Az uniós jog megsértését állapította meg az Európai Unió Bírósága a magyar kormány embercsempészekre vonatkozó szabályozása miatt. A testület szerint a szabadságvesztés-büntetés automatikus átalakítása úgynevezett speciális reintegrációs őrizetté nem biztosít hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciót. A 2025 augusztusában hatályon kívül helyezett rendelkezés alapján 2525 ember került ilyen őrizetbe.
Brüsszelben megkezdődött az uniós állam- és kormányfők októberi csúcstalálkozója. A tagállami vezetők először az EU versenyképességével, majd a következő hétéves költségvetés tervezésével foglalkoznak. A nyilatkozatokból úgy tűnik, az EU büdzséjével kapcsolatos álláspontok meglehetősen távol vannak egymástól: a gazdag országok – akiket fukaroknak is szoktak nevezni – kisebb, a szegényebbek nagyobb közös kasszát szeretnének.
A miniszterelnök utalt arra, hogy több kormány is jelezte, szükség esetén készek akár vétózni is decemberben, és hozzátette: „mi is ebbe a csoportba tartozunk”.
Az ír elnökség 8 százalékkal csökkentené az Európai Bizottság által javasolt következő hétéves költségvetést. A kutatás, a versenyképesség és az EU külvilágban betöltött szerepe sínylené meg leginkább az alkut, miközben a tagállamoknak jutó agrár- és felzárkóztatási pénzeket nagyrészt megőriznék. A parlamenti tárgyalók nemet mondtak, a fukar országok viszont eközben ennél is nagyobb vágást követelnek.
Az Európai Unió versenyképessége, a magas energiaárak, a következő többéves költségvetés, Ukrajna támogatása és a migráció kezelése is napirendre kerül az október 15–16-i brüsszeli EU-csúcson. António Costa, az Európai Tanács elnöke konkrét eredményeket sürget, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig a migrációs politika szigorítására és az uniós szabályok nemzeti végrehajtásakor keletkező többletterhek visszaszorítására tett javaslatokat. A migrációs vitában ráadásul Spanyolország és Olaszország között is éles szóváltás várható.
Csaknem négy év után zárul le a héten a Magyarországgal szemben indított jogállamisági eljárás, és szabadulnak végre fel a zárolt uniós pénzek. Mire elég a következő bő egy év a pályázóknak? Miért szereznek a magyarok annyira kevés pénzt a közvetlenül lehívható forrásokból? Hogyan segíthetné Brüsszel ennek a felpörgetését? Petri Bernadett-tel, a közvetlen források lehívását segítő kormányzati szerv, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda vezetőjével beszélgettünk.
Az Európai Bizottság szerint a francia gyógyszeripari vállalat félrevezető kommunikációval próbálhatta hátrányos helyzetbe hozni riválisát Németországban és Franciaországban. A Sanofinak 2030 márciusáig tartózkodnia kell azoktól az üzenetektől, amelyek kétségbe vonják a konkurens Fluad vakcina hatékonyságát.
Erről az uniós külügyminiszterek állapodtak meg Luxembourgban.
Az uniós tagállamok döntöttek 4,2 milliárd eurós, Magyarországnak járó forrás felszabadításáról, a modellváltott egyetemek számára pedig ismét elérhetővé tették az Erasmust+-t és a Horizont Europe-ot.
Az Európai Unió 1569 orosz vállalatot és vállalatvezetőt vesz fel a szankciós listára, ez az eddigi legnagyobb ilyen intézkedéscsomag. A korlátozások elsősorban az orosz fegyvergyártás beszállítóit érintik, köztük a rakéták, drónok és repülőgépek előállításában részt vevő cégeket. A Tanács emellett 77 személlyel szemben is szankciókat vezet be az ukrán megszállt területeken tartott orosz parlamenti választások miatt.
Az erősödő szélsőjobb gátolja az európai újrafegyverkezést, noha az elengedhetetlen az orosz fenyegetés miatt. A közvélemény rákattant az AI-ra, de közben nem fogja fel a nukleáris veszélyt, hogy Hirosima nem emlékhely, hanem a jövő. Európának van kiútja a geoökonómiai csapdából, működik az új kereskedelmi fegyvere Kínával szemben. Témák és vélemények a világlapokból.
A várakozások szerint még hétfőn elfogadja az ukrán parlament azokat a jogszabályokat, amelyek biztosítják a kárpátaljai magyar kisebbség oktatási jogait – jelentette be Orbán Anita Luxemburgban, az uniós külügyminiszterek tanácskozására érkezve.
A vállalat szerint a Tisza-kormány, az adóteher csökkentését célzó jogszabály-módosítását a nagy áruházláncok gyakorlatilag nem tudják alkalmazni.
Bukarestben hatszáz ember meleg ételéhez járulnak hozzá az üzletekből és gyártóktól megmentett élelmiszerek egyetlen szervezeten át. Magyarországon fejenként évente több mint húsz kilogramm még elfogyasztható étel kerül a háztartási hulladékba. Az EU másfél évtizednyi „ajánlott” célkitűzés után kötelező csökkentést írt elő 2030-ra, ennek ellenére nem minden adományozás kötelező, és nem minden kidobott élelmiszer lett volna megmenthető.
Küszködnek az alumíniumtermelés tizedét adó öbölbeli arab olvasztók, kínálati válságot okozva. A kiesés főként Európát és az USA-t sújtja.
Az év végéig meg kellene egyezniük a huszonheteknek, az első nyilatkozatok szerint ehhez nem lesz elegendő az ír elnökség által közölt dokumentum.
David Frost a Telegraph-ban írt vendégkommentárt, amelyben óva int, hogy hazája visszalépjen az unióba.
Az EU és Kína három területen jutott közös álláspontra a kereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozásáról. A tervezett vámcsökkentések közel négymilliárd eurónyi európai exportot érintenének, és legalább 225 millió euró megtakarítást hozhatnának az uniós vállalatoknak.
Magyarország lemondása a vétóról az ukrán EU-csatlakozási folyamatban még nem végső szó. A félidős amerikai választások elsősorban a megélhetési költségekről szólnak, de a demokráciáról is. A világon sorra tűnnek el a demokráciák, ezért csakis olyan politikust szabad odaengedni a hatalomhoz, aki hagyja, hogy adott esetben leváltsák. Többesélyes a spanyol előrehozott választás.
Az Európai Parlament szerint szigorúbb ellenőrzésre van szükség az olyan iszlamista hálózatokkal szemben, amelyek demokratikus intézményeken, civil szervezeteken és európai finanszírozási rendszereken keresztül próbálják befolyásolni az európai társadalmakat. Az állásfoglalás elfogadását megelőző vita komoly ellentéteket és indulatokat hozott felszínre – viszont a Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk együtt szavazott.
