Létezik egy közel-keleti paradoxon, amely könnyen vezethet a mostaninál is súlyosabb regionális konfliktushoz, írja a lap, és hozzáteszi, az erőszak híveit nehéz megfékezni.
A minnesotai kormányzó Orbánról formált véleményével messzebbre ment, mint Joe Biden. A Wall Street Journal vezércikke azt állítja, Donald Trump nem tudja, miként reagáljon Kamala Harris egyre fokozódó népszerűségére. A Daily Telegraph szerint Putyin az egyik katasztrófából a másikba tántorog. Egy osztrák emberi jogi szervezet szerint szerint nem a szigorú határellenőrzés miatt esett vissza az illegális határátlépők száma a magyar-osztrák határon. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az orosz ellenzéki, akit kirakatperben 25 év börtönre ítéltek, a Die Zeitnak mesélte el, két és fél év fogság, közel 11 hónap magánzárka után hogyan hagyhatta el az omszki büntetőtábort, ahol raboskodott. Az utolsó pillanatig azt hitte, hogy hamarosan kivégzik.
Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport nevű washingtoni kockázatelemző intézet európai igazgatója szerint a Patrióták Európáért pártcsalád megalakítása, és annak az EP-ben elfoglalt helye politikai siker.
A Washington Post, a Guardian, és a Wall Street Journal is elemzi, mit jelent az, hogy Tim Walz lett a demokrata alelnökjelölt. Utóbbi lap az ENSZ palesztin segélyszervezete körüli botránnyal is foglalkozik. A bangladesi helyzetet elemzi a Financial Times. A kínaiakon úrrá lett a blokádfóbia, írja a Times szerzője. Kockáztatja-e Orbán a magyarok utazási szabadságát, kérdezi a Die Presse kommentárja. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az amerikai professzor szerint a magyar miniszterelnök több mint Vlagyimir Putyin egyszerű gyalogja.
A német lap szerzőinek véleménycikke szerint nem meglepő, hogy a magyar miniszterelnök, és Erdogan török elnök nagy téteket rak Donald Trump győzelmére.
A magyar és az osztrák jobboldal együttműködéséről ír a Reuters és a Der Standard. A brit hírszerzés volt főnöke azt állítja, Netanjahu kész súlyosbítani a helyzetet a Közel-Keleten. Ian Bremmer nemzetközi politikai szakértő szerint Hszi Csin-ping a nagyobb veszélyt Donald Trumpban látja az amerikai elnökválasztás előtt. Az orosz-amerikai fogolycsere diplomácia siker, ugyanakkor rossz példa a foglyokat ejtő diktátoroknak, írja a Bloomberg. Az Economist szerint túl kevés F-16-os gép érkezett Ukrajnába. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A magyar kormány mindezidáig adós maradt annak a magyarázatával, hogy miért terjesztette ki a kedvezményes beutazás rendszerét az orosz, illetve belarusz vendégmunkásokra is. Az Európai Bizottság szeretné tudni.
Mihail Siskin orosz író csaknem harminc évvel ezelőtt önként jött Svájcba. Ma már nem térhetne vissza hazájába. A Neue Zürcher Zeitungnak adott interjúban Svájcról, Oroszországról és a háborúról beszélt.
Hét uniós ország követeli a venezuelai választási jegyzőkönyvek közzétételét. Egy osztrák liberális expolitikus szerint hiba lenne, ha az uniós országok bojkottálnák a magyar soros elnökség programjait. A Guardian vezércikke szerint örvendetes az amerikai-orosz fogolycsere, de azért az ügyletnek vannak hátulütői is.
Egyesek szerint itt az ideje, hogy az ukránok megbarátkozzanak a Krím végleges elvesztésének gondolatával.
A bolgár politológus szerint hiába fogalmaz meg idegenellenes szövegeket például Giorgia Meloni, közbe ő maga beszél arról, hogy vendégmunkásokra van szüksége Olaszországnak.
Az oroszokkal kötött fogolycsere-egyezmény minden, csak nem hősi eposz, mert a Nyugat túl magas árat fizetett érte. Olaf Scholz kancellár az emberiesség nevében az ördöggel kötött alkut, amikor belement, hogy kiszabaduljon egy bérgyilkos. Az amerikai elnöknek Iránt kellene figyelmeztetnie, amikor Izraelt fenyegeti, ehelyett Izraelt próbálja csillapítani. Egyebek közt ezek a kiemelt témák a világsajtóban.
Amikor Irán áprilisban megtámadta Izraelt, a világ nagy háborútól tartott a Közel-Keleten. A zsidó állam válasza azonban nagyon óvatos volt. A Hamász vezetőjének teheráni meggyilkolása után Irán újabb közvetlen támadással fenyegetőzik. Tzachi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadó a Die Weltnek adott interjúban arra figyelmeztetett, hogy Izraelnek fogytán van a türelme.
Elkerülhetetlenné vált, hogy bűnözőket ártatlanokra cseréljenek ki, de a két oldalt messze nem lehet egy lapon említeni – írja a The Washington Post vezércikke.
A nagyszabású orosz–amerikai fogolycseréről ír a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap kommentárjának szerzője szerint a Nyugat nagy árat fizet majd a diplomáciai akcióért. A veszélyek évét látja a Time szemleírója. A Reuters, a Bloomberg és a Financial Times a magyar–szlovák–ukrán olajvitával foglalkozik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Bizottság szerint jelenleg nem fenyeget olajhiány sem Magyarországon, sem Szlovákiában, adja hírül a Bloomberg.
Orbán Viktor azt reméli, hogy kibekkelheti a háborút, és utána ismét normálisan kereskedhet Moszkvával. Ám éppen a tranzitszállítások bizonytalan jövője mutatja, mennyire veszélyes ez a stratégia, írja a lap.
A Barátság kőolajvezeték elzárásának következményeit elemzi a Süddeutsche Zeitung. Az Orbán-rendszer egyebek közt a baráti sajtó segítségével tartja fönn hatalmát, írja az AP cikke. A Bloomberg Giorgia Meloni kínai látogatásával foglalkozik. Trump félretette a republikánus think tank által kidolgozott Project 2025 tervet, írja a The Wall Street Journal. Az amerikai lap és a The Guardian a kiéleződött közel-keleti helyzettel is foglalkozik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
