A Szabad Európa, az Amerika Hangja és a Freedom House támogatásának megvonásával az amerikai elnök nemcsak a demokrácia külföldi erősítését szünteti meg, hanem odahaza is támadja a demokratikus intézményeket – írja véleménycikkében Max Boot biztonságpolitikai szakértő.
Nehéz idők jönnek a transzatlanti viszonyban. Sokkal többet számít akár az Európai Tanács bármelyik határozatánál, hogy Macron francia elnök bevette a briteket az új Európa-politika alakításába. Donald Trump sokat tanulhatna a lengyel Szolidaritás egykori kulcsfigurájától, a későbbi államfőtől, Lech Walesától. Témák és vélemények a világsajtóból.
Szerbiában több mint egy évtizede egy autoriter elnöki rendszer van, amely a klienseken és a nacionalizmuson alapul. Aleksandar Vučić sokáig stabilan tartotta magát a hatalomban, de most a diákok országos utcai tüntetésekkel sikeresen kihívást intéznek ellene, írja Armina Galinas történész.
Orbán Viktorral példálózik a New York Times, amikor arról ír, hogyan lép fel Donald Trump az amerikai egyetemekkel szemben. Eközben az amerikai elnök összeállhat Oroszországgal – Európa ellen. Putyin csak erő hatására hajlik meg, Trumpot viszont legfeljebb az érdekli, hogy gyorsan pénzre váltsa az ukrán természeti kincseket. Boszniában pedig arról folyik vita, hogy ki tartóztassa le Milorad Dodikot. Témák és vélemények a világsajtóból.
Trump azért veri szét a gazdaságot, mert elhiszi azokat az álhíreket, amelyeket éppen ő terjeszt. Tévedés, hogy egy ukrajnai fegyvernyugvás elsősorban Putyinnak lesz teher, mert legfőbbképpen az USA-nak. Mao kínai kulturális forradalmának amerikai verzióját adja elő Trump. Könnyen előfordulhat, hogy a Nyugat-Balkán ismét biztonsági probléma lesz Európa számára. Témák és vélemények a világsajtóból.
Fordulatra kényszeríti az európai politikai vezetőket, amit az amerikai elnök csinál, és lehet eszközük az olyan “belső ellenség” leszerelésére is, mint Orbán Viktor”.
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatója úgy látja, hogy az EU-nak megvannak a trójai falovai és összeomlott a NATO tartópillére, ám az európai szövetségeseket összefogja egy sürgős, közös cél.
A diktátor mellé besorolt az áruló, az embernek kicsit olyan érzése van, mint a ’30-as években – csakhogy most az USA a rossz oldalon áll.
Mark Thiessen konzervatív elemző kifejti, hogy a Fehér Ház szándékait rosszul értelmezik mind a bírálók, mind a Kijev-ellenes tábor hívei. Merthogy az amerikai elnök egyáltalán nem szerelmes Vlagyimir Putyinba, nem akar Moszkvának kedvezni, másfelől nem ellenséges az ukránokkal szemben.
A világhírű szlovén filozófus azt mondja, hogy Európának elvi pragmatizmusra kell támaszkodnia, ha helyt akar állni a világban, és abba kell hagynia a „szokványos baloldali-liberális nyafogást”. Putyinnak már volt dolga egy-két kemény amerikai elnökkel, de Trump nem tartozik közéjük. Milyen történelmi példák alapján dönthet Ukrajnáról az amerikai elnök? Tárgyalási taktikát jelent Trumpnál a vámok bevezetése, vagy nagyon is komolyan gondolja a dolgot? Szélsőjobbos mártírt csinál az ultranacionalista Georgescuból, hogy a román Alkotmánybíróság megtiltotta indulását a májusi elnökválasztáson. Témák és vélemények a világsajtóból.
A Spiegel vendégszerzője arról írt, hogy olyan folyamat indult be a világban, mely most visszafordíthatatlannak tűnik.
Bármennyire is értékes a demokrácia, ha egyszer szétverik a modern államot, aligha lehet új életre kelteni – magyarázza Jeffrey Kopstein, a Kaliforniai Egyetem politológusa, aki szerint a Nyugat alvajáróként támolygott bele a szakadékba.
A korábban republikánus héjaként ismert Kagan Trump első elnöksége idején hagyta ott a pártot, az USA-t most lator hatalomnak tartja. Gideon Rachman, a Financial Times elemzője úgy értékeli, hogy Trump ismét naggyá teszi Európát, mert lökést ad a kontinens egységének. Max Boot elemző soha nem volt döbbenetes fordulatot lát az amerikai külpolitikában. Oliver Meiler, a Süddeutsche Zeitung szemleírója szerint Macron francia elnök a legfőbb vezetőnek tűnhet Európában, de ez a szerepe nem igazán megalapozott. Témák és vélemények a világsajtóból.
A magyar kormányfő gyakran magára marad az EU-ban, főleg az orosz invázió óta. Rajta kívül alapvetően senki sem akarja megtorpedózni a Kijevnek nyújtott segítséget, és akkor sem áll mellé senki sem, amikor a szankciók feloldását sürgeti – foglalja össze a helyzetet budapesti hírmagyarázatában Simon Zoltán.
A három tekintélyuralmi nagyhatalom vezetői közti fura jó viszony dermesztő hatással van a világra – írja Simon Tisdall a The Guardianben.
Donald Trump maffiaállamot épít, nincs miért meglepődni a Trump–Putyin-szövetségen, sokba kerül majd Amerikának, hogy Trump felforgatja a világrendet, jön a végjáték Gázában. Témák és vélemények a nemzetközi sajtóból.
Az amerikai lap az általa megszerzett szerződések nyomán járt utána annak, hogyan mélyültek el a magyar kormány és az amerikai jobboldal kapcsolatai.
Donald Trump felmondja az eddigi világrendet, magára hagyja a szövetségeseket, így az európaiaknak maguknak kell gondoskodniuk arról, hogy kellőképpen erősek legyenek, mert különben végük.
Mit tehet az EU a kötözködő Orbán Viktorral? Mézesmadzagot és korbácsot Putyinnak is? Mit írnak majd az ukrán katonák sírjára? Miért száll el az amerikai üzletembere derűlátása, és miért tűrik szó nélkül, amit Trump csinál? Témák és vélemények a nemzetközi sajtóból.
Orbán Viktor azzal a felkiáltással kívánja betiltatni a Pride-ot, hogy megvédi a gyerekeket. Az UNICEF szerint a fejlett világban kevés helyen bántalmazzák annyit a kicsiket, mint éppen Magyarországon, de a veszély nem az LMBTQ irányából fenyegeti őket – fejti ki a konzervatív lapban Alan Posener brit–német szabadúszó újságíró.
