EUobserver: Megvan a „bomba” az EU-ban a demokráciaellenes erők megfékezésére
Az EU válaszúthoz érkezett, mert az alapjait kezdik ki az antidemokratikus erők, viszont van eszköz ennek a megállítására, írja Alejandro Tauber, a lap kiadója.
#lapszemle
Orbán Viktorral olyan történt Strasbourgban, amihez nincs hozzászokva – a világsajtó a tegnapi EP-csörtéről
Nem meglepő módon a tegnapi európai parlamenti vita áll az európai sajtó fókuszában. A Der Standard szerint „kőkemény leszámolás zajlott Orbán Viktor politikájával”. Hatvanpusztáról mint a Magyarországot uraló klán vagyonának középpontjáról tudósít a Le Figaro. Pintér Sándor tevékenységével foglalkozik a FAZ. Egy amerikai jobboldali elemző szerint az USA budapesti nagykövete túllépi a hatáskörét. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Süddeutsche-elemzés: Orbánnak édes mindegy lehet, mit gondol róla Von der Leyen
Hiába az Európai Bizottság elnökének kemény kritikája, a magyar miniszterelnöknek az számít, hogy az EU többi 26 állam- és kormányfője hogyan ítéli meg. Mivel ők nem egységesek, keményen meg sem tudják büntetni Orbánt, és mindig marad mozgástere.
Hegedűs Dániel: Az Európai Bizottság pislogott előbb, amikor farkasszemet nézett Orbánnal
A Német Marshall Alapítvány szakértője arról ír az EUobserveren, hogy az Unió átmenetileg próbált kemény lenni a magyar miniszterelnökkel, de azután gyorsan feladta. Hegedűs Dániel szerint a Bizottság megalkuvó a szuverenitásvédelmi törvény ügyében.
Orbán Viktor és Magyar Péter csörtéjére figyel a világsajtó
A Die Welt, a Le Figaro és a Die Presse is foglalkozik a tegnapi strasbourgi Orbán-sajtótájékoztatóval, valamint a mai EP-üléssel. Továbbra is a levegőben lóg, hogy a magyar kormány áldását adja-e az Ukrajnának folyósítandó kölcsönre, írja az Euronews. A legnagyobb európai alapkezelő is szabadul a magyar állampapíroktól, adja hírül a Bloomberg. Új választóvonal alakul ki a republikánusok soraiban, mert Trump és alelnökjelöltje követendő példának tartja a magyar modellt, így az MSNBC. A Die Presse értesülése szerint az EU nyugati határainak megerősítése csak tovább növelte az embercsempész bandák hatalmát a Nyugat-Balkánon. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Orbán úgy fog keménykedni az EP-ben, hogy Magyarországon komoly bajai vannak
Kivonulni az Európai Parlamentből várhatóan nem fognak a képviselők. De egyelőre még azt sem találták ki, hogyan fognak tiltakozni a magyar miniszterelnök ellen.
The Atlantic-vélemény: Donald Trump és Elon Musk olyan kőgazdagok, akik átlag amerikainak álcázzák magukat
Trump és Musk azt állítják: a kisember, és főleg az „elfeledettek”, valamint a kisemmizettek nevében szólnak. Valamint azzal etetik az átlagszavazót, hogy sötét erők összeesküdnek ellenük. Többek közt ezeket fejti ki kommentárjában Tom Nichols, a haditengerészet akadémiájának volt tanára.
2023. október 7-e óta erősödött a zsidóellenesség – a Hamász-támadás óta eltelt egy évet elemzi a világsajtó
Többek között a Neue Zürcher Zeitung, az Independent, a The Daily Telegraph, a Financial Times és a Bloomberg is értékeli a közel-keleti helyzetet. Az olasz miniszterelnök az utolsó pillanatban váratlanul visszalépett egy rágalmazási pertől, írja a The Times. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Mathias Döpfner, az Axel Springer vezérigazgatója: Németországnak zsidóbbnak kell lennie
Mi az oka a woke és nem woke, a jobboldali, baloldali és iszlamista antiszemitizmusnak? A legrövidebb és legpontosabb válasz: irigység. A Német Szövetségi Köztársaság profitálhat az új bevándorlási politikából – írja a Hamász tavaly október 7-i terrortámadásának évfordulójához időzített hosszú véleménycikkében az Axel Springer médiavállalat vezérigazgatója a kiadó lapjában, a Die Weltben.
Anne Applebaum: Van az úgy, hogy a demokráciának meg kell védenie magát
A Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozó Pulitzer-díjas amerikai újságíró szerint semmi ok a kétségbeesésre, noha tény, hogy az autokraták hálózata fenyegeti a demokráciát.
