A dániai balközép kormány által ezen a héten javasolt reform értelmében a tanárok jövő év augusztusától fizikai erővel visszatarthatják a rendzavaró diákokat, illetve eltávolíthatják őket az osztályból. Ez azt jelenti, hogy „megfoghatják a diákot, a helyén tarthatják, vagy akaratuk ellenére átvihetik egy másik helyiségbe” – számolt be róla a Telegraph.
A jelenlegi törvény szerint a tanárok csak akkor alkalmazhatnak erőszakot, ha a diák veszélyt jelent saját magára, másokra vagy az iskola tulajdonára.
Az oktatási minisztérium által kidolgozott törvény a nemzeti tanári szakszervezet felhívásainak nyomán született, amely már régóta hangoztatja, hogy egyre nehezebb kezelni a rendzavaró diákokat.
A törvényjavaslat kimondja, hogy fizikai beavatkozásra csak kivételes körülmények között kerülhet sor, és annak arányosnak kell lennie. Bármely fizikai erő alkalmazása esetén értesíteni kell a szülőket és a városi tanácsot is.
Magnus Heunicke oktatási miniszter kijelentette: „Egyetlen tanárnak sem kell attól tartania, hogy elbocsátják azért, mert szükség esetén közbelép egy erőszakos helyzetben.”
Dániában 1967-ben tiltották be a testi fenyítést az iskolákban.
A dán tanárok az utóbbi időben növekvő erőszakról számoltak be, és arról, hogy következményektől tartanak, ha közbe akarnának lépni.
Az oktatási minisztérium által október 1-jén közzétett felmérésből kiderült, hogy 2025-ben az osztályok 55 százalékában legalább egyszer jelentettek tanulók közötti fizikai erőszakot, sőt 36 százalékban havonta legalább egyszer fordult elő ilyen eset. Az iskolaelőkészítőtől 3. osztályig az osztályok 75 százalékában jelentettek fizikai erőszakot, ez az arány a 4–6. osztályokban 59 százalékra, a 7–10. osztályokban pedig 27 százalékra csökkent.
Az erőszak nagy része egy kis számú tanulóra koncentrálódott: az incidenseket jelentő osztályok 60 százalékában csupán egy vagy két gyerek volt érintett.
A tanulmány nem talált általános összefüggést a tanulók etnikai hovatartozása és az agresszió között.
A törvényt eredetileg Mattias Tesfaye, a volt oktatási miniszter fogalmazta meg tavaly ősszel. Ő kijelentette: elsődleges célja a „fegyelem” és a „tekintély” visszaállítása az iskolákban, és elítélte azokat a szülőket, akik gyermekeiket „szar nevelésben” részesítették.
A törvényjavaslat vitát váltott ki: korábban több mint 500 oktatási szakértő és nem kormányzati szervezet írt alá egy nyílt levelet, amelyben tiltakoztak a reform ellen.
Rasmus Kjeldahl, a Nemzeti Gyermekjogi Szövetség igazgatója elmondta, attól tart, hogy „megszakad a diákok és tanáraik közötti bizalmi kapcsolat, ha a tanárok rendőrként viselkednek”.
A törvényjavaslat az angliai jogszabályokat tükrözi, amelyek szerint a tanárok ésszerű fizikai erőt alkalmazhatnak a rendzavarás megakadályozására, de soha nem büntetésként.
A testi fenyítés továbbra is megengedett 15 amerikai államban. Az Amerikai Pszichológiai Társaság ugyanakkor úgy véli: az ilyen büntetés csökkentheti a gyermek önbecsülését, és tartós következményekkel járhat, például azzal, hogy a gyermekben „azt a benyomást kelti, hogy ő egy nemkívánatos személy”.
Borítókép: AFP / Julian Stratenschulte
