Minőségromboló engedmények állnak a kormány felsőoktatási látszatsikerei mögött

Ha az idén is ugyanolyan feltételei lettek volna az egyetemi felvételnek, mint tavaly, akkor valódi örömhír lenne, hogy a 2021. évi 99 ezerrel szemben az idei határidőig, február 15-éig 126 ezren adták be a jelentkezésüket valamelyik felsőoktatási intézménybe. Mivel azonban nem lett hirtelen jóval több fiatal, a látványos növekedésre egyetlen észszerű magyarázat kínálkozik: a felvételi szabályok változása. Aki jól választott, az most könnyen bejuthat a kiszemelt helyre. Nem véletlen, hogy jelentősen nőtt a vidékre jelentkezők száma, hiszen ott többnyire olyan szakokra is be lehet kerülni, amelyeket Budapesten csak igen jó tanulmányi eredménnyel érdemes megpályázni.

A felvételi rendszer megújítása kifejezetten a minőségi felsőoktatás ellen hatott. A kormány döntése értelmében megszűnt az eddig jogszabályban rögzített minimumponthatár, amely alap- és osztatlan képzésben 280, felsőoktatási szakképzésben 240, mesterképzésben pedig 50 pont volt.

Az egyetemek úgy is dönthettek, hogy egyáltalán nem szabnak meg ponthatárt, azaz mindenki előtt kinyitják a kapujukat, akármilyen tudással és pontszámmal érkezik. S nagyon sok így is tett, egyes szakjaikon még a legnagyobb egyetemek is ezt a megoldást választották, az egyetlen Corvinus kivételével. Ott nem is nőtt ilyen nagy arányban a jelentkezők száma, viszont ezzel a döntéssel továbbra is minőségi diákokat várhatnak szakjaikra, nem kell a tananyagot elsajátítani nehezen tudó hallgatók felzárkóztatásával bajlódniuk.