Nemzetközi lapszemle: Orbán szerelmi vallomása Salvininek, Trump szadopopulizmusa, a közel-keleti béke lehetőségei
A gazdaságilag, katonailag erős Lengyelország jelenti Európa új szívét, jelenti ki a Times elemzője. Az EU-ban, a jelek szerint lejárt a német–francia tengely ideje, írja a Financial Times. A Guardian vezércikke szerint csakis egy palesztin állam létrehozása vezethet tartós békéhez a Közel-Keleten. A Wall Street Journal pedig úgy látja, a valódi közel-keleti béketerv a Hamász és az iráni tengely legyőzése. Vlagyimir Putyinnak egyre több a problémája Ukrajnában, viszont segítséget jelent számára, hogy az európai politikában egyre hangsúlyosabbak a populista-szélsőjobboldali pártok, írja a Times szerzője.
Washington Post-vélemény: Egy éve a Hamász beindította az erőszakspirált, de a vége a megszokott egyensúly lett
David Ignatius szerint a rengeteg halott árán is csak a régi paradigma igazolódott be, hogy a zsidó állam képes szétverni az ellenfeleit. Egészen addig, amíg nem jön az újabb forduló.
Beni Ganc volt izraeli védelmi miniszter: A világ nem értette meg, mekkora veszélyt jelent rá Irán
Beszámoló a magyar ellenzék tüntetéséről a közmédia székházánál, az oroszok könnyített magyarországi utazásának valódi okairól, SS-dalok énekléséről Ausztriában, Trump katasztrófát szabadíthat magára, miután alábecsüli a személye ellen irányuló iráni halálos fenyegetéseket. Témák nemzetközi lapszemlénkből.
Michal Hvorecky szlovák író: A kormányban vegytiszta szlovák kultúráról beszélnek, ami nincs
Michal Hvorecky író neofasisztának nevezett két szlovák minisztert. Most börtönbüntetés várhat rá. A Die Weltnek adott interjúban elmondja, miért főként influenszerek képviselik a pozsonyi parlamentben az egyik kormánypártot – és mit értenek tiszta szlovák kultúra alatt.
FAZ-vélemény: Az Orbán-kormány ugyan nem megbízható partner, de a német nagykövet ne avatkozzon a magyar belügyekbe
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerzője szerint egy nagykövet feladatai közé semmiképp sem tartozik az, hogy választási javaslatot tegyenek a fogadó állam polgárai számára. Az Osztrák Szabadságpárt párhuzamos világot alakított ki a médiában, írja a Frankfurter Rundschau. A Neue Zürcher Zeitung szerint már nem működik a kínai gazdasági stratégia Európával szemben, az Unió megtalálta az ellenszert. A Washington Post, a Financial Times és a Guardian a közel-keleti helyzetet elemzi. A Német Marshall-alapítvány vendégkutatója kifejti, Ukrajna aggódik Trump esetleges győzelme miatt. Dalibor Rohac elemző pedig nem érti, miként vélekedhet Donald Trump alelnökjelöltje teljesen másként a gázai, illetve az ukrajnai háborúról. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Spiegel: Olaf Scholz már nem király, de meztelen
A német a miniszterelnök már nem számít vezető erőnek az Unióban, írja a német lap szerzője.
Lengyel vendégkommentár a Der Standardban: "Ön szerint lehetetlen, hogy országában lemásolják Orbán politikáját?"
Orbán Viktor és a tekintélyuralmi magyar állam lenyűgözi az európai populistákat, köztük az Osztrák Szabadságpárt politikusait. Így volt ez Lengyelországban, ahol nyolc évbe telt, de sikerült újból a demokrácia útjára lépni – írja az osztrák lapban Bartosz Wielinski, a Gazeta Wyborcza főszerkesztő-helyettese.
Nemzetközi lapszemle: Nemzetközi biztonsági kockázatot is jelenthet az osztrák szélsőjobb térnyerése
Az Osztrák Szabadságpárt irányultsága miatt Oroszország, Irán és Kína titkosszolgálati információkhoz juthat Bécsen keresztül, írja a Neue Zürcher Zeitung. Matteo Salvini ahelyett, hogy az olasz vonatközlekedés problémáira koncentrálna, európai szélsőjobbos kapcsolatai építésével foglalkozik, írja a Times. Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója szerint a volt elnök győzelme esetén valóban kiléptetheti az USA-t a NATO-ból. Az Olasz Külpolitikai Intézet igazgatója megjegyzi, miközben a Közel-Kelet a nyílt háború szélén áll, Európa még mindig a köldökét szemléli. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Foreign Policy-elemzés: Európában a szélsőjobb immár az elfogadott politika része
Az Osztrák Szabadságpárt győzelme azt jelzi, egyre erőteljesebb és gyorsul a jobboldali hullám – írja a Berlinben dolgozó újságíró, Paul Hockenos.
Slavoj Zizek: Putyin ukrajnai bűvészmutatványa
A neves szlovén filozófus, a Londoni Egyetem egyik intézetének vezetője a józan ésszel ellentétesnek tartja, hogy Moszkva továbbra is azt állítja: önvédelemből rohanta le a szomszédos országot. A Project Syndicate-en közzétett elemzésében rámutat: sajnos, nem lehet csak legyinteni e propaganda hallatán, mivel az erősen korlátozza a siker esélyét bármiféle komoly béketárgyaláson.