Az utóbbi két évben, bár csökkenő ütemben, de továbbra is folyamatosan, évi pár száz fővel nő a külföldön tanuló magyar diákok száma, a 2022/2023-as tanévben több, mint 16 ezer magyar diák tanult külföldi egyetemeken. Bár ez az összes felsőoktatásban tanuló magyar diáknak mindössze 7 százaléka, a legjobb középiskolákból továbbra sem ritka, hogy a végzős tanulók több, mint ötöde külföldi egyetemen folytatja tanulmányait.

„A növekedés csökkenő ütemében vélhetően nagy szerepet játszik a hazai gazdasági helyzet, és ezáltal a családok csökkenő rendelkezésre álló jövedelme is. Az Engame Akadémia diákjainál is többször fordul elő az elmúlt időszakban, hogy a korábbi tervekhez képest mégsem tudja a család megfinanszírozni a külföldi tanulmányokat” – tette hozzá Nádas Rita, az – elsősorban magyar középiskolások külföldi továbbtanulására felkésztő – akadémia oktatási vezetője.

Egy korábbi Engame-kutatás szerint a középiskola után külföldi egyetemekre jelentkező tanulók egyharmada biztosan nem itthon képzeli el a jövőjét, nagyjából ugyanennyien nem tudják még, hogy maradnak-e a célországban, vagy hazajönnek, és csak mintegy harmaduk az, aki úgy tervezi, hogy mindenképp hazajön. Nádas azonban hangsúlyozta, hogy ma már a fiatalok nem feltétlenül gondolkodnak a hosszú távú letelepedésben egy országban, inkább az adódó lehetőségek, projektek szerint rendezik be az életüket.

Engame

A magyar diákok körében továbbra is változatlan az öt legnépszerűbb célország listája, a sorrend azonban nem a régi:

Az első és második helyen továbbra is Ausztria (3633 diák) és Németország (2908 diák) szerepel, amelyek az ingyenes képzések, a közelség és a – főleg Németországban – színvonalas egyetemek miatt töretlen népszerűségnek örvendenek a magyar diákok körében.

Engame

Várható volt, hogy a harmadik helyet előbb-utóbb átveszi Hollandia az Egyesült Királyságtól, ez a 2022/2023-as tanévben meg is történt.

Az előző tanévhez képest 23 százalékkal, 2433 főre nőtt a Hollandiában tanuló magyar diákok száma, ez az érték majdnem háromszorosa az öt évvel ezelőtti 853-nak. A megfizethető (évi 2314 euró) tandíj, a magas színvonalú oktatás (10 egyetem a világ legjobb 200 egyeteméből, pl. Delft University of Technology vagy a University of Amsterdam) és a nagy számú angol nyelvű képzési választék tette a Brexit után nem csak a magyar, hanem az EU-s diákok kedvencévé az országot. Ha az elmúlt 6 év átlagos trendjét figyeljük 2 év múlva már akár a második, 3 év múlva pedig akár a legnépszerűbb célországgá is válhat Hollandia, maga mögé utasítva Ausztriát és Németországot.

Engame

Egyre nagyobb gondot okoz azonban a lakhatás, amit új kollégiumok építésével próbálnak ugyan kezelni, de nem sok sikerrel. A közelmúltban fel is vetődött az angol nyelvű képzések vagy az itt tanuló diákok számának csökkentése, melyet még az ASVA és SRVU, Amszterdam két legjelentősebb diákszövetsége is szorgalmazott. Szerintük csökkenteni kell az angolul kínált képzések számát, elsősorban gazdasági és üzleti területen, ezzel korlátozva a külföldi diákok számát, ezzel a kormányhoz is fordultak. A javaslat szerint nemcsak a lakhatási probléma, de a túlzsúfolt előadótermek, a holland nyelv visszaszorulása és az általános oktatási színvonalcsökkenés is komoly következménye a túl sok külföldi jelenlétének. Nem beszélve arról, hogy a holland diákok egyre növekvő versenyhelyzetbe is kerülnek amikor a munkaerőpiacon a legjobb állásokért indulnak.

A korlátozást támogató kormány azonban júliusban megbukott, így az új kormány novemberi megalakulásáig legalább várni kell, hogy megtudjuk milyen irányban folytatódik a gondolkodás a témában, egy esetleges szigorítás pedig még később tud csak életbe lépni. Nyáron online konzultáció volt a témáról az egyetemek körében. A Hollandiába vágyó diákok így legalább egy kis időre fellélegezhetnek, de mindenképp várható változás e téren.

