Elhunyt az irodalmi Nobel-díjas Louise Glück
Nyolcvan éves korában elhunyt Louise Glück amerikai költő, 2020 irodalmi Nobel-díjasa - jelentette be szombat hajnalban Jonathan Galassi, Gluck szerkesztője a Farrar, Straus & Giroux kiadónál.
Nyolcvan éves korában elhunyt Louise Glück amerikai költő, 2020 irodalmi Nobel-díjasa - jelentette be szombat hajnalban Jonathan Galassi, Gluck szerkesztője a Farrar, Straus & Giroux kiadónál.
Keller András vagy maga látta be, hogy a zenei élet tiltakozása mellett nem lehet rektor, vagy a minisztérium állt ki mögüle, mindenesetre vádaskodások közepette fordít hátat terveinek, hogy a Zeneakadémia rektora legyen. Mivel a többi pályázat érvénytelen, ezért a miniszter tárgyalni kényszerül.
NER-csadorról, fóliaperzekutorokról, varánuszkommandókról, militáns fütyürészésről is beszél az író, akinek 70. születésnapjára kiadója, a Magvető Hadd legyek hűs címmel az összes versét tartalmazó kötetet jelentet meg.
Arról is beszélt, hogy tinédzserként annyira megérintette az '56-os magyar forradalom, hogy még verset is írt róla. Nagy kár, hogy ezt a korai művét sosem adták ki.
Számos Shakespeare-mű, valamint a többi közt a Csongor és Tünde vagy a Bánk Bán után most Az ember tragédiájához "nyúlt hozzá" Nádasdy Ádám, akivel nem csak erről, hanem a kötelező olvasmányokról, az irodalmi kánonról, művek ideologikus újraírásáról és könyvek fóliázásáról beszélgettünk. Szóba került az is, hogy miért nem igazán jó mű sem Madách Imre, sem Katona József, sem Vörösmarty Mihály legismertebb drámája.
Korábban összesen öt filmes kapott ilyen elismerést.
Az író a NER-jövőről, a fóliázásról és a lustaságról is beszélt a HVG-nek adott születésnapi interjúban.
Földes Andrást azért a filmjéért díjazták, amelyben bemutatja, hogy a gleccserek olvadása a klímaváltozás legjobb indikátora.
Szárnyalás – Vol – Flight, Reigl Judit figurális festészete címmel tárlat mutatja be a három éve elhunyt világhírű művész munkáit a Kiscelli Múzeum Templomterében. A kiállítás egyik kurátorával, a művész által a hagyatéka kezelésére létrehozott alapítvány tagjával, Cserba Júliával beszélgettünk.
Kevés művésznek adatik meg, hogy stílust nevezzenek el róla, de a szeptemberben elhunyt kolumbiai Fernando Boterónak igen. A kerekded, gigantikus szobraival és kövérkés alakokat felvonultató festményeivel teremtett világ boterizmusként vonult be a művészettörténetbe.
Bár a társulati belső szavazáson a jelenlegi igazgató, Kiss-B. Atilla kapta a legkevesebb szavazatot a kollégáitól, könnyen lehet, hogy így is újra megnyeri a posztot.
Pitiánerség, rossz reakciók és súlyos traumák határozzák meg mai is a közéletünket, a mindennapjainkat – állítja Kepes András, akinek a 75 éves születésnapjára megjelenő új regénye, a Két macska voltam épp azt mutatja be egy család történetén keresztül, milyen tragikus, hogy rendszereken át hordozzuk mindezeket. Az immár íróvá és nyugdíjas egyetemi tanárrá vált egykori tévés szerint egy nemzet sorsa múlik azon, hogy fizikailag és szellemileg egészséges-e a társadalom, ezért is szólal fel olykor az oktatás és az egészségügy kormányzati ellehetetlenítése ellen.
A kínzásokhoz és kivégzésekhez asszisztáló NKVD-s antihős vezekelne a bűneiért, de sem ereje, sem ideje nem marad arra, hogy beteljesítse költői küldetését. A Volkonogov százados szökésben című film Magyarországon másodszor és egyben utoljára látható október 8-án az Uránia moziban.
A Magyar Művészeti Akadémián új elnökséget választottak, de előtte kisebb botrányt okozott L. Simon László napirend-módosítása.
Az alapítása óta több ezer kritikát és interjút publikáló kulturális portál, a Revizor fennmaradása veszélybe került. Az idén megkapott állami támogatás a töredéke ugyanis annak, amellyel az apró szerkesztőséget a továbbiakban fenn tudják tartani.
Az elsősorban nők által végzett fizetetlen vagy alulfizetett gondoskodói munka a Ludwig Múzeum új, Vigyázat, törékeny – Handle with Care című kiállításának témája.
Az ügy valószínűleg a szerzői jogokról szól, de egyelőre nem nyilvánosak a per részletei.
Öt évvel ezelőtt bemutattuk a legmenőbb fiatal magyar színésznőket, de azóta annyi friss tehetség bukkant fel, hogy muszáj indítanunk egy újabb listát. Kik azok a huszonéves színésznők, akik az utóbbi években észrevetették magukat filmekben, sorozatokban, és már nem kell sok hozzá, hogy széles körben is ismertté váljanak? Interjúsorozatunkban az új színésznőgenerációt vonultatjuk fel.
A tudósról szóló könyv, amely nemcsak tudományos pályafutásáról, de magánéletéről is bővebben ír, az Áttörések – Életem és a tudomány címet viseli.
Az összművészeti portál 15 éve működik, alapítói között olyan színházi szakemberek vannak, mint Csáki Judit.