A Fehér könyv a Covid–19-járvány társadalmi-gazdasági hatásairól című anyagot az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Közgazdaságtudományi Intézete készítette. Az alábbiakban a járvány rövid és hosszú távú hatásait feltáró, több szakterületet felölelő tanulmánykötetből szemlézünk.
Felhívják a figyelmet, hogy a „kétujjas” invazív eljárás az igazságügyi orvostani intézetek többségénél továbbra is a „kérésre” végzett szolgáltatások listáján szerepel, hiába minősítette jogsértő barbár eljárásnak azt.
Csak hétfőn és szerdán szülhetnek ott a kismamák.
Május 31-én járt le a felmondási tilalom, de még nincs felmérés a távozókról.
„Eget-földet megmozgatunk” – mondták a szülők, akik versenyt futnak az idővel a nyolchónapos gyermek életéért.
A minisztérium szerint ha a TAJ-kártyát a magán- és az állami egészségügyben is elfogadnák, az átláthatatlan viszonyokhoz vezetne.
A népegészségügyi központ minden egészségügyi szolgáltatónak kiküldte a betegséggel kapcsolatos eljárásrendet.
A legtöbben szürkehályog-műtétre várnak, több mint 17 ezren.
A világszervezet képviselője szerint egyelőre nem tudják, hogy a betegséget képesek-e terjeszteni a tünetmentes fertőzöttek.
A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a javaslatról részletes szakmai és társadalmi vitát kell folytatni.
Eddig a kormányzati kommunikáció a példás és hibátlan járványügyi védekezésről szólt, most egy konferencián Jenei Zoltán, az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetője gondokat és ellátási problémákat kezdett emlegetni, és arra célozgatott, hogy rendszerszintű átalakításra lehet szükség.
Takács Péter szerint nem az önálló minisztérium erősíti az egészségügy érdekérvényesítő képességét, hanem a tárcavezető személye.
Évente csak néhány száz magyar kér engedélyt külföldi egészségügyi ellátásra azzal, hogy azt az egészségbiztosító pénzzel is támogassa. Pedig uniós szabályok alapján erre többféle lehetőségünk is van, ha mi, vagy az orvosunk úgy látja, hogy „belátható időn belül” saját országunkban nem jutnánk kezeléshez. A szigorú feltételek, valamint a nagy árkülönbségek miatt azonban az államnak egyelőre nem kell azzal számolnia, hogy tömegesen mennének külföldi kórházakba magyar betegek. Akik amúgy már itthon is többet fizetnek egészségükért saját zsebből, mint az EU-átlag.
Egyre több országban bukkan fel a majomhimlő, és olyanok is megbetegedtek, akik nemhogy nem jártak Afrikában, de olyannal sem találkoztak, aki onnan érkezett volna. Hogyan terjed a betegség, és hogyan lehet védekezni ellene? Szakértőket kérdeztünk.
Az elmúlt két év után nagyon nem örülünk annak, hogy újra egy állatról emberre átkerült, majd emberek között is terjedő vírus jelent meg Európában. A szakértők szerint egyelőre nincs jele annak, hogy a majomhimlő akkora bajokat okozhatna, mint a Covid, de óvatosságra figyelmeztetnek, mert a mostani fertőzéssorozat sok szempontból rácáfol mindenre, amit eddig tudni véltek erről a vírusról.
Az egészségügy a Belügyminisztérium alá került az új kormányzati struktúrában.
Két éve még magas állami kitüntetést kapott, most pedig szerződést bontottak Hudák István idegsebésszel.
Heti 2-4 óra helyettesítéssel oldják meg a háziorvos nélkül maradt településeken az orvoshiányt, van, ahol már a keresést is feladták. Országosan csaknem 650 praxis betöltetlen. De valóban szükség van ennyire? Az egyszerre pazarló és hiányos ügyeleti rendszert hogyan lehet jobbá tenni? Min változtathat a beteg?
Az egészségügyi intézmények finanszírozásának változásáról beszélt Takács Péter államtitkár, aki arról is szót ejtett, hogy a kórházi nővérek esetében az alapfizetés alacsony, de a túlmunka viszonylag jól meg van fizetve.
A kemény, nyílt piaci versenyben az intézmények nem képesek megtartani gazdasági és műszaki dolgozóikat sem.
