Az OECD idei, szeptemberben kiadott Education at a Glance 2023 című jelentése lesújtó képet mutat a magyarországi oktatásról. Sereghajtók között vagyunk az oktatásra fordított kiadásokban, a diplomások arányában, a pedagógusok fizetésében és egy sor más mutatóban. A jelentésből Nahalka István oktatáskutató emelt ki néhány elgondolkodtató adatot.

Nem véletlenül fordult például a kormányzat a 2010-es években hangoztatott „nem kell annyi diplomás”-politikája az ellenkező irányba az utóbbi években, amikor a felsőoktatás kapuit hirtelen szélesre tárták az emelt szintű érettségi, a nyelvvizsga és a ponthatárminimum eltörlésével. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát tekintve az OECD-országok között hátulról a hatodikok vagyunk.

A jelentés szerint míg 2010-ben a 15–19 éveseknek még a 92 százaléka tanult intézményes formában, 2015-ben ez az adat már csak 85, 2021-ben pedig 81 százalékuk. (A jelentés nem ír le oksági összefüggéseket, de Magyarországon az Orbán-kormány a tankötelezettség felső korhatárát 18-ról 16-ra csökkentette a 2010-es évek elején, nyilván ez van az adatok mögött.)

Az OECD négy országában csökkent jelentős mértékben az oktatásra fordított kiadások összege 2019 és 2020 között, vette észre Nahalka: Chile, Törökország és Mexikó mellett Magyarország is benne van e négyesben, nálunk 8 százalékkal lett kevesebb ez az összeg. Ezzel párhuzamosan az egy tanulóra jutó források tekintetében is e négy ország van a szégyenpadon a maga 7,2 százalékos csökkenésével.

Az oktatási költségek százalékos aránya a GDP-hez Magyarországon egyébként 4,7 százalék, ami az adattal rendelkező 27 OECD-ország között hátulról a harmadik helyet jelenti számunkra, mögöttünk csak Luxemburg és Írország található. (Luxemburg valószínűleg azért, mert az egy főre jutó GDP-je hatalmas.) Csak két ország volt az OECD-ben, amelyekben az oktatásra fordított költségek GDP-hez viszonyított aránya 2016 és 2020 között csökkent. Az egyik Magyarország (a 2015. évi adatot 100 százaléknak véve 5 százalékpontos a csökkenés), a másik Mexikó (ott 15 százalék).

A köz- és felsőoktatásra fordított kormányzati kiadások 2019 és 2020 között

OECD

Ha csak az oktatásra fordított állami kiadásokat tekintjük (ami nem azonos a teljes oktatási költséggel), annak GDP-hez viszonyított arányát vizsgálva Magyarország szintén – másik négy OECD-országgal – sereghajtó. Az adatok: Litvánia 3,5%; Luxemburg 3,3%; Görögország 3,3%; Japán 3,2%; Magyarország 3,2%; Írország 3,2%. (Luxemburg és Japán kicsi adata valószínűleg a nagy egy főre jutó GDP-vel magyarázható.)

A szűkös állami támogatás meglátszik a tanárok fizetésén is. A jelentés szerint a pedagógusfizetésekre fordított kiadások egy tanulóra számított értéke alapján (összehasonlítható árakon) 2021-ben Magyarország az OECD-országok között csak Szlovákiát és Chilét tudta megelőzni. A magyar adatok nem érik el az Európai Unióban jellemző átlag felét.

Csak Szlovákia van mögöttünk az OECD-ben abban a tekintetben, hogy mennyi az óvodapedagógusok kezdőfizetése. A középfokon az iskolai alkalmazottakra jutó költségekből egy tanulóra jutó hányad tekintetében az utolsó harmadban vagyunk az OECD-ben, a közelebbi országok közül csak Romániát, Bulgáriát és furcsa módon Észtországot előzzük meg. A középfokon, általános programban (nem szakképzésben) tanító pedagógusok átlagkeresetének a diplomások átlagkeresetéhez viszonyított aránya az OECD-országokat tekintve nálunk a legkisebb.

A középfokon tanítók kezdőfizetése tekintetében is az OECD-országok utolsó helyén vagyunk.