Megalázás, kiközösítés, elhallgatott sérülések a magyar oktatás mindennapjaiban
1028 panasz érkezett tavaly az Oktatási Jogok Biztosához.
1028 panasz érkezett tavaly az Oktatási Jogok Biztosához.
Dr. Tóth Ágnes azt követően állt fel, hogy a kormányközeli Alapjogokért Központtól érkezett dékán elbocsátott két oktatót, aminek hatására tíz további tanár mondott fel az intézménynél.
A józsefvárosi intézménybe hátrányos helyzetű tanulók jártak, most más intézményekbe tették át őket.
Bár szinte közhely, hogy akkor lehet sikeres a gyerekek nevelése, ha a pedagógusok és a szülők kölcsönösen partnernek tekintik egymást, sokszor a partnerség helyett a bizalmatlanság jellemző a kapcsolatukra. Egyszerre jellemző, hogy alig van kommunikáció a felek között, és az, hogy ha van, akkor az a tanárok számára akár kifejezetten zavaró éjszakai vagy hétvégi telefonokat és üzeneteket is jelenthet.
Szinte teljesen lemond a mai oktatási rendszer a tanulási nehézséggel küzdőkről, pedig létezik megoldás. Igaz, ahhoz több szakember kellene.
Az egyik tanár azt írta, a "soha nem látott béremelésnek" köszönhetően bruttó 22.888 forinttal nő a fizetése januártól, úgyhogy azt sem tudja, sírjon-e vagy nevessen.
Lejárt a határidő, ezért volt muszáj tanítási időben hazaküldeni mindenkit.
A soroksári iskola titkára szerint azért nem kell attól tartaniuk, hogy a megyei kormányhivatal visszavonja az engedélyüket, mert előbb találnak új épületet, mint hogy egy ilyen folyamat végigmenjen. Az iskolavezetés egyébként szeretné visszaszerezni a jelenlegi épületet.
Szeptember 15-ig kapják meg a státusztörvény alapján írt új szerződésüket az oktatásban dolgozók. Van, aki már megkapta, más még várakozik. A hvg360 kérésére egy tanár elküldte a most kézhez kapott dokumentumot, amit nyilvánosságra hozunk. Azt mondta, nagyon csalódott attól, amit lát.
Ott Ferenc "nem akart farkast kiáltani".
A válaszadást azzal kenik el, hogy nem csak főállású pedagógusok tartanak órát, hanem például egyre több az óraadó.
Dermesztő hatása lehet a státusztörvénynek - erről beszélt a hvg360-nak Zeller Judit, a TASZ jogásza, akit arról kérdeztük, az új szabállyal hogyan változnak a tanárok jogai, más helyzetbe kerülnek-e a diákok, és hogy milyen jogok sérülnek pontosan a tanárhiány miatt. A státusztörvény végrehajtási rendelete egyébként elég nagy teret ad az iskoláknak: pedagógus végzettség nélkül is ki lehet állni a katedrára, és az sem kizárt, hogy a filozófiatanár tanítsa a történelmet.
A távozó tanárok szerint veszélybe került a szakmaiság.
A Budapesti Corvinus Egyetemen csak a napokban derült ki, hogyan váltható ki a korábban diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga.
Megpróbálják visszaszorítani a digitalizációt, mert szerintük nincs jó hatással a diákok tanulására.
Hirtelen és rendkívüli mértékben megnőtt a pedagógushiány 2016 után csaknem minden képzési és településtípusban, a fővárosban a leglátványosabban.
Van, ahol csak a napköziztetés vagy felügyelet a feladatuk, de az is előfordul, hogy eseti helyettesítésekre, tanórák megtartására is beosztják őket.
Elvetni vagy megreformálni? Forrnak az indulatok az egyetemi alapítványok körül. A vitában szélsőséges vélemények is elhangzanak. Ebben a cikkben a helyzet elemzése után néhány reformjavaslatot fogalmazunk meg. Egy biztos: a tét óriási. Bőgel György, a Közép-európai Egyetem docense és Mátyás László, a Közép-európai Egyetem tanára véleménycikkét közöljük, amelyet vitaindítónak szánnak.
Szerintük nem életszerű előre megmondani, amikor a forgalomtól sok minden függ, hogy pontosan hol és mikor lesz vége egy tanórának.
Ha csak 10 tanár mondott le egy tankerületben, hogyan vehettek fel tízszer annyi embert? Próbáltuk megfejteni a számokat.