A vizsgálatot több mint egymilliárd forintos állami támogatással készítették el. A Semmelweis Egyetem szerint a GeroScience egy nagy presztízsű lap, az oda bekerült cikk pedig 33 nemzetközi hivatkozást ért el, „ami kimagasló értéknek számít.”
A H-UNCOVER nevet kapta az az országos kutatás, amely reprezentatív mintán mérte fel, mennyien voltak koronavírus-fertőzöttek tavaly májusban, és mennyien estek át addigra a betegségen. Az eredményeket már ismerni: az első nyolcezer teszt mindössze két pozitív esetet talált, júliusban pedig tízezerből három embernél mutatták ki a kórokozót.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora akkor a 24.hu-nak azt mondta, „elsők között vagyunk a világon, akik ilyen volumenben szolgáltatnak adatot a fertőzöttségre és az átfertőzöttségre vonatkozóan. Az eredményeket az egyik legnívósabb amerikai lapban szeretnénk majd publikálni.”
A 444 most arról ír, hogy Merkely és csapata az egyik vezető tudományos folyóiratnak, a New England Journal of Medicine-nek küldte el a vizsgálatról szóló kéziratot, de visszautasították. A Semmelweis Egyetem szerint ezt azzal az indokkal tették, hogy számukra érdekesebbek voltak azon országokból származó tudományos eredmények, ahol az első hullám idején milliós nagyságrendben fordultak elő megbetegedések.”
A 444 szerint így a kutatási anyag egy olyan folyóiratban jelent meg, aminek alapvetően nincs köze a járványtanhoz:
az eredményeket a GeroScience nevű nemzetközi folyóiratban tették közzé, egy Covid-különszámban, de a lap maga az öregedéstudománnyal foglalkozik.
A portál idézi a hivatalos leírást, amely szerint a folyóirat főleg evolúciós biológiával, genetikával, molekuláris biológiával, sejtbiológiával, valamint idegtudománnyal és pszichológiával kapcsolatos cikkeknek ad teret. Vagyis elsősorban olyan írásoknak, amiknek közük van az öregedéshez. „A Covid–19 okozta világjárvány első hullámában az idősebb korosztály kitettsége, megbetegedési aránya, a tünetek erősségének és a betegség lefolyásának szempontjából is kimagaslónak számított. Sokáig világszerte az idősek járványának tartották azt” – írta reakciójában az egyetem, hogy végül miért egy ilyen speciális fókuszú folyóiratban jelent meg a tanulmány.
A Semmelweis Egyetem szerint „a publikáció a Springer lapcsoport tulajdonában álló, amerikai D1-es vezető lapjában jelent meg, a GeroScience az amerikai öregedéstudományi tudományos társaság, nyolcas impaktfaktorral rendelkező, nagy presztízsű lapja. A cikk rövid idő alatt 33 nemzetközi hivatkozást ért el, ami kimagasló értéknek számít.”
Ennél is szokatlanabb viszont – folytatódik a 444 írása –, hogy a cikket viszonylag gyorsan, egy hét alatt elbírálták. Ugyanakkor az egyetem szerint ebben nincs semmi kirívó. A portál által megkérdezett kutató pedig azt mondta, „ez valóban nem gyakori. Persze lehet, hogy a bírálókat előre felkérték, és ők várták a kéziratot, amiben mondjuk kevés javítanivaló volt, ezért ment minden ilyen gyorsan. A gyakorlat természetesen nem ez.
Ha nagyon sietünk, akkor is 2-3 hét, de inkább 1 hónap a minimum.”
Egy másik érdekesség, hogy a GeroScience egyik főszerkesztője Ungvári Zoltán, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének igazgatója, vagyis Merkely beosztottja. A tanulmánynak Merkely Bélán kívül egyébként 22 szerzője van, köztük gyermekgyógyász helyettese, Szabó Attila, valamint ortopédus fia, Merkely Gergő is.
Ungvári személyével kapcsolatban azt a választ adta az egyetem a 444-nek, hogy „mivel a lap – az idős korosztály kitettsége miatt – a COVID-19 okozta világjárvány kitörése után szinte azonnal indított egy kifejezetten a koronavírussal összefüggésben lévő »szekciót«, rovatot, ezért a lap Magyarországon is dolgozó főszerkesztője minden olyan egészségügyi intézményt megkeresett, akik érintettek a Covid-ellátásban és/vagy kutatásban. A főszerkesztő nyomon kísérte a H-UNCOVER vizsgálattal kapcsolatos tudományos munkát és kezdeményezte a tanulmány megjelenését. Ugyanakkor a tudományos publikációk természetéből adódóan nem a főszerkesztő, hanem minimum 2-3 független szakértő bírálja el az adott közleményt, ennek alapján dől el, hogy az adott cikk megjelenhet-e a lapban.”
Szabóról azt írták, hogy ő „mint a Semmelweis Egyetem Klinikai Központjának elnöke vett részt a vizsgálat szakmai tervének kidolgozásában, illetve ő koordinálta a négy hazai orvosképző egyetem (mintegy 2 ezer munkavállaló és hallgató) által végzett mintavétel folyamatát.” Merkely Gergőről pedig azt, hogy „a Semmelweis Egyetem PhD hallgatója, a Harvard Medical School, kutatóorvosa és tanársegédje, aki az adatok analízisében és a közlemény megírásában vállalt vezető szerepet.”
Az egyetem kedden saját oldalán egy hosszabb írást közölt, hogy további reakciókat adjon a 444-en megjelent állításokra. Az intézmény azzal kezdi a szöveget, hogy a válaszaikat nem közölték teljes terjedelemben. Azt is írták, hogy „minden tudományos folyóirat célja az, hogy olyan publikációkat jelentessen meg, amelyeket aztán sokan idéznek. (Ez adja a lap presztízsét, ez határozza meg a gazdasági és szakmai sikerét.)
A jelenlegi adatok alapján a H-UNCOVER vizsgálattal kapcsolatos kutatási eredményt négyszer többen idézték a publikációt követő hetekben, mint átlagosan a lap többi cikkét” – írták.
A 444 szerint a H-UNCOVER névre keresztelt kutatás több mint egymilliárd forint állami támogatással készült négy orvosi egyetem részvételével.
Két héten belüli döntést ígért, de két nap után lecsapott három iráni nukleáris létesítményre Donald Trump azzal a bombával, amellyel csak az USA rendelkezik. Azt találgatják, első és második elnöksége eddigi legnagyobb kockázatvállalását előre kiszámított módon, furfangosan tette, vagy kiszámíthatatlan szeszélyből.
Lehetséges forgatókönyvek.
Az oldal a MÁV térképes adatbázisának adatait jeleníti meg.
Értetlenül állnak „a várható intézkedések súlya előtt”.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