A negyedik helyre visszacsúszott Egyesült Királyságban sok változás nincs, az ország felsőoktatása továbbra is a világ egyik legerősebbike (27 egyetem a top 200-ban) a Brexit óta megváltozott finanszírozási feltételek miatt mégis meredeken csökken a szigetországba jelentkező európai és egyben magyar diákok száma. A magyar felvételizők száma a 2010-es évek elején még 1100 körül volt, a 2022/23-as tanévre mindössze 315 magyar diák jelentkezett brit egyetem alapképzésére.

Engame

Az EU-ból érkező diákok számára a legnagyobb akadály természetesen a tandíj és a megélhetési költségek magas összege, illetve az orvosi szakokon a külföldi diákok számának korlátozása. Míg a Brexit előtt az EU-s diákok is átlagosan 9 ezer font tandíjat fizettek, illetve a helyi diákokhoz hasonlóan diákkölcsönre is jogosultak voltak, a mostani díjak akár a 38 ezer fontot is elérhetik, és már nincs lehetőség a kedvező diákhitel felvételére. Szigorodtak továbbá a vízum és bevándorlási szabályozások, ami plusz terhet jelent. Mivel alig jelentkeznek új diákok, éves szinten húsz százalék feletti mértékben csökken az ott tanuló magyarok száma. Amíg a feltételek nem javulnak, azon belül is amíg nem lesz újra elérhető a kedvezményes diákhitel, nem várható változás.

Az ötödik helyre befutó Dániát illetően ugyan korábban okozott némi bizonytalanságot a kormány 2021-es döntése, miszerint csökkentik az angol nyelvű képzések számát, ám ezt a szigorítást most nemcsak visszavonták, de még nyitni is szeretnének, még több nemzetközi diákot fogadnának az oktatásban. Bár ezek új fejlemények, még nem látszanak a 2022/2023-as adatokon, vélhetően a következő évektől újra növekedésnek indul Dániában tanuló magyar diákok száma, ami az utóbbi években már ezer fölött volt. Bár a megélhetés költsége itt is jóval magasabb, mint itthon, de az oktatás ingyenes és magas színvonalú, erős egyetemek várják az érdeklődőket, ráadásul európai országként elérhető távolságban is van.

A Brexit utáni átrendeződés nyomán egyébként a többi skandináv ország is várhatóan népszerűbb lesz a diákok körében. Finnország nemrég bejelentette, hogy a nem EU országból érkező diákokra vonatkozó tandíj emelkedni fog, ami viszont éppen az EU diákok számára jelenthet több lehetőséget.

Az anyanyelvi angol képzéseket keresők között növekedni látszik Írország, mint lehetséges célország. Az ország gazdasági környezete stabil, és alacsony bűnözés, biztonságos életmód jellemzi.  Írország az egyetlen olyan nyugat-európai ország, ahol megfizethető áron több egyetemen is elérhető angol nyelvű orvosi, állatorvosi képzés, bár ezekre a felvételi eljárás különösen szelektív.

Az Egyesült Államokat illetően jelenleg egy kisebb növekedés látszik, vélhetően ugyancsak a Brexittel összefüggésben. Bizonyára befolyásolja a családok döntését, hogy a világ legtöbb top egyetemét adó országban tanulni komoly anyagi megterhelés, a felvételi folyamat intézményenként eltérő és meglehetősen bonyolult, és ne feledkezzünk el a földrajzi távolságról sem. (Az elmúlt években, a külföldi továbbtanulás szempontjából stabilan az ötödik helyet foglalja el, de itt már kissé a seniorabb diákok felé tolódik el a hangsúly, az Open Door statisztikái szerint 11,5 százalékuk mester, 72 százalékuk pedig doktori képzésben van.)

A nemzetközi felsőoktatási paletta tehát továbbra is, sőt egyre inkább mozgásban van. Érdemes ezért több opcióban gondolkodni, a változásokat szinte napi szinten követni kell, hiszen nemcsak a gazdasági helyzet változik, de mint látható, a nemzetek kormányai is komoly hatást gyakorolnak az elérhető képzések számát, tanítási nyelvét illetően – és akár egy-két év alatt is óriási változások történhetnek.