Nemhogy megoldaná, csak súlyosbítja az oktatás problémáit a kedden benyújtott státusztörvény – reagált közleményben az 54 oktatáshoz kapcsolódó civil szervezetet képviselő Civil Közoktatási Platform (CKP). A szervezet egy húszoldalas dokumentumban szedte össze, miért tartják alkalmatlannak a javaslatot arra, hogy érdemi változást vonjon maga után a közoktatásban és miért rontaná tovább a pedagógusok helyzetét – igaz, hozzáteszik, érveiket korábban már több alkalommal kommunikálták, ezúttal csak összesítették azokat.
Már a bevezetőben leszögezik, elengedhetetlennek tartják az uniós pénzeket egy teljes körű reform végrehajtásához, de úgy látják, a források lehívásához szükséges stratégia – vagyis a státusztörvény – épp az Európai Parlament és a Tanács követeléseivel ellentétes célokat fogalmaz meg. A CKP szerint a javaslat nem megoldást, hanem tüneti kezelést jelent bizonyos problémákra, miközben a pedagógusok munkajogi helyzetét rontja, a szülők és diákok jogait pedig súlyosan sérti.
Hiányolták a civil szervezetek a törvény benyújtását megelőző társadalmi vitát, valamint a szakmai szervezetekkel való (érdemi) egyeztetést is. Az előbbi esetben ugyan a kormány nyolc napot adott a nyilvánosságnak arra, hogy véleményezze a javaslatot, a beérkezett reakciókból azonban nem tett közzé beszámolót. Több kísérlet volt a szakmai egyeztetésre is: legutóbb május 24-én vitázott Pintér Sándor ellenzéki képviselőkkel, akik tanár- és diákszervezetek tagjaival érkeztek az egyeztetésre, de a tárgyalás minden résztvevő szerint kudarcba fulladt. Azt is nehezményezik a civilek, hogy a kormány nem reagált az évek óta tartó, az elmúlt másfél évben még intenzívebbé vált tiltakozásokra – bár Maruzsa Zoltán államtitkár rendszeresen tart sztrájktárgyalásokat a szakszervezetekkel, tavaly decemberben pedig Pintér Sándor is összehívott tanárokat, igazgatókat és tankerületi vezetőket, az mostanra világossá vált, hogy ezeknek az egyeztetések érdemi eredménye nincsen.
Az új életpályamodellről szóló, státusztörvényként is elhíresült törvényjavaslat elemeit ismerteti a levél. Szó van benne a többi között a béremelésről, a szabadságok növeléséről, de arról is, hogy a pedagógusok munkaterhe a jövőben nem fog változni, és visszahozzák a fegyelmi eljárásokat, valamint jön a teljesítményalapú bérezés.
„A jogszabály nem kellően előkészített, hibákat tartalmaz” – áll a CKP közleményében, példaként pedig azt hozzák fel, hogy az óraszámokat taglaló résznél kétszer szerepel a könyvtárostanár, két különböző értékkel. Hozzáteszik, számos olyan információ – kísérődokumentum, különálló jogszabály – nem nyilvános, amely a részletes véleményezéshez szükséges lenne.
Mindezek mellett a legfontosabb problémának az intézmények, tanárok és a szülők szakmai és jogi autonómiájának csökkentését, a munkaterhek növelését, a pedagógus szakma vonzerejének további csökkentését, valamint a nevelési-oktatási munka minőségének rontását tartják. A törvény ugyanis többek között lehetőséget adna a kormánynak a tanév meghosszabbítására, akár napi 12 órára emelhetné a munkaidőt, hosszabb próbaidőt és rövidebb felmentési időt hagyna a tanároknak. A CKP hozzáteszi, bizonyos, a szakmai szervezetek által korábban is kifogásolt részek megváltoztatására kaptak ígéretet, ezek részleteiről azonban továbbra sem kaptak tájékoztatást, így számos nyitott kérdés maradt.