A futás ma már jóval több, mint egy egyszerű szabadidősport. Egyre többen húznak futócipőt, és nemcsak azért, hogy mozogjanak, hanem azért is, hogy új embereket ismerjenek meg, barátkozzanak, akár párkapcsolatot találjanak, vagy egyszerűen csak kiszakadjanak a képernyők világából. Magyarországon is látványos a sportág népszerűsége: egy 2025-ös kutatás szerint a 18–59 éves internetezők körében a futás a leggyakrabban választott szabadidősport, 21 százalékuk rendszeresen ezt a mozgásformát választja.
A jelenség nemzetközi szinten is erősödik. A Strava – egy sportolóknak készült közösségi alkalmazás – adatai szerint 2024-ben világszerte 59 százalékkal nőtt a futóklubokban való részvétel, miközben 2025-ben a futás továbbra is a platform legnépszerűbb sportága maradt. A futás ráadásul egyre kevésbé csak az egyéni teljesítményről szól: a mozgás sokak számára társas élménnyé, a futóklubok pedig újfajta közösségi terekké váltak. Magyarország legnagyobb közösségi futóklubja, a Running Latte Club pontosan erre az egyszerű felismerésre épít: mi lenne, ha a közös futás nem a célba érkezéssel érne véget?
„Tudatos volt, hogy pont a kávézók lettek a találkozási pontok. A futók jellemzően szeretik a délelőtti időpontokat: nincs még túl meleg, és jó érzés egy kis mozgással indítani a napot. Az pedig magától értetődő volt, hogy a futás után beülünk valahova, kávézunk és beszélgetünk. A futás összehozza az embereket, de utána leülnek egy asztalhoz, és sokszor ott alakulnak ki azok a kapcsolatok, amelyek miatt később is visszajönnek hozzánk” – meséli a HVG-nek Nyári Attila, a Running Latte Club egyik alapítója.
A futóklub ötlete párja, Környei Viktória fejéből pattant ki, aki több mint egy évtizede fut hobbi szinten. „A futás sokkal többet adott nekem annál, hogy pusztán mozgok egy kicsit. Rengeteget segített a személyiségfejlődésben, mentálisan feltöltött, és egyfajta stabil ponttá vált az életemben” – mondja az ötletgazda.

Milyen egy futás a Running Latte Clubnál?
A klub futásai kezdetben hétvégi reggeleken indultak, ám az egyre növekvő érdeklődés miatt megjelentek a szerda esti alkalmak is. A találkozási pontokat tudatosan választják: fontos, hogy legyen a közelben egy park vagy egy nagyobb tér, ahol kényelmesen össze tud gyűlni a társaság, és a futás után egy olyan helyszín, ahol együtt lehet maradni. Az újonnan érkezőket mindig külön köszöntik, a futás előtt röviden ismertetik az útvonalat és a legfontosabb tudnivalókat.
A közös indulásnak is megvan a maga rituáléja. Az újakat megtapsolják, hogy már az első alkalommal érezzék: számít, hogy eljöttek. A futásokat ma már önkéntes team leaderek is vezetik, így mindig van valaki, akihez lehet fordulni, és aki összefogja a csapatot. A táv általában 5–7 kilométer, havonta egyszer pedig egy hosszabb futás is szerepel a programban a haladóbbak számára.
A 2024-es indulás óta már 7500-nál is több ember csatlakozott a klubhoz, ahol száznál is több nemzet képviselteti magát, a népes tábor pedig a közösségi média számokon is meglátszik: Instagramon közel 18 ezer követőjük van, WhatsApp csoportjukban több mint kétezren, Straván pedig ők az egyetlen hitelesített csoport Magyarországon a majdnem hétezer tagjukkal. Ráadásul mindezt fizetett hirdetések nélkül. Az Running Latte Club híre úgy terjed, mint régen a népmesék: szájhagyomány útján.

