Kína megelőzte Amerikát a műkincspiacon
Már nem az amerikai, hanem a kínai a legjelentősebb műkincspiac – derül ki egy tanulmányból, amelyet európai képzőművészeti vásár idején tettek közzé a hollandiai Maastrichtban.
#kultúra
Az Alföldre születni életfogytiglani ítélet – interjú Krasznahorkaival a Libérationban
A Kossuth-díjas író többek között az előző rendszerhez, az Alföldhöz, Tarr Bélához és Franciaországhoz fűződő viszonyáról beszélt A Théseus-általános című kötetének nemrégiben megjelent francia kiadása kapcsán megjelent interjúban.
Wolf Kati kudarcának igazi okairól
Kár szépíteni a dolgot: csúnyán leszerepeltünk. Nem szavaztak ránk, nem tetszett a magyar előadó, nem aratott sikert a magyar dal. Ezen még az sem vátoztat, hogy a felvidéki magyarok Wolf Katira leadott szavazatait a szlovákiai szolgáltató egyszerűen nem továbbította. Jóllehet az énekesnő fellépőruhája kifejezetten előnytelen volt az alakjához, a táncosok ugri-bugri koreográfiáján néha röhögni kellett, a dinamikus dalhoz statikus előadásmód párosult, a kudarcért a legkevésbé a magyar produkció tehető felelőssé.
Móricz Zsigmond üzenete a szerelemről naplóin keresztül
A Naplók 1924-1925 című munkát Móricz szerelmi és magánéleti válsága miatt kezdte írni. Cséve Anna irodalomtörténész, a Naplók szerkesztője az MTI-nek elmondta: az első kötetből kiderül Móricz írói jellegzetessége, vagyis mindig elrejtett egy-egy szót, mondatot feleségének, Holics Jankának, később új szerelmének a naplóban, és a jelzés megjelent a közönségnek szánt írásokban is.
A PANKKK megint kimaradt az OKM költségvetéséből
A 2010-es büdzsé tervezetében sem a PANKKK-ról (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúárért), sem a népzei kultúrát promotáló Tengertáncról nem történik említés. Szinte menetrendszerű ez, tavaly sem szerepeltek önálló tételként. Túl azon, hogy ez "gyermeki" létben tartja ezt a két programot,2010-re még a burkolt finanszírozás keretei sem látszanak.
„Tarkólövés. – Így végzed hát te is”
Boldoggá avatja a költő halott költőtársát. Az 1944 novemberében meggyilkolt Radnóti Miklósra emlékezik az egykori barát, Vas István. A ’40-es évek végén született írást Radnóti tudós monográfusa, Ferencz Győző közli nyomtatásban először a Holmi legfrissebb számában.
Kisorosz volt a nagy orosz író
Dosztojevszkij szerint az egész orosz irodalom Gogol köpönyegéből bújt elő. Ez a köpönyeg azonban nem volt orosz - vagy legalábbis nem úgy, ahogyan sokan esetleg gondolnánk.
Budapesten Rushdie, akire még érvényes a halálos ítélet - exkluzív interjú
A világhírű író, Salman Rushdie csaknem tíz év után 2007. november 29-én ismét Budapestre érkezett, Shalimar bohóc című regényének magyar nyelvű kiadása alkalmából. Rushdie-ra a Sátáni versek miatt Khomeini ajatollah egyházi átkot, fatvát mondott ki, felszólítva a világ muzulmánjait, hogy „istengyalázó” könyve miatt öljék meg. Bár a fatvát nem vonták vissza, több évi szigorú őrizet után Sir Salman ma már viszonylag szabadon él és utazik.
Váli Dezső: "Az életem a csendéletem"
A társadalom a mindenkori megbízható középszerre szeret építkezni, s ebből a művész mindig kilóg - mondja Váli Dezső (64 éves), az egyik legkeresettebb kortárs festőművész, akinek a képei gyakran milliókért cserélnek gazdát a műtárgypiacon. A Kossuth-díjra már többször jelölt művész most nagyszabású gyűjteményes kiállítására készül.
"A pénzügyi helyzet miatt lettünk bulvárszínház"
A kórházi ágyszámcsökkentés után színházi előadásszám-csökkentés jöhet? Nem tudni. Bár Budapest keményít: önkormányzati fenntartású színházainak egymilliárddal kevesebbet akar adni. A színigazgatók máris egységfrontba tömörültek és küzdenek az új feltételekért. Egy nem önkormányzati fenntartású színház vezetőjével beszélgettünk - ő jelenleg kívülről nézi, mit csinálnak a kollégák. Vagy mégsem?
Az átköltő Faludy György
Francois Villon maszkjában lépett hét évtizede a nyilvánosság elé a múlt hét végén elhunyt Faludy György, aki rögtön első fordításával az irodalmi közvéleményt máig megosztó vihart kavart.
A kimondóember: Eörsi István és a cenzúra
Külön cenzúratörténeti fejezetet írt évtizedeken keresztül folytatott csatározásaival a 74 éves korában, múlt héten elhunyt költő-író-publicista, Eörsi István. A pártállam idején talán az volt legparadoxabb javaslata, hogy az Írószövetség harcolja ki végre a cenzúra bevezetését.