Húsz oldalon keresztül sorolják a civilek, hogy mi a baj a státusztörvénnyel
Már a parlamenthez került a javaslat, de a szakmai szervezetek számára továbbra is sok a nyitott kérdés.
Már a parlamenthez került a javaslat, de a szakmai szervezetek számára továbbra is sok a nyitott kérdés.
Kedd éjjel jelent meg a parlament honlapján a pedagógusok új életpályájáról szóló, de csak státusztörvényként emlegetett javaslat. A benyújtó Semjén Zsolt, előadóként a belügyminisztert jelölik.
Az új életpályamodellről szóló, státusztörvényként is elhíresült törvényjavaslat elemeit ismerteti a levél. Szó van benne a többi között a béremelésről, a szabadságok növeléséről, de arról is, hogy a pedagógusok munkaterhe a jövőben nem fog változni, és visszahozzák a fegyelmi eljárásokat, valamint jön a teljesítményalapú bérezés.
Hónapok óta tüntetnek a tervezet ellen a diákok és a tanárok is. Ha elfogadják a törvénytervezetet, akkor a fenntartó belenézhet a tanárok munkahelyi számítógépébe, táblagépébe, de akár telefonjába is. Visszahozzák a fegyelmi eljárásokat az oktatásba, és jön a teljesítményalapú bérezés is – viszont automatikus béremelést a tanároknak nem jelent a törvény elfogadása sem, azt a kormány még mindig Brüsszeltől várja.
Azt írja, nem tud új rektort kinevezni, mert a szenátus jelöltjét az általa elnökölt kuratórium leszavazta, amivel szerinte sértik "a rektorjelölt választásának a rendjét és az egyetemi önállóságot”.
A közmédia riportja úgy manipulálta a nyilatkozó tanár szavait, mintha elégedett lenne a fizetésével, holott a durva infláció miatt csak alapvető szükségletekre futja, és már a külföldre költözést kénytelenek fontolgatni.
Összesen közel negyedmillió gyerek nyaral idén különböző táborokban.
Soha nem látott mértékű fizetésemelés jön, amit eddig is csak az hátráltatott, hogy Brüsszel húzza az időt – így szól a Belügyminisztérium (BM) pedagógusnapi köszöntése.
Magyarországon ma "jó iskolába" jó családi körülmények között élő jó gyerekek járnak. Csakhogy ez egy egyenlőtlen és kirekesztő oktatási rendszer definíciója. A cél sokkal inkább az kellene legyen, hogy az iskola ne csak a jó gyerekeket akarja tanítani, és legyen mindenki számára elérhető minőségi oktatás. Részlet Szél Dávid Tabuk és dilemmák a kamaszok nevelésében című könyvéből.
Jutalmat adott az önkormányzat a Kölcsey Ferenc Gimnázium öt, tavaly ősszel a tanársztrájkban való részvétel miatt kirúgott tanárának. A kerület ezzel a gesztussal üzen a pedagógusoknak.
A fiatalok azt akarják elérni, hogy az államfő ne írja alá a jogszabályt, amennyiben az Országgyűlés elfogadja.
A pedagógust arra hivatkozva küldték el még a koronavírus járvány idején, hogy szóvá tette például azt, hogy szabálytalanul írták ki a szabadságukat. A bíróság korábban neki adott igazat, és munkahelyére is visszahelyezték, de az RTL Híradó szerint kifogásolja, hogy az általa kért kártérítésnek csak egy részét ítélték meg neki.
Ha nem tudnak megegyezni a kormánnyal, akkor az is benne van a pakliban, hogy a tanárok bojkottálják az év végi vizsgákat – beleértve az érettségik megtartását.
Diákjai történelem írásbelijét még kijavította, mielőtt azonnali hatállyal kirúgták volna. A kirúgás indoklásában szakmai minősítésének alacsony pontszámára hivatkoztak, de az, hogy szakszervezeti tag és a tanári tiltakozások aktív szervezője volt, másra utal.
Schermann Fruzsina, az ADOM Diákmozgalom elnöke hajnal 1 órakor kapta meg az arról szóló e-mailt, hogy másnap reggel egyeztetésre várják a Belügyminisztériumba.
Az üzletember három év után adja új kézbe az intézmény fenntartói jogait.
Rétvári Bence parlamenti államtitkár az egyeztetés után felmondta a propagandát majd közölte, hogy kérdezni nem lehet és elrohant.
Pintér Sándor kizárólag a pártok képviselőivel állt szóba.
Eközben az EU-s átlag javult, köszönhetően annak, hogy a tagállamok többsége – hazánkkal ellentétben – képes volt javítani.