A fiatalok nyelvtudása javult, de így is az uniós sor végén kullogunk idegennyelv-tudásban.
Kevesebb mint felére esett vissza a nyelvvizsgázók száma egyetlen évtized alatt, írja a G7 az Oktatási Hivatal adatai alapján.
2016-ban még 134 ezren nyelvvizsgáztak Magyarországon, ez a szám 56 ezerre zuhant 2025-re.
A portál több okot is említ, amelyek hozzájárulhattak a visszaeséshez. Az egyik, hogy a megfelelően megírt érettségit is elfogadják ma már nyelvvizsga helyett, a másik, hogy a nyelvvizsga alapvetően nem kötelező a diplomaszerzéshez a Covid óta. Emellett szerepet játszatott a visszaesésben az is, hogy a munkáltatók ma már nagyon ritkán várják el a nyelvvizsga meglétét.
A G7 szerint hiába csökkent a nyelvvizsgák száma, a fiatalok nyelvtudása javuló trendet mutat, ám ez a javulás is csak ahhoz elég, hogy Magyarország továbbra is sereghajtó legyen - Bulgáriával együtt - angol- és általában idegennyelv-tudásban az EU-ban. A hazai lakosság 49, Bulgáriában 49,3 százaléka nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem.
Missziójának érzi, hogy minél több nyelvet el tudjanak sajátítani a magyarok. A kreatív nyelvtanulás kitalálója könyvéhez a Szomszédok sorozat szókincséből választott ezer szót. A lapunknak adott interjúban elárulja, mi a trükkje a nyelvvizsgán, és hogy miért tanítják rosszul a nyelveket a magyar iskolákban. HVG-portré.
Nyitókép: Reviczky Zsolt / HVG
A kormány célja, hogy 5 százalék alá nyomja le a hiányt, ebben szakértők látnak kockázatokat, de tarthatónak tartják a tervet.
