Financial Times: Kamala Harris sikerrel vette a nagy akadályt
A lap szerint a párbaj döntő pillanat volt az amerikai választás szempontjából, és történelmi következményekkel járhat.
A lap szerint a párbaj döntő pillanat volt az amerikai választás szempontjából, és történelmi következményekkel járhat.
Az Európai Bizottság is kiakadt a magyar kormány migránsbuszoztatós ötletén. Ukrajnának elfogadható az a megoldás, amelyet a Mol fundált ki a Barátság olajvezeték működésének zavartalanságára. Dominóhatást vált ki, bukásra ítéli a schengeni térséget – a német határellenőrzés visszaállításának veszélyeire figyelmeztetnek több német lapban. Meg kell akadályozni, hogy Oroszország és más lator államok beleavatkozzanak a demokratikus politikába, írja egy neves elemző a Washington Postban. Nemzetközi lapszemle.
Sikerült felhúznia Donald Trumpot, aki vagdalkozni kezdett.
Az egykori Fox News-os műsorvezető feszegeti határait: legutóbb egy olyan történésszel beszélgetett az X-en közvetített műsorában, aki relativizálta a holokausztot.
Stratégiák, trükkök, hibák: miért sikeresebbek a jobboldali populisták több európai országban, mint Németországban? Ennek jártak utána a német lap tudósítói.
A neves amerikai biztonságpolitikai elemző, Max Boot szerint megint szervezkedik az Iszlám Állam. A Wall Street Journal az amerikai elrettentő erő hanyatlásának jelét látja. A Kamala Harris–Donald Trump-vita jelentőségéről ír Gideon Rachman elemző a Financial Timesban. A lap Mario Draghi EU-s versenyképességi tanulmányával is foglalkozik. Ausztria nem lazít menekültpolitikáján, írja a FAZ. Környezetvédők felháborodással fogadták, hogy egy kiszivárgott dokumentum szerint Magyarország soros elnökként azt javasolta, 20 évvel halasszák el a kerozinadó tervezett kivetését. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A francia lap Mahamat Idriss Déby csádi elnök budapesti látogatásával kapcsolatban ír arról, hogy Magyarország 200 katonát küld az afrikai országba.
Benjamin Netanjahu egyszerre igyekszik véget vetni a politikája elleni hatalmas tömegtiltakozásoknak, megbékíteni saját, szélsőjobbos minisztereit, továbbá megakadályozni a Hamász újrafelfegyverkezését, írja Yaakov Katz, a jeruzsálemi független The Jewish People Policy Institute vezető munkatársa.
Európának javítania kell a gazdasági teljesítményén, valamint hiteles geopolitikai tényezőként kell fellépnie, figyelmeztet egy külpolitikai szakértő a Financial Timesban. Putyin talán már hajlandó tárgyalni, ám csakis a saját feltételei alapján, írja a Der Standard. A Neue Zürcher Zeitung szerint Ukrajnában mindinkább egy kézben összpontosul a hatalom és egyre átláthatatlanabbak az erőviszonyok a legfelső vezetésben. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A régóta hivatalban lévő kormányfő országát kívülálló állammá tette Európában. Vajon az erősödő osztrák szélsőjobboldal vezetője, Herbert Kickl követni akarja a példáját? – kérdezi Burkhard Bischof, az osztrák lap munkatársa.
Joe Biden a hidegháborúban, Kamala Harris jóval utána szocializálódott – egy sor fontos kérdésben gondolkoznak ugyan hasonlóan, mégis más az álláspontjuk.
Az amerikai filozófus szerint azonban ha Donald Trump megnyeri az amerikai elnökválasztást, a világ populistái venni fogják az adást.
A berlini Carnegie Oroszország Eurázsia Központ igazgatója, Alekszander Gabujev egy dolgot egyértelműnek tart a kurszki betörés után egy hónappal: a Kreml kész folytatni az inváziót, mert az elnök változatlanul hisz a sikerben.
Erős emberekre szükség van, jelentette ki Trump, hozzátéve, ő maga erőből meg tudna oldani számos nemzetközi konfliktust. A szélsőjobb a német egységet és a Nyugatot fenyegeti, írja a New York Times. Nem lehet csak úgy lezárni az Ukrajnán áthaladó gázvezetéket, jegyzi meg az Economist. Szlovákiában tovább feszül az ellentét a kulturális élet szereplői és a kultuszminiszter között. Egyre jobban kirajzolódnak a multikulturális társadalmak következményei, jelenti ki a Washington Post elemzője. Az ukrán kormányátalakításról ír a Die Welt. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A. G. Sulzberger szerint, ha Donald Trump visszatér, Orbán Viktor kottájából játszva léphet majd fel a független sajtóval szemben.
Trumpnak nem érdeke, hogy igazságosabb, erőteljesebb és fenntartható legyen az Egyesült Államok gazdasága, állítja Stiglitz.
Rombolással jár, ha a politika tetszés szerint beleavatkozik a gazdaságba, írja a Die Presse az európai autógyártásról írt elemzésében. Közéleti személyiségek indítottak petíciót az osztrák Szabadságpárt ellen, számol be róla a Neue Kronen Zeitung. Trump nem tud mit kezdeni Kamala Harrisszel, állapítja meg a Guardian. A republikánus elnökjelölt európai politikai kapcsolatairól, többek közt az Orbánhoz fűződő viszonyáról ír az Euronews. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Mindenkinek az lenne az érdeke, hogy Németország erősebb és magabiztosabb legyen, leszámítva természetesen Putyint, jelenti ki a hírügynökség jelentése.