Nem világos, mi áll Orbán Viktor elhatározása mögött, hogy könnyített eljárással juttatná uniós vízumhoz az orosz és a belarusz állampolgárokat, de az látszik belőle, hogy a magyar miniszterelnök megkérdőjelezi az egész schengeni rendszert.
Roger Boyes, a lap újságírója úgy látja, bárki is lesz a következő elnök Amerikában, az ukránoknak nyújtandó védelem a Nyugat számára már nem lesz olyan kulcsfontosságú, mint idáig.
Több fronton is konfliktusok feszülnek a magyar kormány körül az Európai Unióban. Ezekről ír a Politico mellett, a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Bloomberg is. A Donald Trumpot támogató üzleti köröknek is meg kellene fontolniuk, mibe teszik a pénzüket, írja a Financial Times. A Die Presse kommentárja szerint Németország gyenge láncszem Európa szívében. A Guardian a venezuelai választásokról ír. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A lap újságírója szerint viszont a republikánusoknak fel sem tűnik az ellentmondás világképükben. Ez van – állítja – ha valaki úgy fogalmaz meg véleményt, hogy mindegy mit, csak az ellenkezőjét mondja politikai ellenfelei mondásainak.
Európa képes túlélni az orosz olaj nélkül, és ez alól Magyarország, Szlovákia és Csehország sem kivétel, azzal együtt is, hogy ezek az országok megpróbáltak lobbizni, hogy kapjanak felmentést az orosz olajimportra vonatkozó EU-s korlátozás alól, írja Martin Vladimirov, a Center for the Study of Democracy nevű közpolitikai intézet energia- és klímakérdésekre szakosodott programjának igazgatója.
Kicsit sem Ursula von der Leyen kedve szerint való Várhelyi újbóli jelölése, írja a Politico. A Frankfurter Rundschau szerint az EU-ra nézve kockázatos, hogy Magyarország megnyitotta a határait az orosz vendégmunkások előtt. A turbulens amerikai belpolitikai helyzetről, az amerikai legfelsőbb bíróság Joe Biden által tervezett átalakításáról ír a The Washington Post, a The Wall Street Journal és a Financial Times. Nemzetközi cikkválogatásunk.
A magyar kormányfő sorra vonja magára az uniós partnerek haragját, de tudatosan. És csak lovat ad alá, hogy Brüsszel álma az, hogy teljesen szabályozza a közösség életét. Az EU bírálóinak ugyan nincs igazuk, viszont jó okuk van arra, hogy elégedetlenkedjenek. Ezt a kettősséget fejti ki legújabb véleménycikkében Thomas Schmid, a jobboldali lap volt főszerkesztője.
Az orosz sportági szövetségek úgy állítják be, hogy az olimpián a nyugati bojkott áldozatai lettek. Sok sportoló mégis szívesen ott lett volna Párizsban, ám a hatalom nem engedte – írja cikkében a Die Zeit orosz származású újságírója.
A Bloomberg szerint Trump öreg és megfáradt kampányt folytat Kamala Harris ellen. A demokraták feleslegesen csinálják a felhajtást a republikánusok számára kidolgozott cselekvési terv, a Project 2025 körül, írja a Wall Street Journal. Oroszország könnyűszerrel kijátszhatja, hogy Ukrajna az év végén leállítja az orosz gáz tranzitszállítását, állítja a Financial Times. A Guardian újságírója szerint Joe Biden egyáltalán nem béna kacsa. A Die Welt külpolitikai újságírója szerint a Hezbollah olyan küszöböt lépett át a Golan-fennsíkra mért támadással, amit Izrael nem hagyhat annyiban. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Budapestnek sürgősen pénzre van szüksége, Brüsszel pedig nem fizet. Peking ajánlkozik partnernek. A magyar kormány figyelmen kívül hagyja függővé válásának a növekvő kockázatát.
Két hírügynökség, az AP és a Bloomberg is beszámol Orbán Viktor tusványosi beszédéről. A Die Presse a NER gazdasági működését elemzi, különös tekintettel a külföldi cégekkel szemben folytatott kiszorítósdira. Nincs olyan külföldi politikus, aki annyira megosztaná Ausztriát, mint Orbán Viktor, írja az osztrák lap egy másik cikke. A Guardian az izraeli események amerikai politikára gyakorolt hatását elemzi. Válogatás a világlapok cikkeiből.
A kormányfő mesterien oszt meg és uralkodik, írja a német lap szerzője.
A Wall Street Journal cikke szerint ha ismét győzne a volt elnök, új alapokra helyezné az együttműködést az ukránokkal és Oroszországgal szemben is keményebben lépne fel. A New York Times viszont pont azt rója fel a Trump-kampánynak, hogy semmit nem lehet arról tudni, hogyan vetne véget a háborúnak.
A lap szerint volt, aki szívesen utazott volna Magyarországra.
Nyikita Hruscsov dédunokája szerint Vlagyimir Putyint, amikor megtámadta Ukrajnát, az vezérelte, hogy nem kapta meg az általa szükségesnek tartott figyelmet a Nyugattól, ezért megmutatta, mire képes erőszakkal.
A magyar kormányhoz kapcsolódó magyar szélsőjobb orosz mintára homofób dezinformációt vetett be a választási kampány során, állapította meg egy civil vizsgálat. Az EP-képviselővé választott antifasisztáról, Ilaria Salisról ír a Die Zeit. Az Economist nagy gondnak nevezi, hogy Németország nem áll Európa élére. A Times szerint Giorgia Meloni a margóra szorult. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A brit lap riportban számol be a Tisza Párt és a pártelnök politikai mozgásáról.
Teljesen egyértelmű, hogy a szovjet típusú hadigazdaságban messze nem olyan rózsásak az állapotok, mint ahogyan azt Moszkva el akarja hitetni, ezzel együtt többet kell tenni, hogy a Kreml észhez térjen – írja a The Guardianben megjelent közös cikkében a svéd, a dán, az észt, a finn, a lett, a litván, a holland és a lengyel pénzügyi tárca vezetője.
A Magyarországgal kritikus EU-s jogállami jelentéssel foglalkozik a Süddeutsche Zeitung, a Die Zeit és a Politico. A Frankfurter Allgemeine Zeitung azt írja, hogy olyan helyzet állt elő, melyben Putyinnak még az is kedvez, hogy a franciák le akarnak válni a dúsított uránium előállításában Oroszországról. A Guardiannek nyilatkozott az ukrán hadsereg új főparancsnoka. A Hamasz és a Palesztin Hatóság megállapodásáról, valamint Kamala Harris esélyeiről ír a Wall Street Journal. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az autokraták pontosan tudják, hogy a saját népük jelenti a legnagyobb fenyegetést a hatalmukra nézve, ezért folyamatosan hazudoznak, hogy ezzel is cinizmust és egykedvűséget váltsanak ki, és távol tartsák a tömegeket a közélettől.