A nemzetközi közeg felé nyitás egy tudatos döntés volt. Már a kezdetektől fogva angolul kommunikálnak: angolul szólnak mindenkihez, aki elmegy a futásaikra, angolul posztolnak és a weboldaluknak sincsen magyar nyelvű verziója. „Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy nem szeretnénk nyitni a magyarok felé, hiszen nagyon sok magyar tagunk van. Inkább azt a budapesti közeget szerettük volna megszólítani, amelyben rengeteg külföldi él, dolgozik vagy tanul, és sokszor nehezebben alakít ki valódi baráti kapcsolatokat” – mondja Nyári Attila.
Miben rejlik a titok?
Egyénenként nagyon eltérő, hogy ki miért csatlakozik. Sokaknak szimplán motivációt jelent a mozgáshoz, a konditermi edzés pedig nem mindenkinek vonzó vagy elérhető alternatíva. Van, akinek már beépült a heti rutinjába, mások azért járnak le, mert itt tudnak találkozni a haverokkal. Akad olyan is, aki egészségügyi okok miatt kezdett el futni. De mind közül a legmeghatóbb történet egy fiatal páré, akik a klubban ismerkedtek meg, sőt azóta már össze is házasodtak.
„Van a társadalomban egy óriási közösségi deficit. Hiába van ma rengeteg online közösség, a valódi kapcsolatok sokszor kiüresednek. Szerintem ezért is lett ennyire »éhes« a társadalom, és különösen a 20-as, 30-as korosztály, hogy valódi módon kapcsolódjon a másikhoz. Érdekes szerepe van ebben a futásnak. A tagjaink nagyon különböző háttérrel rendelkeznek, a futás azonban demokratizál. Amikor egymás mellett futtok, ugyanazok vagytok. Ilyenkor nem számít a rangod, a munkád, vagy hogy honnan jöttél” – fejti ki a véleményét Környei Viktória arról, miért lehet egyre népszerűbb mozgásforma a futás Magyarországon.
Megemlíti továbbá az egyre növekvő globális népszerűséget is, amelynek nagy lökést adott a koronavírus-időszak, amikor felértékelődött az egészséges életmód és a tudatosság. „A fiatalabb generációknál is látszik, hogy sokkal tudatosabban figyelnek magukra, szeretnének mozogni, és ennek a futás egy könnyen hozzáférhető formája” – jegyzi meg.
Közben pedig maga a trend is erősíti a sportot: a közösségi médiában egyre több olyan tartalmat látni, ahol nemcsak hobbifutóként jelennek meg az emberek, hanem versenyeken indulnak, és egyre nagyobb célokat tűznek ki maguk elé. „Ebben biztosan szerepet játszik a »FOMO« érzés is, hogy nem akarok lemaradni, szeretnék én is részese lenni annak, ami most történik” – mondja Környei.
Latte Race – fesztivál a sportolás köntösébe csomagolva
A Running Latte Club missziója a kezdetektől fogva egy egészségesebb, aktívabb társadalom és egy valódi közösség felépítése volt. Ahogy azonban a klub fejlődött, egyre inkább az is foglalkoztatni kezdte a csapatot, hogy mi minden építhető még a futás köré. Úgy látják, hogy maga a futóklub-modell egy ponton túl eléri a növekedési határait, ezért hosszabb távon egy olyan sport- és wellbeing-ökoszisztémában gondolkodnak, amelyben a közösség, a sport és az élmény különböző termékeken és szolgáltatásokon keresztül kapcsolódik össze.
Ennek egyik fontos új iránya a versenyzés újragondolása. A pilot epizód már megvolt szeptember 12-én, amikor egy 800 méteres váltófutásban mérhette össze a tudását a nagyjából 150 jelentkező a rakparton. Ez azonban csak a kezdet volt, a következő nagy projektjük ugyanis egy új szemléletű futófesztivál létrehozása, amely egy félmaraton és egy 10 kilométeres verseny köré épül.

„Nem egyszerűen egy újabb futóversenyt akarunk létrehozni, abból Budapesten is rengeteg van. Olyan élményt akarunk adni, amely túlmutat azon, hogy valaki lefutja a távot, átveszi az ajándékcsomagot és hazamegy. Fesztiválként gondolkodunk erről: a sportot a közösségi, kulturális és városi élménnyel szeretnénk összekapcsolni. A célunk, hogy Budapestet olyan nemzetközi sportdesztinációként is megmutassuk, amely egyedi élményt kínál, és olyan turistákat is megszólít, akik korábban nem feltétlenül emiatt választották volna a várost” – avat be a részletekbe Környei Viktória.
„A főváros keresett meg minket ezzel a lehetőséggel, amit mi megpályáztunk, a bizottság pedig elfogadta. A verseny adott, most az a feladatunk, hogy egy újfajta mentalitást és élményt építsünk köré. Nem akarjuk megváltoztatni vagy elrontani a félmaraton lényegét, éppen ellenkezőleg: a keretét szeretnénk magasabb szintre emelni” – teszi hozzá Nyári Attila.
Annak sem kell aggódnia, aki jelenleg még nem áll készen egy ilyen hosszú távra, a Latte Race ugyanis 2027. szeptember 18-án és 19-én lesz.
A fesztivál egyszerre kíván szólni a helyiekhez és a nemzetközi közönséghez, ám legfontosabb célja, hogy Budapest ne csak egy újabb helyszín legyen a versenynaptárban, hanem egy olyan helyszín, ahová a futás miatt is érdemes elutazni, és ahol a verseny mellett maga a város is értéket közvetít.