Nemzetközi lapszemle: Trump nem farolna ki győzelme esetén Ukrajna mögül tanácsadói szerint
A Wall Street Journal cikke szerint ha ismét győzne a volt elnök, új alapokra helyezné az együttműködést az ukránokkal és Oroszországgal szemben is keményebben lépne fel. A New York Times viszont pont azt rója fel a Trump-kampánynak, hogy semmit nem lehet arról tudni, hogyan vetne véget a háborúnak.
Die Presse
Magyar Péter fenntartja azt a véleményét, hogy kár az EU-nak befagyasztania a Magyarországnak szánt támogatásokat, mert az csak az eredeti szándékkal ellentétes hatást vált ki.
Az osztrák lap összeállítása úgy mutatja be a Tisza Párt vezetőjét, mint aki az utóbbi tíz év legnagyobb fenyegetését jelenti a Nemzeti Együttműködés Rendszerére. Magyar elmondta: szinte teljesen biztos benne, hogy két év múlva legyőzik a Fideszt, az országban politikai, jogi és erkölcsi válság van.
Ugyanakkor az nem jó taktika, hogy az EP sorozatban hoz határozatokat Orbán ellen, mert azt a politikus kihasználja itthon. Olyan propagandát alkalmaz, amely stílusában Oroszországot, sőt majdnem Észak-Koreát idézi. Az pedig különösen hátrányos, hogy Brüsszel a korrupció és a jogállami normák megszegése miatt milliárdokat zárol.
Ő éppen a korrupció elleni küzdelemhez várna több segítséget az Uniótól, mert nehéz úgy harcolni, hogy a gazdaság oligarchák kezében van.
Euractiv
Az európai nemzeti parlamentek általában nemigen tudnak véleményt nyilvánítani a soros magyar elnökségről, ám most itt a lehetőség: Budapesten ülésezik vasárnap a COSAC, az európai kérdésekben illetékes parlamenti bizottságok vezetőinek konferenciája, így bőven lesz mód kifejezni az elégedetlenséget, amiért Orbán Viktor a hónap elején olyan páriákkal ült le tárgyalni, mint Putyin.
Anton Hofreiter, a Bundestag illetékes testületének vezetője szerint a fórum egyik legfőbb üzenete az lesz: erősen rajta tartják a szemüket azon, hogy a magyar politikus mit művel orosz kollégájával. Egyben már eddig is igen kemény álláspontot foglaltak el a magyarországi jogállam megsértése miatt. Úgy fogalmazott, hogy az orbáni politika az ő köreikben teljesen elszigetelődött.
Ugyanakkor a tiltakozás jeleként a svéd és a lett illetékes ott sem lesz a tanácskozáson.
Neue Zürcher Zeitung
Egyre inkább akadozik az orosz offenzíva, ezért a Kreml fokozatosan a hibrid háborúra helyezi a hangsúlyt, ami egyrészt terrortámadásokat jelent nyugaton, illetve egy újfajta dezinformációs hadjáratot – utóbbihoz a revizionista Orbán Viktor jelenti a fő támaszt az EU-ban – írja a Neue Zürcher Zeitung.
Putyin azt akarja elérni, hogy a nyugati társadalmak faroljanak ki Ukrajna mögül. Azt sugallja továbbá, hogy békét szeretne, és ezzel megzavarja a nyugati közvéleményt, miközben igazi céljai nem változtak. Itt lép a képbe a magyar kormányfő, aki Moszkva és Peking követője.
A „békediplomácia” azt kívánja elérni, hogy mindenkit meggyőzzön: az orosz elnökkel lehet értelmesen beszélni, csak azt nem szabad követelni tőle, hogy vonuljon ki teljesen a meghódított területekről. Illetve, hogy lehetetlen az ukrán győzelem, ezért a háborúnak csak úgy lehet vége, ha engedményeket tesznek az oroszoknak.
Orbán Kijevben nem kevesebbet követelt, mint hogy Zelenszkijék hirdessenek egyoldalú tűzszünetet, szolgáltassák ki az országot az orosz terrorállamnak. Alapos a gyanú, hogy abban bízik: így közelebb kerülhet ahhoz, hogy visszakaphatja Kárpátalját. De Putyin nem érné be Ukrajnával, hiszen régóta készíti elő a támadást az egész Nyugat ellen.
Ehhez tengelyt alkot Iránnal és Észak-Koreával, Kína helyeslése mellett. Agresszív törekvéseit elősegíti, hogy a Nyugat önmagának vág alá, például a teljesen felesleges francia választással, továbbá a Biden indulása körüli hercehurcával. Putyin megerősítve látja, hogy az ellenség ereje végére ért, itt az idő bevinni neki a végzetes döfést.
Ha a demokráciák nem szállnak szembe vele határozottan, akkor a saját fennmaradásukat teszik kockára. Csakis az vezet el a békéhez, ha segítenek győzni az ukránoknak.