Első uniós csúcstalálkozójára érkezett Magyar Péter miniszterelnök, aki mindjárt több egyeztetéssel kezdte brüsszeli tartózkodását. Az ülés kezdete előtt azt ígérte, hogy mindig a magyarok érdekeit képviseli majd, és most kármentésben van, hogy megoldja „azokat a problémákat, amiket Orbán Viktor kormánya okozott”.
Első alkalommal vehet részt és képviseli hazánkat miniszterelnökként EU-csúcson Magyar Péter, aki ennek örömére hosszú videóban jelentkezett be Brüsszelből, az egykori dolgozószobájából. Ahogy kiemelte, a magyar kormány rendelkezik a legerősebb felhatalmazással, így vágnak neki a kétnapos egyeztetéscunaminak.
A Magyarország és Ukrajna, illetve az EU és Ukrajna közötti tárgyalások sikere emberi drámák enyhülésén mérhető. El lehet-e menni a boltba tejért anélkül, hogy a fronton találná magát a vásárló? Ráomlik-e a ház a haldokló idősekre? A szerző, aki hosszú emigráció után édesanyját ápolni tért haza Kárpátaljára, szeretné, ha a magyar rendszerváltás változást hozna szerte Európában.
Az exkormányfő azt mondta, az ő választási veresége nem befolyásolja a Patrióták felemelkedését.
Fontos, de várhatóan látványos eredmények nélküli csúcstalálkozó elé néznek az uniós tagállami vezetők, ami jó alkalmat kínál Magyar Péternek arra, hogy a nemzetközi sajtó érdeklődésének középpontjába kerüljön. Jó esély van arra, hogy az EU Ukrajna ügyében ismét egy hangon szólaljon meg. A legnagyobb jelentőségű téma azonban a következő hétéves költségvetés tárgyalása lesz – itt azonban egyelőre nincs döntéskényszer, most kezdődhet az érdemi vita.
Az Európai Parlament szerdán elfogadta az illegálisan az Európai Unió területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére vonatkozó szabályok átfogó reformját. A képviselők 418 igen, 218 nem szavazattal és 30 tartózkodás mellett hagyták jóvá a tagállamokkal június elején kialkudott kompromisszumot.
Maros Sefcsovics kereskedelemi biztos az Európai Parlament ülésén Ukrajna mellett Örményország megsegítéséről és versenyképességről is beszélt.
A magyarországi jogállamisági helyzetben bekövetkezett változásokat és az új magyar kormány által tett lépéseket méltatta Michael McGrath igazságügyi biztos az uniós általános ügyek tanácsának ülését követő sajtótájékoztatón, amelynek témája volt a Magyarországgal szembeni 7-es cikk szerinti eljárás. A biztos ugyanakkor világossá tette, hogy a jogállamisági problémák rendezésében az Európai Bizottság nem alkalmaz gyorsított eljárást, és továbbra is minden feltétel teljesítését szigorúan ellenőrzi.
Itt a vége: decemberre mindenhonnan ki kell söpörni az olyan alkalmazásokat, amelyek szexuális tartalmú képeket képesek generálni emberekről.
A magyarországi kormányváltásnak köszönhetően hétfőn elindulhattak a hivatalos EU-csatlakozási tárgyalások Moldovával. Mi a tétje ennek Európa legszegényebb államában, amelynek vezetése a nem szűnő orosz befolyásolási kísérletek árnyékában próbál a Nyugathoz közeledni.
Az Európai Unió újabb, orosz természetes és jogi személyekkel szembeni szankciós csomagot fogadott el, amely az orosz hadiipart, az energiaszektorból származó bevételeket biztosító úgynevezett „árnyékflottát”, a Kreml propagandagépezetét, valamint az emberi jogi jogsértésekben érintett személyeket veszi célba. Az intézkedések összesen 34 magánszemélyre és 47 szervezetre terjednek ki.
Az EU illetékes szerve szerint az átláthatóságukkal akadtak problémák.
Az Európai Unió külügyminisztereinek luxemburgi tanácskozása előtt Orbán Anita külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország támogatásával június 15-én megnyílik az Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának első tárgyalási klasztere. A magyar diplomácia szerint ezt egy többhetes intenzív tárgyalássorozat és egy kétoldalú magyar–ukrán megállapodás tette lehetővé.
Úgy lépett június 12-én hatályba az EU migrációs és menekültügyi reformja, hogy a tagállamok egyáltalán nem állnak készen. Magyarország gyakorlata viszont az Orbán-kormányok miatt még az eddigi rendszernek sem felel meg, és most egyszerre kéne megoldani mindkettőt. Marsai Viktor migrációkutató szerint a Tiszának nincs mozgástere ahhoz, hogy a jelenlegi rendszert fenntartsa és a Bizottság igényeit is kielégítse. Az ellentmondást az ellenzék is érzi.
Mennyibe fog kerülni Ukrajna uniós integrációja? Mivel jár mindez az EU számára? Ezekre a kérdésekre továbbra sincs egyértelmű válasz, miközben napokon belül megkezdődnek a tényleges csatlakozási tárgyalások Ukrajnával. Vajon miért éri meg ez az EU-nak? Erről beszélgettünk az EUfóriában Zsíros Sándorral, az Euronews brüsszeli tudósítójával.
Bemutatták az Európai Parlament technológiai szuverenitás csomagját, amivel jelentősen csökkentenék az EU Amerika és Kína felé fennálló, óriási mértékű kitettségét. Felpumpálnák az EU-s felhőszolgáltatásokat, újra nekifutnának a chipgyártás pörgetésének és vörös szőnyeget terítenének a nyílt forráskódok elé. Mindezt tíz év alatt több százmilliárd euróból.
Amennyiben ezeket Kijev nem teljesíti határidőre, nem fog tudni továbblépni a csatlakozási folyamatban.
A magyar kormányfő mérgezett örökséget hagy hátra Brüsszelben: mivel éveken át dugdosta a botot a küllők közé, igencsak fokozódott a gyanakvás a belépésre váró államokkal szemben. Így most a szervezet elővigyázatossági lépésekre készül.
A kormány tájékoztatása szerint ez hozzájárulhat a forgalom javításához az amúgy is túlterhelt útszakaszokon. Arra nem tértek ki, hogy a döntés pontosan mikortól hatályos.
Csütörtök hajnalban politikai megállapodásra jutott a ciprusi EU-elnökség és az Európai Parlament az épületekre, a közúti közlekedésre és további ágazatokra kiterjedő új kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS2) piacstabilitási tartalékának megerősítéséről. A felek szerint a módosítások célja, hogy a rendszer 2028-as teljes indulása előtt kiszámíthatóbbá váljon a szén-dioxid-kvóták piaca, és mérséklődjenek az esetleges árrobbanások.
