A magyar kormány megérzi, hogy az Európai Unió bekeményített, ám ettől még minden nap ötször megteszi az utat a semmibe a felcsúti kisvasút – az elpazarolt európai támogatás jelképe. Ezt írja a lap munkatársa Katrin Pribyl, aki a minap elkísérte Magyarországra Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselőt.
Március közepén adott ki nemzetközi elfogatóparancsot a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Vlagyimir Putyin és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi biztos ellen gyermekek elhurcolása miatt. Lvova-Belova olyannyira érintett az ukrán gyerekek „oroszosításában”, hogy maga is örökbe fogadott egy tizenhét éves fiút. A Szabad Európa ukrán kiadása utánajárt a tinédzser családi hátterének és Moszkvába kerülésének körülményeiről is beszámolt.
Kirill Rogov orosz politológus, a bécsi Humántudományi Intézet munkatársa szerint ez kell ahhoz, hogy vége legyen a háborúnak. A cikk az Economistban olvasható.
Több amerikai lap is foglalkozik a Fox News tévécsatorna és a Dominion választáslebonyolító cég pereskedésével. A Wall Street Journal szerint a történet arról is szól, hogy "nem szabad bizonytalan kijelentéseket tenni, csak azért, mert a közönség ilyeneket akar hallani". Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Orbán Viktor politikai főtanácsadója ugyanakkor a Washington Timesnak azt mondta, jelenleg nem könnyű az Egyesült Államok szövetségesének lenni.
Iryna Mudra véleménycikkben érvel amellett, hogy egy agresszor ország vagyonát el kell kobozni, ezért a nyugati demokráciáknak nem kellene az évtizedes nemzetközi normákhoz ragaszkodniuk háború idején.
Jeruzsálem miatt elakadtunk, magyarázza az izraeli-palesztin viszony kilátásait Tom Segev, aki szerint a mai izraeli belpolitikai helyzetet meghatározó igazságügyi reform a "jobboldali, rasszista, antidemokratikus ideológia elleni küzdelemről szól".
Tényleg járt Putyin a fronton? A Krím nem maradhat orosz kézen, az nem lenne igazságos. A Kínai Kommunista Párt "csodafegyverei" az illegális rendőrörsök. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Az Egyesült Államok magától értetődően és eredményesen kezdett kommunikálni a magyar választókkal. Mégpedig azon a felületen, ahol emberemlékezet óta csak a kormány szólal meg: közterületen.
A Nemzetközi Beruházási Bankot úgy ütötték ki az amerikaiak, hogy a pofon szelét Orbán Viktor is érezhesse - írja az e heti HVG, amely az amerikai–magyar kapcsolatok időnként riogató szellemvasútjára invitálja olvasóit.
Országaik között feszült a viszony, de most együtt hajtott fejet a hősök emlékműve előtt a lengyel, az izraeli és a német elnök.
A neves bolgár Kelet-Európa-szakértő a Die Weltnek azt mondta, e pillanatban fogalma sincs, milyen rendezés jöhet, ha egyszer véget ér a háború. Abban azonban biztos, hogy nem lehet visszatérni a korábbi nemzetközi viszonyokhoz.
Az amerikai jobboldali média Magyarországot Brüsszel és a nyugati világ alternatívaként állítja be, ahova már a pápa is elismeréssel látogat.
Interjút adott a Novaja Gazeta Europe-nak Ljudmila Naruszova, a Duma felsőházának tagja, aki legutóbb arra a törvényjavaslatra mondott nemet, amely a katonai behívások rendszerét módosította – ezt, mint mesélte, a tisztítóban megköszönték neki. A politikus elmondta, miért tartja elképzelhetetlennek, hogy kiszálljon a politikából, és beszélt az orosz elnökhöz fűződő kapcsolatáról is.
A francia lap riportjának egyik megszólalója, egy munkaügyi szakember azt állítja, hogy az Európán kívülről Magyarországra egyre nagyobb számban érkező munkavállalók nagy része nem is tervezi a hazatérést. Bármit is bizonygat Orbán Viktor.
Átalakítja egész tervezési rendszerét a NATO, hogy keleti határain azonnal léphessen, ha kell, ne csak felmentő seregként várják. Németország kezdeményezte, hogy az EU az orosz nukleáris ágazatra is terjessze ki a szankciókat. Miért kapott Angela Merkel kitüntetést? Válogatás a világsajtó írásaiból.
Az unió költségvetési biztosa, Johannes Hahn arról tájékoztatta a német szabad demokraták egyik EP-képviselőjét, Moritz Körnert, hogy – a korábbi brüsszeli bejelentésekkel ellentétben – Magyarországnak nem kell visszafizetnie az uniós támogatásokat azokra az időkre, amikor elvileg már életbe lépett a jogállami mechanizmus, de még nem alkalmazták, mivel vártak az Európai Bíróság döntésére a magyar–lengyel fellebbezés ügyében.
A Die Weltnek nyilatkozó Kaplan szerint teljesen valószínűtlen, hogy az oroszok győzzenek a háborúban. Azt is leszögezi, az önmagában nem volna elég, ha valaki más lépne a jelenlegi orosz elnök helyébe.
A külföldi lapokban kiemelt figyelmet kap az ukrán gabonaimport körül kirobbant vita. Európában hét éve nem volt ilyen súlyos az illegális bevándorlás miatti helyzet. Thomas Péterffy dollármilliárdos nem támogatja tovább Donald Trump legnagyobb republikánus ellenfelét. Válogatás a világlapok írásaiból.
Eli Salzberger, a Haifai Egyetem jogállamisággal foglalkozó intézetének vezetője azt mondja, ha manapság puccsra készülsz, akkor már nem kell komoly erőket felsorakoztatni vagy embereket megölni. A független bíróságokat kell felszámolni, minden más csak utána jön.
