Új irodalmi díjat alapít a Mastercard
A díjat fiatal magyar írók számára írják ki 2021-ben, később a kultúra egyéb területein is szeretnék ösztönözni a hazai művészeket.
A díjat fiatal magyar írók számára írják ki 2021-ben, később a kultúra egyéb területein is szeretnék ösztönözni a hazai művészeket.
Nemrég jelent meg Berg Judit Rumini-sorozatának tizedik kötete, de a kalandos életű mesehős – miután új illusztrációkat kapott – már a világhír felé kacsintgat, és film is készülne, ha a Filmalappal nem rekedtek volna meg a tárgyalások. Magyarország talán legnépszerűbb meseírójával ezúttal olyan, egyáltalán nem mesés témákról is beszélgettünk, mint a könyvdarálás, hogy ki lehet-e lépni egy stabil, de boldogságot nem adó házasságból, vagy hogy miért is próbálják a liberális értelmiség magyarságát megkérdőjelezni a jelenlegi kurzus támogatói.
Ausztriában január 7-ig tilos közönség előtt koncerteket tartani.
A Szépírók Társaságának idén alakult női érdekvédelmi csoportja „drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén”.
Az Omega alapítóját szerdán a Farkasréti temetőben kísérték utolsó útjára. Az MTI fotósa is ott volt a temetésen.
Arra kértük a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóit, hogy töltsék velünk az adventi időszakot: versek, mesék, dalok, akár bábok segítségével mondják el, mit jelent számukra az ünnep. Az első videóban Kanyó Kata tolmácsolásában hallhatjuk Kosztolányi Dezső Narancsszín felhő című művét.
Egy házibulival kezdődött, és ha minden így megy tovább, sok-sok kis és nagy összeomlás közepette azzal is ér véget. Hatvan éve jelent meg a posztmodern irodalom energiaforrása és felhajtóereje, az Entrópia.
Tamás Dénes író, esszéista, a csíkszeredai Sapientia Tudományegyetem adjunktusa a kiábrándultságának adott hangot, mikor a Petőfi Irodalmi Múzeum jelenlegi főigazgatójáról osztott meg véleményt a Facebookon. Mint fogalmaz: aki a tehetségét arra használja, hogy gyűlölködést terjesszen, az számára már nem nevezhető értelmiséginek.
Bár idén a járványhelyzet miatt az internetre költözik a könyvhét, a fontos művek és az emblematikus mondatok most is megszülettek. Szubjektív válogatásunk.
Spiró György, Rudolf Péter, Ascher Tamás, Mácsai Pál, Pogány Judit és Börcsök Enikő is a Színművészeti függetlenségét támogatja.
Nem tudjuk eldönteni, röhögjünk, avagy „enjünk világgá” hallgatva és olvasva a performer hangász poétát.
Hús-vér emberként jeleníti meg Nincsen számodra hely című regényében a reformkor nagyjait. Még a Szózat könyvcímbeli szavainak születéséhez is legendát teremt, de hősei sorsába beleszövi saját élményeit is. Interjú Jolsvai Andrással.
Elsőkönyves szépíró lett 67 évesen a Vezeklés nélkül című regényével. Politikai elemzői pályájához hűen a végletesen megosztott társadalom magánéleti vetületét ábrázolja, nyomozásszerűen.
A görög látnok kis költségvetésű, provokatív filmjei után készítette el Oscar-díj-esélyes alkotást.
A kulturális elit feltérképezésének nem példa nélküli, igaz, nem is szokványos módja, ha a kutatás során nem a széles közvéleményt, hanem a szakma kiválóságait kérdezik arról, kiket tartanak a kortárs magyar kultúra legkiemelkedőbb alakjainak. Ilyen kutatást tíz évvel ezelőtt egyszer már készített az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja, amely – a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet közreműködésével – 2018-ban megismételte a felmérést. A legutóbbi mintába a magyar kulturális elit 458 tagja került be, a lista a tudományos, illetve kulturális intézmények (egyetemek, színházak, múzeumok, médiumok) vezetőiből, a legrangosabb tudományos és művészeti díjak birtokosaiból, valamint a tudományos és a művészeti akadémiák tagjaiból állt össze.
A hatalom soha nem szívelte a filozófiát, és ez kölcsönös volt – mondja a nemrégiben a nagy presztízsű olasz Galileo Galilei-díjjal elismert, közel fél évszázadon át oktató filozófiaprofesszor. Interjú.