a fiatalok a politikai vagy a tudományos tematikájú hamis videókat ismerik-e fel könnyebben, ami azt sugallja, hogy a valóságtartalom megítélésében más tényezők is szerepet játszanak: például a posztoló profiljának ismertsége, hitelessége, valamint a fiatalok előzetes ismeretei és tapasztalatai a bemutatott konkrét téma kapcsán. Egy politikusról szóló hamis videó esetén például fontos, mennyire ismerik a válaszadók az adott politikust és szokásait, nézeteit, míg a tudományos érdekességeket bemutató videóknál meghatározó lehet például, hogy mennyire vannak tisztában a fizika törvényeivel.

Az eredmények alapján megállapították, hogy a fiatalok álhírfelismerési képessége összefügg a szüleik iskolai végzettségével is: minél magasabb az iskolázottság, annál jobban felismerik az álhíreket és annál hatékonyabban ellenőrizték az információkat. Az is kiderült ugyanakkor, hogy

általánosságban minél gyakrabban tiktokozott egy válaszadó, annál kevésbé volt képes felismerni az álhíreket és kiszűrni a valótlan információkat.

A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a fiatalok médiaműveltségének fejlesztése és a kritikus gondolkodás megerősítése kulcsfontosságú a közösségi média helyes használatához. Ebben a közoktatásnak és a szülői mintának is fontos szerepe lehet, ezért az NMHH rendszeresen szervez workshopokat és képzéseket a témában.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!