Az Egészségügyi Világszervezet egyelőre csak X-betegségként hivatkozik arra a kórra, amelyről egyelőre nem bizonyított, hogy embert meg tud fertőzni, de a szakemberek szerint világjárványt okozhat.
A NASA Juno űrszondája készítette azt a felvételt, ami több helyen is úgy bukkant fel az interneten, mint az eddigi legközelebbi kép, ami a Jupiterről készült.
Bár senkit sem biztatunk arra, hogy a restségét a légszennyezéssel magyarázza, de azért az tény, hogy egy új kutatás meglepő összefüggést tárt fel a fizikai inaktivitás és a levegő szennyezettsége között.
Az eddig ismert fajoknál akár tízszer hatékonyabb áramtermelésre képes zöldalga-törzset azonosítottak a HUN-REN-hez tartozó Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai.
A tudósok szerint részben a Nap leghidegebb pontjai lehetnek a felelősek a legforróbb régiókért az égitesten.
A Titanic roncsait 1985-ben fedezték fel, ám egyetlen expedíció sem talált ott emberi maradványokat. Az összeesküvés-elméletek hívei által is gyakran feszegetett miértre több tudományos magyarázat is létezhet.
Az eddigi tizedük helyett a hasnyálmirigyrákos betegek több mint harmadát tudja kiszűrni az MIT új mesterséges intelligenciája, és a végső cél még ezen is túlmutat.
A régi szerelem emléke jót is tehet az új kapcsolatnak.
Eddig nem volt közvetlen bizonyíték, hogy egy szupernóvává váló csillagból valóban neutroncsillag vagy fekete lyuk lesz, egy amatőr csillagásznak köszönhetően azonban most már van.
A koronavírus-fertőzés hosszan tartó utóhatásától szenvedők közül sokan éreznek izomgyengeséget, ők a fertőzés előtti állapotukhoz képest sokkal hamarabb elfáradhatnak. Holland kutatók friss tanulmánya ennek hátterére világít rá.
Német kutatók bizonyították be azt, ami eddig csupán feltételezés volt: valóban két különböző rendszer dolgozik az emberi agyban a mennyiségek meghatározására. A határvonalat a négy jelenti.
Az osztrák Innsbrucki Egyetem kutatói szerint egy időre már egy rövid séta is képes jelentős mértékben csökkenteni a dohányzás utáni sóvárgást.
Az alvás következetessége, avagy az, hogy szinte ugyanakkor fekszünk le és kelünk fel minden nap, még annál is fontosabb lehet a halálozás kockázatának viszonylatában, hogy mennyit alszunk – mutat rá egy vizsgálat.
Még ma is folyik a vita arról, hogy mi okozhatta nem csupán a mamutok, hanem úgy általában a nagytestű állatok (megafauna) populációjának jól ismert csökkenését. Sokan az éghajlat változásában találják meg a magyarázatot, dán kutatók azonban biztosak abban, megtalálták az igazi, másra utaló bizonyítékokat.
Amerikai kutatók szerint a Vénusznak a Naprendszer keletkezésekor még lehetett saját holdja, ám azt végül a bolygó gravitációja semmisítette meg. Ez megmagyarázná a különös mozgását.
A perui vámosoknak volt egy kalandos napjuk.
Nemcsak balesetveszélyes, de akár térdizületi porckopáshoz is vezethet, ha valaki járás közben folyton mobilozik – derítették ki a bécsi FH Campus Wien kutatói. Ilyenkor ugyanis rövidebbeket és szélesebbeket lépünk, ami viszont megterheli a térdizület külső részét.
Sokáig úgy gondolták, hogy a neandervölgyi ember és a homo sapiens külön fajhoz tartoztak, ám ez a nézet az elmúlt években a tudományos felfedezések hatására kezdett megváltozni. Emiatt azt is újra kell gondolnunk, mi tesz bennünket emberré.
Metánkibocsátást és „sarki fényt” figyelt meg a James Webb űrteleszkóp egy Naprendszeren kívüli égitestnél. A NASA szerint ez az első eset, hogy sikerült egy ilyen objektumot találni.
Egy új kutatási eredmény arra enged következtetni, hogy az univerzum tágulását befolyásoló sötét energia annál inkább felhígul, minél jobban tágul a világegyetem. Ha az eredmények helyesek, az új megvilágításba teheti a dolgot.
