Az Egyesült Államokban új táplálkozási irányelveket fogalmaztak meg, és a sokak által ismert, de már kicsit meghaladott táplálékpiramist tulajdonképpen megfordították, a legújabb ajánlás például nagyobb hangsúlyt fektet a telített zsírokban gazdag élelmiszerekre, például a vajra, marhafaggyúra, vörös húsokra és a zsíros tejtermékekre.
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) szerint előbbiek túlzott fogyasztása ellentmondhat a nemzetközi és hazai tudományos konszenzusnak, amely a telített zsírok bevitelét az összenergia legfeljebb 10 százalékában javasolja, mivel túlzott fogyasztásuk növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
https://hvg.hu/vilag/20250515_Az-Egyesult-Allamok-oltastagado-egeszsegugyi-minisztere-senkinek-nem-ajanlja-hogy-egeszsegugyi-tanacsot-fogadjon-el-tole
Hozzátették: szintén megfontolást igényel az amerikai táplálkozási ajánlásban szereplő, testsúlykilogrammonként (ttkg) 1,2-1,6 grammos napi fehérjebevitel. Persze a fehérje alapvető tápanyag, de – mint írják – a jelenlegi tudományos bizonyítékok nem támasztják alá, hogy ez a magas bevitel minden egészséges felnőtt számára indokolt lenne. A kutatások alapján a jelenlegi ajánlásokban szereplő fehérjemennyiség, vagyis a 0,8-1,0 g/ttkg/nap fehérjebevitel általánosságban biztonságos és elegendő.
„Bizonyos csoportoknál – például időseknél az izomtömeg megőrzése érdekében vagy a sportolóknál – a magasabb fehérjebevitelnek lehet létjogosultsága, de populációs szinten nincs elegendő bizonyíték arra, hogy ezt mindenkinek javasoljuk. A tartósan magas fehérjebevitel vesebetegség vagy egyes anyagcsere-állapotok esetén kifejezetten kerülendő” – hangsúlyozza Szűcs Zsuzsanna, az MDOSZ elnöke.
A szövetség azt is kiemelte, hogy vannak olyan elemek, amelyekkel egyetértenek, ilyen a zöldségek, gyümölcsök és teljes értékű gabonák fogyasztása, a hozzáadott cukrok, a feldolgozott élelmiszerek és a magas telített zsírtartalmú termékek túlzott bevitelének csökkentése, illetve hogy az ajánlásban nagyobb hangsúlyt helyeznek az élelmirost-bevitelre és a bél mikrobiomjának egészségére.
https://hvg.hu/360/20251203_mikrobiom-belflora-taplalkozas-hvg-muvelesi-terulet
Közleményükben kitértek arra is, hogy a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az igazoltan kedvező hatású étrendi mintázatok – például a mediterrán vagy a skandináv étrend – a helyi sajátosságok ellenére számos közös elemet tartalmaznak, de az általános ajánlások nem tudják teljes mértékben figyelembe venni az egyéni különbségeket mint például az életkor, az aktivitási szint és az egészségi állapot alapján eltérő tápanyagszükségletek.
Megjegyezték, az egészségügyi szempontok mellett a környezeti fenntarthatóság kérdése sem hagyható figyelmen kívül, és állításuk szerint a magyar útmutató, az úgynevezett Okostányért alapján összeállított étrend ökológiai lábnyoma például mintegy 20 százalékkal alacsonyabb a hagyományos magyar étrendhez képest, vagyis az egészségesebb táplálkozás egyben környezetkímélőbb is.
https://hvg.hu/elet/20240701_Legalabb-negyszer-kell-ennie-egy-ovodas-gyereknek-zoldseget-gyumolcsot-naponta---kijott-a-magyar-dietetikusok-ajanlasa
