A koronavírus egyvalamiben már utolérte, sőt, meg is előzte a spanyolnáthát
A Covid-19-nek már több amerikai áldozata van, mint az 1918-as spanyolnáthának. A kutatók szerint lehetséges, hogy a koronavírus nem tűnik el teljesen a hétköznapokból.
A Covid-19-nek már több amerikai áldozata van, mint az 1918-as spanyolnáthának. A kutatók szerint lehetséges, hogy a koronavírus nem tűnik el teljesen a hétköznapokból.
Ehhez persze tudni kellene, létezik-e egyáltalán fejlett civilizáció odakint. A kutatók mindenesetre hangsúlyozzák: butaság azt hinni, hogy csak a Földön alakulhatott ki értelmes élet.
Először vizsgálták meg a Barhout fenekét: a 112 méter mély üregben a kutatók kígyókra, elpusztult madarakra és barlangi gyöngyökre bukkantak – a legendák ellenére természetfeletti jelenségekre viszont nem.
A fülbemászó dallamok úgy terjednek, mint egy vírus – állapította meg egy brit tanulmány, amely szerint "egyes zenék egyenesen fertőzők, és a kórokozókhoz hasonlóan ugrálnak egyik gazdatestről a másikra".
A tengerek tele vannak furcsa élőlényekkel, melyek csak ritkán merészkednek a partok közelébe. De azért előfordul, hogy a strandolók is találkoznak velük.
Kemenesi Gábor virológus új bejegyzéssel jelentkezett Facebook-oldalán a terhesség és a vakcina témakörében.
Karikó Katalin és a világhírű magyar tudóst alkalmazó német biotechnológiai cég, a BioNTech alapító-igazgatói kapják 2022-ben az egyik legrangosabb német tudományos elismerést, a Paul Ehrlich- és Ludwig Darmstaedter-díjat – közölte a díjról döntő Paul Ehrlich Alapítvány kuratóriuma.
Hosszú időn át egyszerű náthára gyanakodott egy Csehországban elő férfi, miután a jobb orrlyukából gyakorta folyadék szivárgott. Az orvosi vizsgálat során derült csak ki, hogy a koronavírusra való tesztelés közben balesetet szenvedett.
Még 1984-ben, egy csapat diák indította útnak azt a palackpostát, ami nemrég Hawaiinál kötött ki. A diákok arra voltak kíváncsiak, miként működik a Kurosiho-áramlat.
Több ezer kilométert repült hiába egy Alaszkában fészkelő kis goda, a költözőmadár telelő helyére, Új-Zélandra tartott, ám az erős szél visszafordulásra kényszerítette, és 57 órás folyamatos repülés után tért vissza az alaszkai partokra.
Három év leforgása alatt több mint 50 ezerrel csökkent a koalák száma Ausztráliában.
A Fagradalsfjall vulkán még márciusban tört ki, azóta létrejött egy jókora lávamező.
Az összes európai régió közül a Közép-Dunántúlon a legmagasabb a halálozási ráta.
A hústermelés a felelős az élelmiszeriparban keletkező üvegházhatású gázok 60 százalékáért – mutatott rá az Illinois-i Egyetem tudósainak tanulmánya. A hústermelés közben világszerte 28-szor annyi káros anyag kerül a légkörbe, mint a növénytermesztés közben, ráadásul a legtöbb gabonát is a vágóállatok etetésére termesztik.
Borostyánba ragadva maradt fenn egy már kihalt pókcsalád egy nőstény példánya utódaival. A pókot és tojásait 99 millió éve ejtette csapdába egy fáról lecsöppenő gyanta.
A kihalás széléről hozták vissza az ausztrál sávos bandikutot.
Másfél évtizedig tartó restaurálás után újra megnyitották a látogatók előtt kedden Szakkarában a lépcsős piramisáról híres Dzsószer fáraó úgynevezett Déli sírját, az ókori Egyiptom legkorábbi, 4700 éves nagy kőépítményét.
Ezer méter mélyen fedeztek fel újabb barlangot szlovén barlangászok. Az Alvó dinoszaurusz-szakadék nevű barlangrendszerben újonnan felfedezett üreg a világ száz legmélyebb barlangja közé tartozik.
A chilei Atacama-sivatagban megtalálták egy „repülő sárkány”, egy jura kori őshüllő fosszilis maradványait. A lelet a tudósok szerint igazolja, hogy ezek a repülő őshüllők 160 millió éve nemcsak az északi, hanem a déli féltekén is éltek.
Eddig ismeretlen faj tagjaként azonosítottak egy fosszilizálódott, hosszúlábú óriáspingvint, melynek maradványaira gyerekek bukkantak egy nyári táborozás során az új-zélandi Waikatóban.