Nagy Erzsébeték szerint a kormány szándéka tisztán kiolvasható a költségvetés módosításából, hiszen a tanárok fizetésemelésére vonatkozó passzus csupán akkor lép hatályba, ha megérkeznek az EU-s pénzek.
A netadó elleni felháborodás hívta életre az elmúlt 13 év leginkább előremutató oktatási reformtervét, de az azóta is csak írott malaszt. A kormány 2016-ban elfogadott Digitális Oktatási Stratégiájából szinte semmi nem valósult meg. Ez különösen fájón mutatkozott meg a Covid idején, és a helyzet ma sem jobb.
A modellt váltott felsőoktatási intézmények vezetői azért érzik igazságtalannak az Európai Bizottság döntését, mert úgy vélik, az új struktúrában versenyképesebbé vált az intézményük.
A tantestületek is egy sor jogosultságukat elvesztenék, jöhetnek a vándortanárok.
Az intézmény bevezetése óta mindössze négy alkalommal merült fel annak a gyanúja, hogy az iskolaőr túllépte volna a hatáskörét.
A kormány honlapjára töltötték fel a jogszabálytervezetet, melyben részletezik a pedagógusok béremelésének terveit, a köznevelési foglalkoztatási jogviszony bevezetését és más változtatásokat. Mindent lehet véleményezni, az észrevételeket március 10-ig, e-mailben várják.
Nem volt hajlandó portfóliót írni, és nem hajlandó vállalásokat megfogalmazni a teljesítményértékeléséhez az egyik legjobb vidéki gimnázium tanára, korábbi igazgatója. Elkeseredett posztban írta meg, hogy bár három éve van még a nyugdíjig, de elkezd munkát keresni.
A rendszer 2013-ban indult, azoknak, akik eddig halogatták a dolgot, még november 25-ig van idejük elkészíteni és beadni a portfóliót. Már ha addig el nem törlik az egészet, mert jön helyette a teljesítményértékelés.
Évente kell ezentúl értékelni minden tanár teljesítményét egy 100 pontos skálán, ebből maximum 30 pontot kaphat a pedagógus a személyes céljaira, 70-et pedig központilag meghatározott szempontokra. Az általunk megkérdezett igazgatók szerint az új rendszer nem megvalósítható, és nem lehet objektív. Most úgy tűnik, a jól vizsgázó tanárok béremelést kapnak, de a rosszul teljesítők bérét nem csökkentik.
Az egyetem működése kerülne veszélybe létszámleépítés nélkül – ezzel indokolják a HVG értesülése szerint azt, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem minden campusán elbocsátások kezdődnek.
Egy friss törvény lehetővé tette az egyházaknak, hogy olyan épületek tulajdonjogát kérjék maguknak, amikben hitéleti, szakrális, vagy köznevelési feladatokat látnak el. A kübekházi iskola és óvoda nem volt az egyházé soha – csupán a fenntartói jogokat kapták meg korábban.
Hogyan kell a matematikát tanítani? – ezt vitatja meg júliusban Budapesten mintegy ezer tanár a világ minden részéről, a konferencia magyar főszervezőjétől mi már most megkérdeztük ezt. Csapodi Csaba szerint érdekes kísérlet lenne, ha a matek tanterv összeállításában részt vehetnének nem matektanárok is. Miért mumustárgy a matek? Mi várható a mesterséges intelligencia elterjedésével az iskolákban? Mire jó a másodfokú egyenlet? Interjú.
Ha picit jobb lenne a hazai oktatás, az önmagában megkétszerezné a magyar GDP-t – állítja Eric Hanushek, a Stanford Egyetem Hoover Intézetének főmunkatársa.
A hallgató családja „érdemi Mol-részesedéssel rendelkezik”, a szülők pedig több alkalommal is igyekeztek nyomást gyakorolni az egyetem vezetőségére gyermekük érdekében.
A pedagógusok azt várják, hogy érdemben tárgyaljon velük a kormány a követeléseikről.
Már kétszáznál is több pedagógus jelezte, hogy nem vállal önkéntes pluszmunkát.
Egy visegrádi iskolában tanító pedagógus részletesen beszámolt a tankerülettel folytatott pengeváltásáról.
Az egyetem a beruházási stop áldozata lett, Gulyás Gergely szerint el kell dönteni, indokolt-e fenntartani az alapítványt.
Ezúttal a szakképzési intézményekben is sztrájkot hirdetett a PDSZ és a PSZ. A szülőktől azt kérik, hogy ne küldjék be a gyerekeiket.
A saját diákjaikat leérettségiztetik, de pluszfeladatot nem vállalnak, ha nem áll velük szóba a kormány.
